Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

4 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1973. február 1. Szöviet küfdittsé» utazott Becsbe Tegnap elutazott Bécsbe a Szovjetunió delegációja, hogy más európai államok, az Egyesült Államok és Kana­da képviselőivel előkészítő konzultációkat folytasson az európai kölcsönös haderő­csökkentési tárgyalások (EKHT) megszervezéséről. A delegációt Oleg Hlesztov, a külügyminisztérium ősz tályvezetője vezeti. Lézer-íe?wereket gyárt Japán Miközben a japán parla­mentben arról folyik a vita, milyen fegyverkezési szintet állapítsanak meg „békeidőre” a Tokio Simbun című lap közlése szerint a nemzetvé­delmi hivatal (hadügyminisz­térium) műszaki fejlesztési központja kifejlesztette egy tíz kilowatt teljesítményű lézer-fegyver prototípusát Katonai szakértők szerint a fegyver alkalmas „emberi lények elpusztítására”. A sugár-fegyverek fejlesztésére irányuló kísérletek a legna­gyobb titoktartás közepette folynak Japánban 1961 óta. A lap szerint a japán h- dse- reg „láthatatlan költségveté­sében” évről évre nagyobb összegeket fordítanak a lé­zer-fegyverekkel összefüggő kutatások és kísérletek cél­jaira. Brazíliában meg­szigorították a saitócenzűrát A brazil katonai rezsim alaposan megszigorította a sajtócenzúrát, mert sok új­ságíró „megfeledkezett” ma­gáról. A szerkesztőségekbe kirendelt cenzorok tevékeny­ségét felülvizsgálják, mert „nem állnak hivatásuk ma­gaslatán”. A belügyminisz­ter a főbb tilalmakat tíz pontban ismertette, s aki megszegi azokat, egytől hat évig terjedő börtönnel sújt­ható. A brazil tízparancsolat el­ső pontja kimondja „tisztel­ni kell a forradalmat” (az 1964-ben hatalomra került katonai rezsimet) a többi 9 pont mind így kezdődik: tilos... a kormány bírálata, a szakszervezetek tevékeny­ségének ismertetése. Tilos írni a gerillákról, bármiféle ellenzéki megnyilvánulásról kedvezőtlen színben feltün­tetni a brazil—amerikai kap­csolatokat stb. Azok az újságírók, akik »megfeledkeznek magukról” — s erre az utóbbi időben több példa volt — szép csendben eltűnnek a szer­kesztőségekből. * Tank a talapzat i n Azon a helyen, ahol az esményt megörökítették nem szobor áll. Megépült ugyan két vaskos talpazat, de amit ráhelyeztek nem művész fa­ragta. Két tankot tettek a két szobortalpazatra. És így a jó. A szobor, készüljön bármiből, művész alkotása. A szobor a művet mutatja, a művészre emlékeztet, a tank a háborúra. Leningrádban egyetlen há­borús emlékművet nem lát­tam. Lehet, hogy van, de én csak a temetőt láttam. Nem emlékszem, hogy há­borús emlékmű lenne a Nyevszkij Proszpekten, vagy a Néva parton. Sem az Ad- miralitás környékén, sem az Auróra mellett. Ha az em­ber Leningrádban jár, a há­az ember a Putyilov Gyár- azaz a mai Kirov gyár irá­nyába, át az utcákon, majd azon is túl a repülőtér felé és még onnan is tovább a sík terepen a dombok aljá­hoz ér. Ott emelték a két talpazatot, azon áll a két tank. Kissé ferdén, orral fel­felé, s így némileg támadó állásban. Mintha tompa or­rával a levegőbe szimatol­na, mert még valahol érzi a puskapor szagot. De már nem érzi. Csak szellő jár ott a mezőkön és hint a tájra szénaillatot. Két tankot persze akárhol lehet szerezni, hogy emlé­keztessen a blokádra. De ezt a két tankot nem szerez­ték. Ezek ott voltak akkor i ■ i m. . ' ' * . • UH., v. ’ Síi Leningrad békében. borúval mint fogalommal találkozik. De emlékeivel kézzelfoghatóan már nem. S mégis keresem, mi ma­radt meg abból a 900 . nap­ból? Ami ma is olyan, mint akkor. Hogyan tudnám át meg átérezni közelről azt, ami volt Amit ők érezhet­ték. Várom, mikor jön el a pillanat. Nem kefll soká vámom. Csák estig. Ha len­ne este. De nincs. A fehér éjszakák akkor is olyanok voltak, mint most. Tejszínű- ek és romantikusak. Ez az! Ez az, amin nem lehet vál­toztatni. Nincs olyan hely­zet ... Most már el tudom képzelni őket. ahogy kitört ablakaik mögött ülnek és belenéznek a fehér éjszaká­ba. És mint az egymásra vetített képek a filmen, úgy vonul el szemük előtt mind­az, ami történt. Vajon kö­zülük valaki megsejtette-e a várost olyannak, amilyen ma? Szép álom. Fehér éj­szakák. Hogyan tudnám az éjsza­kából továbbvinni azt, ami itt maradt abból a 900 nap­ból? Attól a képzeletbeli védel­mi vonaltól, a várost átfogó Néva csatornáról ha elindul is amikor szemben állt a blokád a támadókkal. És a tankok ott is maradtak. Csak ta'apzat került alájuk. Élőt* tűk a gúla alakú beton- oszlopocskák két vonalat je­lölnek. Az egyik vonal a vé­dőké, a másik a támadóké. Köztük ötven méter lehet a senki földje. Ha az ember a közepén megáll, elképzel­heti. hogyan, néztek egymás­sal szembe, karnyújtásnyira. Most kaszáló, kövér füvet tapos az ember, ha rálép. Pedig azóta nem öntözték... A tankok mögött, meg a gúla alakú be tönos zlopocskák mögött áll a domb. Máig úgy magyarázzák, akié a domb, azé Leningrád. Ha a támadás lejut a dombról, a városig nem lehet meg- áiilitani. Csalt ott valahol a Néva csatorna partján. így magyarázzák. S keresem mi maradt ezekből a tankokból. ami tank. Hogyan tudnám érez­ni, aihit éreztek azok. akik ültek a tank peremén, és így indultak rohamra? És mit gondoltak a sebesültek, akik sírtak, mint a gyerekek, amikor egymásra vetített filmként vonult el előttük a város, amit védtek. Mit mon­dana ez a tank. ha egyszer megszólalna? Kár, hogy a belyegsarok Kopernikusz „Aki megállította a Napot és megmozdította a Földet” — így emlegetik az utódok Kopernikusz (Nikolaj Koper* nik 1473—1543) lengyel csil­lagászt Kutatásai alapján már 1507-ben felismerte, hogy az égitestek mozgása legegysze­rűbben úgy magvarázható, ha feltesszük, hogv a Nap körül keringenek a bolygók, köztüK a Föld is. Megalkotta a mai világkép alapjául szol­gáló heliocentrikus rend­szert. és megdöntötte az ad­dig általánosan elfogadott Ptomlemaiosz által elképzelt elméletet amely a Földet tartotta a világeevetem köz­pontjának. Tanait „Az égi pályák körforgásáról (De re­volutionibus orbium coeles­tium)” című művében fog­lalta össze, amely nyomta­tásban csak halála napjára készült el. Munkássága a természettudományos kuta­tásban új elképzeléseidnek nyitott utat, és a csillagászat­ban olyan folyamatot indí­tott el. amely az ember Hold­ra szállását, a Vénusz és a Mars rakéták útját segítette. Kopernikusz születésének félévezredes évfordulójáról az egész világ megemeléke- nk. az UNESCO felhívására számos országban bélyeg is megjelenik. A Magyar Posta februárban szelvényes kiad­vánnyal tiszteleg a nagy tu­dós emléke előtt. A 3 forint névértékű bélyeg Koperni­kusz arcképét, a szelvény a világegyetem általa felismert rendszerét, valamint egykorú metszet alaoián szülőváro­sát. Torunt árházolia. A bé­lyeget Füle Mihálv terve alapján a Pénzjegynyomda réznyomással állítja elő. Kettévágott bél\ee A gyűjtői értéket a bélyeg állapota szabja meg, egyet­len fog hiánya mérsékli az árát, egy esetleges szakadás a legnagyobb filatéliai kin­cset tönkreteszi. — És mégis van olyan félbevágott bé­lyeg, amely 8600 márkát ér. A 75 ezer forintot közelítő összeget az ún. Vineta szük­ségkiadásért a frankfurti Ebei cég árverésén fizette egy német gyűjtő. A különle­gesség 600 példányban léte­zik a Vineta nevű hajó fő- számvevőjének jóvoltából. 1901-ben. az egyik külföldi kikötő előtt derült ki, hogy nincs elég 3 pfennig névér­tékű bélyeg a hajón. — és emiatt a legénység nem ad­hatja postára ieveleit. A fő­számvevő azonnal intézke­dett, hogy 300 darab 5 Pfen­niges bélyeget vágjanak ket­té és kézi bélyegzővel, lila festékkel „3 PF” szöveget pecsételjenek minden pél­dányra. A kényszerhelyzet miatt a posta a szabálvtalan hénren+esítést elfogadta. é- a leve’eket továbbította. A tengerészek hozzátar+ózói fgv nemcsak híreket kaptak sze­retteiktől. hanem értékes ajándékot is. mert a filate- listák hamarosan ió árat fi­zettek, a fél bélveegel bér­mentesített levelekért, tankok nem beszélnek. Nem tudom, mit mondana. Nem tudom egészen addig, míg fel nem lépek a talpazatra, és le nem ülök a harcko­csi peremére. Vajon megsej­tette-e az embert, az alti ak­kor benne ült, hogy milyen lesz nz ember, aki megéli? Álmodik a tank. Leningrádot a partvédő, haditengerészeti és csapattü­zérség nehézütegeinek gyű­rűje övezte. És felbecsülhe­tetlen segítséget nyújtott a károsnak a parti flotta. I.lég az Auróra cirkáló ágyúit is — amely cirkáló 1917-ben megadta a jelt a Téli Palo­ta ostromára — az ellen­ség által megszállt városkö­rüli magaslatokra irányoz­ták. Nem szobrok emlékeztet­nek erre, hanem a két tank a talpazaton. De legyünk igazságosak- azok a tankok is, amelyek most is ott áll­nak szerteszét a mezőn, ahogy ottmaradtak. És nem­csak tankok, hanem ágyúk is. Légvédelmi ágyúk és tü­zérségi ütegek, amelyek ma is ott állnak a védő vonalon, Leningrád körül, ahol véd­ték a várost. Otthagyták őket. Azon a helyen. Maga a város egyébként olyan, ahogy a prospektusok leírják. A Néva parti palo­ták ma is olyanok, mint Puskin idején. A Nyári Pa­lota kovácsoltvas kerítése idegenforgalmi látványosság. Petrodvorec aranyozott szob­rain szikrázik a szökőkutak vize. S mégis keresem tovább, mi maradt a 900 napból? Ami ma is olyan, mint ak­kor. Hogyan tudnám egy­szer át meg átérezni közel­ről azt, ami volt. S várom továbbra is, mikor jön el a pillanat. Á fehér éjszakák akkor is olyanok voltak, mint most. Tejszínűek és ér­zelmesek. És akik ma az ab­lakok mögött ülnek és bele­néznek a múltba, mint egy­másra vetített képek a fil­men, úgy vonul el előttük mindaz, ami történt. Vajon valaki közülük megsejti-e még igazán a várost olyan­nak, ami volt? Kerekes Imre Segítség Izlondnctfc Az izlandi kormány kép­viselői kedden több ország Izlandi nagykövetével talál­koztak, hogy megvitassák a Helgafjell vulkán kitörése folytán hajléktalanná váltak­nak nyújtandó esetleges anyagi segítség kérdését. A katasztrófa helyszínén tevé­kenykedő geológusok megál­lapították. hogy Heimaey sziget fővárosát, Westman- naeyart mintegy négymillió tonna láva és hamu borí­totta be. A kormány tájé­koztatása szerint, ennek el­lenére sikerült a részben vagy teljesen betemetett há­zakból kimenteni a személyi ingóságok zömét. Lancinantes vódöruh ’li A komáromi Köolajiparri Vállalat dolgozóit fokozato­san ellátják lángmentes vé­dőruhákkal- a munkások tes­ti épségét legjobban védő és legcélszerűbb ruhákat sokré­tű vizsgálat-sorozattal vá­lasztották ki. Részt vet­tek a kutatásokban orva: >k ruházati szakemberek és a SZOT munkavédelmi tudo­mányos intézetének munka­társai is. Együttes munkával és a külföldi tapasztalatok figyelembe vételével alakí­tottak ki olyan ruhaanyagot, amely robbanás, tűz esetén meghatározott ideig védi a dolgozót a lángoktól, a u- gárzó hőtől és csökkenti a sérülés mértékét. A komáromi Kőolsifeldol- gozó Vállalat munkabetvei- nek többségén már az új lángmentes ruhákban dol­goznak. Beruházások a bolgár mezőgazdaságban A jelenlegi ötéves tervben a bolgár mezőgazdaság be­ruházásainak több mint egyharmáda a nagy gépesí­tett és automatizált állatte­nyésztő komplexumok épí­tésére irányul. Az agrár­ipari komplexumok révén végrehajtott koncentráció és spec'alizáció keretében épül­tek fel a Sztara Zagora-i, ruszei és kosztinbrodi ba­romfigyárak. ame yek évi termelése 4 millió broiler csirke. A doncsevi tojás­gyár évi termelése 55 millió Tunézia gabonatermése Az 1971/72 telén hullott bőséges csapadék következ­ményeként Tunézia 1972. évi gabonatermése tízmillió métermázsa rekordot ért el. Ebből 5,7 millió mázsa őszi búza, 2,4 mii ió mázsa tava* NDK rakodógép A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a közel­múltban végezte el a Német Demokratikus Köztársaság­ban gyártott T—159 típusú magajáró, hidrau ikus rako­dógép vizsgálatát. A vizsgá­lat célja az volt, hogy meg­állapítsák: a gép kielégíti-e tojás. A trgovistei és kne- zsai nagyüzemi sertéshizlal­dák évi termelése eléri a 4000 tonna sertéshúst. 1975- ig az állattenyésztő komple­xumok a népgazdasági terv­ben előírt sertéshúsrnennyi- ség felét, a tojás egynegye­dét, a baromfihúsnak pedig csaknem háromnegyedét fog­ják termelni. Az e ső száz gépesített farm, amelyet az ötéves tervidőszakban épí­tenek a társadalmi szektor­ban termelt tejmennyiség 20 százalékát szolgáltatja majd. szi búza és 1,9 millió mázsa­árpa volt. Az 1971. évi ga­bonatermés 7,4 millió má­zsa, az 1970. évi pedig csak 6 millió mázsa volt. Az egy hektárra számított átlagter­més 5,7 mázsáról 7,57 má­zsára növekedett. mellső nyomtávja 1855 mm, hátsó nyomtávja 1720 mm, tengelytávja 2685 mm. Kor­mányszerkezetének működ­tetését hidraulikus berende­zés könnyíti. Vezetőfülkéje kétszemélyes. Fülkéjében a zajhatás a megengedett ér­ték alatt van. A rakodógé­a hazai mezőgazdasági üze­mek igényét, a termények, a szerves és a műtrágyák rakodásában. a különféle földmunkában és az erdé­szeti fakitermelésben. Az üzemi vizsgálat alapján a gép megfelelő bizonyítványt kapott. Kezelhetősége, for- dulékonysága, rakodási tel­jesítménye és stabilitása megfelelő. A T—159 futóművének pet egy 40 lóerős Diesel­motor működteti. Tehereme­lő gémje a forgózsámo’ vn 227 fokban fordul el. Teher­emelő képessége — a gém kinyűlásától függően — ma­ximálisan 600—180® kg. Legnagyobb kinyúlása (gém- to’dattal) 5125 mm, maxi­mális emelési maer.s--áea 4400 mm max. munkamélv- sége (pl. árokAsásl 37no mm. Kénünkön: a T—159 mun­ka közben. A világ élelmiszermérlege A FAO adatai szerint a föld népessége gyorsabban növekszik, mint az élelmi­szerek előál ítása. Azonban a helyzet nem minden föld­részen azonos. A legutóbbi hús7 év alatt az európai szocialista országokban (ide értve a Szovjetuniót is) az egv lakosra jutó élelmiszer- termelés jelentős mértékben emelkedett. Afrikában pe­dis a gvors népszaporodás következtében csökkent.. A világ gabonatermésének kb. fele Európára, a Szovjet­unióra. Észak-Amerikára és Óceániára jut. tehát olyan terű’etekre, ahol a föld né­pességének csak a negyed­része él. Más mezőgazdasá­gi ágazatokban még kedve­zőtlenebb a helyzet. Észak-Amerikában, Távol- Keleten Japánban, a Kínai Népköztársaságban valamint Afrikában a föld lakóinak háromnegyed része él, és ezek a területek a világ tej­termeléséből 22. hústermeié* séből pedig csak 35—40 szá­zalékban részesednek. E te- rü'etek, különösen a fejlődő fehé^^ben hiányos. Amennviben ezek­ben az orszá sokban nem emelkedik a zöldségek hü­velyes vetemények termesz­tése. és nem fejlődik jelen* tős mértékben az állatte­nyésztés, akkor élelmiszer­válsággal kell számolni eze­ken a területeken. Paradicsomtermés Görögországban Görögországban az 1972. évi termésből 30—4o száza­lékkai kevesebb paradi­csompürét készítenek mint a7 előző évi termésből 1972- ben az időjárás nem kedve­zett a paradicsomtermesz­tésnek, ezenkívül a kister­melők Is csökkentették a pa-pd'rsom vetésterületét, müvei az alaes-m* árak miatt nem takVtnk meg a száfnítnsukat. E két tényező következében Görögország 1972. évi telies paradicsoma termése jóval kisebb wlt mint az előző évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom