Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

1973. február 1. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 V Uj búza fajták, korszerű tődszerek, gazdaságosabb Az öntözéses gazdaikudas útját egyengetik a jászberényi járásban A megyed pártbizottság tavalyi, szeptember 28-1 ülé­sén a megye mezőgazdasá­gának helyzetéről, feladatai­ról tárgyalt. Az ott hozott határozatoknak megfelelően Jászberényben a iárási párt- bizottság a következő gaz­daságpolitikai irányelvek Termelés-technológiai változások A jászberényi járásban, az egyik legfontosabb szántó­földi növény a búza. Az aszályos terület kedvezőtle­nül befolyásolja a termés­hozamot. az alacsony átlag­termés okát azonban a ter­melés-technológiában, a ter­melési tényezők összhangjá­nak hiányában kell keresni. A járás tsz-ei 17 ezer hek­tár területen termelik a ke­nyérgabonát, termésátlaguk alatta van a megyei átlag­nak. Az elmúlt évben vég­zett termeléstechnológiai fe­lülvizsgálatok bizonyítják: a termésátlagot elsősorban az adott tsz gazdálkodásának színvonala határozza meg. Nem fogadható el, a gyen­gébb aranvkoronás termőte­rületre való hivatkozás sem. A jászfényszarui Bélre Tsz- ben például, ahol a föld aranykorona értéke 10.5. a 296 kg/h műtrágya felhasz­nálással 19,6 mázsa holdan­ként átlagtermést értek eL Ezzel szemben a , jánoshidi Vörös Hajnal Tsz 14.6 arany­koronás földjén az 59 kilo­grammos műtrágya felhasz­A Gördülőcsapágy Művek diósfii üzemében gyártják a kúpgörgős csapágyakat. Évente hárommilliót 70 féle változatban. Gyártmányaik felét exportálják. A közel­jövőben tervezik a gyár rekonstrukcióját Részvétét nyilvánítja a kormány A gazdaságpolitikai irány­elvek megvalósítását segíti a szarvasmarhatenyésztés nö­velése. A tenyésztés javítá­sához az ágazat egészét át­fogó fejlesztésre, a fejlesztés összetevőinek összehangolá­sára van szükség. Az adott­ságok járási és üzemi szin­ten határozzák meg ennek ütemét. A fajtakérdés, a te­nyésztés és a v--'* termék­előállítás fejlesztésének meg­határozásánál, a jelenlegi és távlati tervezésnél csupán a meglévő állatállománnyal. Bőségesek a takarmány­készletek az állatállomány átteleltetéséhez, a kereske­delem kínálta takarmány mind mennyiségben, mind választékban gazdagabb a tavalyinál ~ mondották a gabona-tröszt illetékesei az MTI munkatársának. Az ál­lattartók háromezerkétszáz helységben, ■— városban, községben és településen — szerezhetik be a szemes és keveréktakarmányokat. 2200 helyén kis tételekben is árusítanak, s így lehetővé tették a háztáji gazdaságok •ellátását. Január első három hetében 110 500 tonna takarmányt értékesítettek a vállalatok, ebből csaknem kilencezer tonna keveréktakarmány volt Elegendő takarmánykész­lettel várták a telet Szol­nok megyében is. A Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat december 31-ig 1798 vagon takarmánybúzát és 1563 vagon takarmányrépát vásárolt fel. Nem volt gond az állattartóknak a takar­mánybeszerzés. Az elmúlt év végéig a vállalat 7670 vagon szemes és tápdúsított takar­megvalósítását tűzte ki cé­lul: a tsz-ek üzem-, munka- szervezésének, a kenyérgabo­na, a szarvasmarha-ágazat, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, az anyagi, — műszaki bázis megteremté­sét. nálásával az átlagtermés alig haladta meg a holdan­ként! 12 mázsát. A járási pártbizottság ar­ra is felhívta a tsz-ek fi­gyelmét, hogy az intenzívebb fajtákkal javítani kell a tér-, mesztett fajták arányát. A jászboldogházi Fajtakísérleti Állomás adatai, fajta-össze- hasonlító kísérletei segítsé­get adnak a termelőszövet­kezeteknek, a termesztendő fajták kiválasztásához, az arányok kialakításához. A Bezosztája 1. domináns faj­tán kívül növelni kell a Be­zosztája II. az Auróra kav- káz vetésterületét úgy. hojy a későn érők lehetőleg ne haladják meg a termőterü­let 20 százalékát. A vizsgálatok tapasztala­tai kimutatták, hogy a tudo­mányos alapra helyezett táp- anyaggazdálkodás, a jó talaj- munka nélkülözhetetlen a terméshozam növelése szem­pontjából. Ezért rendszeres­sé kell tenni a tápanyagok vizsgálatát, javítani az elő- vetemény, a tápanyaggazdál­kodás szántjét. lehet számolni. Ezen a téren előrelépés volt az elmúlt év­ben a jászapáti Alkotmány, a jászboldogházi Aranyka­lász és a jászalsószentgyör- gyi Petőfi Tsz-beu. Mivel a tsz-ek anyagi le­hetőségei nem teszik lehe­tővé az új intenzív fajták beállítását, a megfelelő tar­tástechnológiák együttes megvalósítását, több gondot kell fordítani a meglévő fé­rőhelyek jobb kihasználására, az épületek korszerűsítésére. mányt értékesített kis. és nagy tételekben. A gabonafelvásárlás is jobb volt megyénkben a korábbi évekénél, Kenyér- gabonából 22 676 vagon felvásárlására kötöttek szerződést december 31-ig, aminél jóval többet — 28 830 vagonnal — vásá­rolt fel a vállalat. A táro­lókba került ezen kívül 312 vagon sörárpa, 938 va­gon napraforgó,■ csaknem 3000 vagon szokványrizs, 244 vagon vetőmagrizs és 5077 vagon kukorica. A januári takarmány-sza­badpiac — a termelők egy­más közötti értékesítése — mérsékelt érdeklődésre vall. Az állami kereskedelem bő­séges kínálata leszorította a takarmányárakat, s így a termelők a gabonatröszthöz tartozó vállalatoknak kínál­ják fel például a kukoricát, mert nem érdemes vesződ- niök a szabadpiaci értékesí­téssel A készletek különben bőségesek: a következő he­tekre, hónapokra elegendő mennyiségű keveréket és szemes-takarmánvt tartalé­koltak a raktárakban. 102 üzemben folyamatos an gyárt­ják a takarmánykeverékeket, sőt a vállalatok több helyen kooperációs szerződéseket Az elmúlt évben sor került Júszalsószentgyörgyön és Jászjákóhalmán a sertés- szaktelep, Jászboldogházán •a szakosított szarvasmarha­telep átadására. Az anyagi-műszaki bázis fejlesztésével kapcsolatos irányelvek meghatározásá­ban a beruházások jobb meg­alapozását, összetételének javítását javasolta a jászbe­rényi járási pártbizottság. Figyelmeztető például, hogy a beruházások összetételében, amíg az építési beruházás az elvárásoknak megfelelően csökkent — az előző évek­hez mérten 32 millió forint­tal — az áthúzódott beruhá­zások értéke a megengedett­nél nagyobb mértékben — 62 millió forinttal — növe­kedett. Ezért sürgősen be kell fe­jezni az áthúzódó beruházá­sokat. az új beruházásoknál ügyelni kell a pénzügyi egyensúly megtartására. Uf lehetoséaek, változó feladatok A járásban — elsősorban a kedvezőtlen természeti adottságok miatt —■ nagy jelentősége van az öntözé­ses gazdálkodásnak. Alapve­tő feladat tehát: a meglévő öntözési kapacitás fenntartá­sa. korszerűsítése, a kapa­citás jobb kihasználása. A hatékonyság növelése érdekében, a jövőben az éves ütemtervekkel egyidő- ben. öntözési tervet kell ké­szíteni. és biztosítani az ön­tözési kultúrának megfelelő tápanyag visszapótlását, a talajelőkészítés agrotechniká­jának javítását. Fontos feladat lesz ezen­kívül az öntözendő növény­fajták kiválasztása, a ha­gyományos zöldségtermesz­tési ág mellett az öntözéses takarmány és gyepgazdálko­dás területének növelése. Biztosítani kell az öntözőbe­rendezések folyamatos javí­tását. szakszerű tárolását, a megfelelő öntözéses munka- módszer kialakítását. — illés — kötöttek a mezőgazdasági nagyüzemekkel a gazdaságok keverőüzemeinek kihasználá­sára. Országszerte jó ütemben kötik a vállalatok és a tér, melók az idei gabonaterme- iési szerződéseket. A mező- gazdasági nagyüzemek ja­nuár végéig már több mint egymillió tonna termelését vállalták szerződésekben. Asztalos Lajos, kohó. és gépipari miniszterhelyettes tegnap felavatta 32 elektro­akusztikai gyár nyíregyháza üzemét. A budapesti gyár 1971. jú­lius 1-én vett át a Szabolcs» S2atmár megyei tanácstól egy évi 5D millió forint ter­melési értéket előállító 'és 500 embert foglalkoztató üzemet. Vállalta, hogy an­nak bővítésével 1975-ig a foglalkoztatottak számát 300- zal emeli. Rövid másfél év alatt, 8 millió forintos költ­séggel ki Is alakította az első új egységeket: a transz­formátor- és az ■ alkatrész- gyártó-, továbbá a felületki­készítő üzemrészt. Korszerű szerelő műhelyt és 250 sze­mélyes fürdőt, öltözőt is Monográfia az ipari rendszerelméletről A Közgazdasági és Jogi Kiadó az idén új kiadvá­nyokkal segíti többek között a termelő vállalatok vezetőit és szervezőit a munka- és üzemszervezésről szóló párt- és kormányhatározatból fa­kadó feladatok megoldásá­ban: tovább bővítik a szer­vezési témájú művek körét. Megjelenik egy rendszerku­tatási témájú válogatás, ön­álló monográfia az „ipari rendszerelmélet”-ről. Szere­pelnek az újdanságlistán számítástechnikai. illetőleg információrendszer-szerve­zési munkák, hiszen a kor­szerű vezetéshez mindinkább hozzátartoznak a számítás- technikai ismeretek. Az elméleti közgazdasági művek sorából kiemelkedik a modem polgári közgazda­ságtan történetével foglalko­zó kiadvány. Folytatják a közgazdaság: szempontú ma­tematikai kiadványok sorét: érdekes téma itt például a szimuláció és a játékelmélet közgazdasági alkalmazása. Utazik a tükör ponty Minden eddiginél több, összesen 3000 mázsa halat adott exportra az elmúlt évben a dombóvári székhe­lyű Tolna—Baranya megyed Halgazdaság. A túlnyomó­részt az NSZK-ba. továbbá az. NDK-ba és Ausztriába szállított halak zöme dom­bóvári tükorponty. A gazda- daság megkezdte az idei exportszállításokat. Elsőként száz mázsányit küldött az NSZK-ba, a hét végén pedig Ausztriába indul 50 mázsa tükörponty. építtetett. Folyamatban van és közvetlen befejezés előtt áll a daraboló műhely és raktárak építése. Az eddigi bővítések révén a gyárban máz az idén 800 ember dol­gozik. A hagyományos ter­mékekből 85 millió forint értékűt, az új cikkéből —- az elektroakusztikai alkatré­szekből — pedig már 40 millió forint értékűt készí­tenek. Az új gyér üzembe helye­zése lehetővé teszi, hogy a 370Ö dolgozót foglalkoztató elektroakusztikai gyár mind- lobban ellássa a hazai és külföldi piacot korszerű rá­dió- és tévé-stúdiókkal, kom­plex hangrendszerekkel, in­formációs és oktatástechni­kai termékekkel. A Magyar Népköztársaság kormánya mély megrendü­léssel értesült a Kecskemé­ten történt súlyos kimenete­lű közúti szerencsétlenségről. A kormány utasította az il­letékes szerveket a szeren­csétlenség körülményeinek gyors kivizsgálására. Felhív­ta a közlekedés- és posta­ügyi minisztert, hogy a Mi­Utazó munkásokkal beszél­gettünk a vasútállomáson, mellőzve minden formaságot, bemutatkozást, — a megbe­csülést feszegettük. közben szinte észrevétlenül a köz­gondolkodás vizeire evez­tünk. Hogy ml benne' a fo­nák, hol, milyen helyzetek­ben nevezhetjük egészségte­lennek, a közre nézve ép­penséggel károsnak- Gyak­ran feltesszük egymásnak például a kérdést: megbe­csülnek, elismernek? Az új ságok, a rádió, a tévé sark- kérdése is ez, megközelítő, felfedező "igénnyel. A mun káshatalom lényegére utalva hozzátartozik ez a napi po­litizáláshoz. A közgondolkodás általá­ban jogosnak tartja a kérdés napirenden tartását, holptt olykor bizony sokkal he­lyénvalóbb lenne arról ér­deklődni: ki miben, meny­nyiben szolgál rá az elis­merésre, egyáltalán rászol­gál-e arra, amit kap, élvez és elfogad. Kérdéseinkről szólva álta­lában elmondhatjuk, hogy azok nem mindig nevezhetők végiggondolt —- fogalmazzuk így —- politikus kérdéseknek. Túl gvakran kerül első hely­re „kötelesség” helyett a „követelés”,' az „adok” he­lyett az „adjatok” igénye. Hol burkoltan, hol nyíltan. Nem csoda tehát, hogy van­nak emberek, akiknek a fe­jében hovatovább már meg se fordul, hogy mivel tarto­zik a társadalomnak, sző­kébb értelemben a munka­helyének. Egyedül azzal fog­lalkozik, mi jár nekik fo­rintban, juttatásban, erköl­csi, anyagi elismerésben, g nincs annál rosszabb, ha az ilyen felfogás eluralkodik. Ismerünk örökké elégedei- Íp« rt*-'- kodó embereket, akik éppen a köz- morál hibás értelmezésétől megz^vsrva a markukat mindig tartják. de ahol pluszt kellene nyúúaniuk, onnét rendszerint elódalog- nak, A munkások tóbbségé­nisztertanács február 1-i Ülésén tegyen jelentést és terjessze elő javaslatait a szükséges intézkedésekre. A kormány az áldozatok hozzátartozóinak részvétét és együttérzését fejezte ki- Gondoskodik arról, hogy az áldozatok hozzátartozói meg­felelő segítségnyújtásban ré­szesüljenek. tói ez a tartás idegen, ez a viselkedés számukra ellen­szenves. Erről győződhet­tünk meg törzsgárda-, szo­cialista brif'"’ ‘ “'tU, kai be­szélgetve. S éppen értük, miattuk látszik helyénvaló­nak a közgondolkodás tor­zulásaira irányítani a figyel­met. hiszen érdemekhez jut­ni, érdemek nélkül, előnyö­ket élvezni hangerő árán nem más, mint a csendben dolgozó többség megrövidít '"■'károsítása. Naponta találkozunk pa. naszkodókkal, társaságban, ■' -fhelyen, a hivatalok, az érdekvédelmi szervek fo­lyosói n olyanokkal, akik sé­relmezik, hogy a főnök go­romba. részrehajló, „a dol­gozónak nincs becsülete”. Ilyenkor rendszerint nyom­ban hajlamosak vagyunk a panaszkodóval esvütterezni. Arra ritkán gondolunk: ta­lán azért nincs becsülete, mert nem szotoílt rá, hogy legyem, s a gorombaság ta­lán annvi csunán. hogy nem nézik el kötelességmulasztá­sait. Szeretünk jól. akarunk jobban élni. Természetes emberi törekvés. Na gvon so­kan tudják. mee+arm'*5k. hogy az óhaj kevés. Sült­galamb nincs. Ahhoz, hogy több jussom, többet kell ter­melni, s ez nem szólam jobban kell dolgozni. Első a közügy, tehát a jó munka. Mégis sokan még mindig fordítva gondoliók, váiahAgy űgy, hogy először jói élni Be miből, ha nincs hozzá bőség, bőséget produkáló termelékenység. tehát: munka. Ez a közgondolkodás •’"»yik tónákía. s eredete talán oda vezethető vissza, hogy azt rr.ir megkérdezzük egymás­tól a gondolkodás jo 'S és ie«v4hoti, ..ho^-an be--ül­nek?” De azt még ritkán: ,.río-»Aigálsz a megb<---il­lésre?’* Sz. P. Az adottságok jobb kihasználásával annak létszámnövekedésével Bőséges készletek téli takarmányból Több mint egymillió tonna kenyérgabonára kötöttek eddig szerződést Gjára?atái !\yíházán Két oldala van az éremnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom