Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-02 / 52. szám
1972. március 2. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 3 Öntözésfejlesztés Szolnok megyében A IV. ötéves terv állami beruházásai Ez még csak az első, de néhány év múlva ilyen lesz a megyeszékhelyen az uralkodó építés) mód. Néhány napja volt a műszak) átadása Szolnokon, a Keskeny János utcában, az első olyan lakóépületnek, amelyet a szoolnoki épületelemgyár térelemeiből az Építési és Szerelőipari Vállalat készített. Négy, két és tél szobás cs négy másfél szobás lakást foglal magában, mindegyikhez garázs is van. A lakásokba a konyhát, a fürdőszobát, az erkélyt egyetlen mozdulattal készen emelte be a hatalmas daru. Sikerrel járt a többhónapos küzdelem Megkezdték a széntermelést a tatabányai 12-a aknában Csaknem négy hónapos kényszerszünet után szerdán felszínre gördült az első csille szén a tatabányai 12/a aknából. A széntermelés újbóli megkezdése azt bizonyítja, hogy siker koronázta a mentőket, az akna dolgozóinak, a mentés irányítóinak több hónapja tartó nehéz küzdelmét. Mint már hírül adtuk, a múlt év novemberében pusztító tűz keletkezett ebben az aknában. Először az egész bánya teljes lezárásával akadályozták meg a heves égést, majd vizet juttattak a külszínrő^ a mélybe a még parázsló gócok végleges elfojtására. A tűz kialvása után sem ért véget a küzdelem. December elején megkezdték a Szőlőtermesztési tanácskozás és bemutató Jászberényben Apróvad-naptár Szolnok megyében már töt évvel előre jár és 1977-et jelez a vadásztársaságok „apróvad-naptára” — állapították meg a télutói felmérés alkalmával. A megye harminchat vadásztársasága az összesítés szerint elérte az 1977-ig szóló tíz éves távlati tervben előirányzott fejlesztési szintet. Az őzek és fácánok száma túl is haladta a tervben meghatározottat. A növekedést előmozdította a vadászok tenyésztő munkája. Egy év alatt, több mint hetvenezer fácánt keltettek ki és neveltek fel mesterségesen. Tizennyolc társaság megkezdte az értékes fogolyállomány mesterséges szaporítását. Miért az átlag alatt? Konzultáció a felsőkonfekció értékesítés problémáiról, tennivalóiról o Az öntözésfejlesztés szükségességét Szolnok megyében a természeti adottságok és a klimatikus ^éghajlati) viszonyok egyaránt igazolják. Az öntözés nagyobb arányú kiterjesztésének kezdete az 1930-as évektől számítva, a Körösök vízkészletére alapozott körösmenti rizstermesztésre épült nálunk. Megépült a tiszafüredi öntöző- rendszer, amely Szolnok megyében — kezdetben főleg rizstermesztéssel hasznosított — öntözőtelepeket Iá-, tott el vízzel. Az öntözés az 1930-as éveket követően fokozatosan terjedt ki a rétlegelő területekre, illetve a szántóföldi növénytermesztésre. Az Alföldre jellemző, hogy a tenyészidőszakban előforduló párolgási veszteségek — a száraz, meleg időjárásból adódóan — nagyobbak, mint a lehetséges csapadék mennyisége. Következésképpen a növények vízhiányban szenvednek. A terméseredményeket tehát egyrészt öntözéssel növelni lehet. Azonban az eredményes öntözéses gazdálkodásnak az öntözésen kívül más feltételei is vannak. Alapvető, hogy a termeléssel járó agrotechnikai munkák a termesztett növény igényének megfelelően időben, minőségben és a szükséges mennyiségben biztosítva legyenek. Ahhoz, hogy az agrotechnikai feladatokat a gazdaság megoldja, a megfelelő gazdasági eszközökre és az eszközök használatához megfelelő munkaerőre van szükség. Fontos, hogy a termesztett növény számára •a termőföldben megfelelő növényi tápanyag legyen. A szántóföld tápanyagutánpótlását szerves és műtrágyázással biztosítani lehet. Szolnok megye mezőgazdasága — az ország több megyéjéhez hasonlóan — 1967 és 1969-ben — kim agasió terméseredményeket takarított be. Ez* hűen mutatja a mezőgazdaság termelőerőinek fejlődését és a kedvező természetes csapadék mennyiségét és elosztásának kedvező hatását. A csapadék mennyisége és eloszlása lényegesen kedvezőtlenebb volt 1968-ban, amelyet az akkori termésátlagok is bizonyítanak. A mezőgazdaság termelési tényezői közül tehát a csapadék az egyik legjelentősebb termésalakító tényező. Csaknem az egész megyében Szolnok megyében a gazdaságok egy része jelenleg is folytat öntözéses gazdálkodást. A további öntözésfejlesztésre a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei lehetőséget adnak. A vízlépcső és öntözőrendszerei — a rrűszaki tervek megvalósulása után — az öntözést 1980— 85 között csaknem az egész megye területén lehetővé teszik. Az öntözés egyidőben történő nagyarányú kiterjesztése azonban nem lehetséges és nem is lenne indokolt. Egyrészt a vízlépcső főcsatornarendszere is fokozatosan épül, másrészt az öntözéssel egyidőben, illetve azt megelőzően gondoskodni kell, a nagy esők és a téli csapadék feleslegessé váló vízmennyiségének elvezetéséről is. Miután az öntözés alapvetően a mezőgazdasági termelés növelésére hivatott, eredményét a kellő hasznosulás biztosítja. Az öntözővíz önmagában tartós eredményt azonban nem hoz, ha nincsenek biztosítva a ter- rr. elés növelésének egyéb feltételei. Figyelembevéve az öntözővíz hasznosulásának gazdaságossági szempontjait is Szolnok megyében a IV. ötéves terv időszakában — állami célcsoportos beruházásból — a szolnoki löszhát területén történik nagyobb arányú öntözésfejlesztés. Az öntözőtelepek a tervezett mezőhéki, tiszaföldvári, kungyalui, kisújszállási és az abádszalóki öntözőfürtben helyezkednek el. A mezőhéki és a tiszaföldvári öntözőfürt területileg koncentrált öntözőegységet képez. Az öntözésfejlesztés összesen 12 896 hold szántóföldi területet érint kilenc gazdaságban az elkövetkező ötéves időszakban. Az állami célcsoportosberuházás azt jelenti, hogy az öntözés műszaki létesítményei az öntözőtelepen a hidránsig állami beruházásból épülnek. A gazdaság a hidránsig történő vízszolgáltatásért évenként fizet — amely lényegében a víz szolgáltatási költségét jelenti. A szolgáltatás jellegű megoldás előnye az, hogy a gazdaság az öntözési berendezkedés költségét nem egyszerre, hanem több évre elosztva viseli. A hidránstól a növényig történő vízelosztás eszköz és üzemeltetési költsége a gazdaságot terheli. Kilenc gazdaságban majd 20 ezer holdon A gazdaságok az öntözőtelepek megépítését a legjobb talajadottságú területrészeken igénylik. A terület nagy része a mezőségi talajtípusba tartozik. Jó táperőben lévő, jó vízgazdálkodású, közepesen művelhető talajok. Az egy holdra vetített átlagos aranykorona érték 17—18 aranykorona értékhatárok között változó. Az öntözésfejlesztésben részesülő gazdaságokban, az öntözésfejlesztés nagysága — figyelembevéve 1969 öntözési lehetőségét is — az összes mezőgazdaságilag művelt terület százalékában az alábbiak: a Héki Állami Gazdaságban az összes mezőgazdaságilag művelt terület 49,4 százaléka, a mező s héki Táncsics Tsz-ben 22,8 százaléka. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben 39,7 százaléka, a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben 30 százaléka, a ci- bakházi Vörös Csillag Tsz- ben 32,1 százaléka, a nagy- révi Béke és Barátság Tsz-' ben 22 százaléka, a kungyalui Zöld Mező Tsz-ben 43,5 százaléka, a kisújszállási Kinizsi Tsz-ben 40,8 százaléka és az abádszalóki Lenin Tsz- ben 22,6 százaléka lesz ön- . tözhető a közös birtoknak. Az érintett kilenc gazdaság mezőgazdaságilag művelt területe 57 522 hold. Az átlagos területnagyság — a kilenc gazdaság átlagában — 6391 hold, amelyből a legnagyobb gazdaság 15 262 holdas, a legkisebb pedig 2719 hold. A tervezett és az 1969- ben meglévő öntözőképesség együttesen a gazdaságok összes mezőgazdaságilag művelt területének 32,4 százaléka. Kettős feladat A gazdaságok irányítási rendszere stabil, jól képzett szakgárdájuk van. Évek óta — a megyében és az országban is — a legjobban gazdálkodó és a legnagyobb termelési értéket produkáló gazdaságok közé tartoznak. Mindezek mellett a gazdálkodás színvonalának növelése és az öntözővíz gazdaságos hasznosítása kettős feladatot jelent. Tervezzük a szárazgazdálkodási feltételek mellett elérhető legtöbb termelési eredményeket, biztosítjuk a termeléshez szükséges anyagi és tárgyi eszközöket. A középtávú üzemfejlesztési tervek készítése Szolnok megyében 1968-ban kezdődött. A fejlesztésre kerülő kilenc gazdaságból ma már nyolc gazdaságnak van középtávú fejlesztési terve, egynek pedig 1972-ben készül eL A mezőgazdasági tervezéssel párhuzamosan történik az öntözőtelepek műszaki tervezése. A mezőgazdasági és műszaki tervezés előtt, illetve azokkal egyidőben — azokban a gazdaságokban, amelyekben genetikus talajtérkép nincs, vagy már elavult — elkészült, illetve készül a genetikus talaj térkép is. A tervek megvalósítása érdekében 1969-től kezdve tervezői művezetés történik az érintett gazdaságokban. A tervezői művezetés lényege az, hogy a tervszintű főbb célok megvalósítását évenként realizálja. A terv a közgazdasági szabályozók módosító határozatait tartalmazza, használható a gazdaság és a termelés növelésére. (Folytatjuk) CSEH VENDEL ülést tartott az országos választási elnökség A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 1972. március 12- re új választást tűzött ki az elhalálozás miatt megüresedett Csongrád megyei 15. számú és a Hajdú-Bihar megyei 7. számú országgyűlési képviselői választóke- rületben. Az országos választási elnökség szerdán megtartott ülésén a jelöléseket megvizsgálta. Megállapította, hogy a jelölések a törvényes követelményeknek megfelelően történtek. Ezért Kangyalka Antalt, a Csongrád megyei 15. számú és Vilmányi Máriát pedig a Hajdú-Bihar megyei 7. számú országgyűlési képviselői i választókerület képviselője- I löltjeként elfogadta. A felső konfekció forgalma a múlt esztendőben — évek óta először — meglepetésszerűen a ruházati szakma átlaga alatt volt. {Szzel kapcsolatban rendezett szerdán konzultációt mintegy 60 állami, tanácsi és szövetkezeti szaküzlet vezetőjének részvételével a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi osztálya. A megbeszélésen elemezték a forgalom alakulását. — a visszaesés okait s meghatározták a tennivalókat. A ruházati forgalomból a felsőkonfekció 30 százalékbányatérségek felderítését, víztelenítését és a helyreállítási munkát. A mentők által felszabadított bányarészekben az akna dolgozói fokozatosan foglalják el régi munkahelyüket. Szerdán az első frontfejtésben kezdték meg a termelést, de már előkészítik az újabb termelő munkahelyeket is. Márciusban naponként 80 vagon szenet küldenek felszínre. A számítások szerint a második félévben érik el, a bányatűz előtti kapacitást, a napi 130 vagonos teljesítményt. A helyreállítási munka tetemes költsége megtérül majd, hiszen a bányában gazdag és kitűnő minőségű szénva- gyon van. A nagyüzemi szőlőültetvények korszerű műveléséről, az intenzív tápanyagellátásról tanácskoztak tegnap a Jászság) Állami Gazdaság újerdei kerületében. A tanácskozáson, amelyen a járás és a város nagyüzemi szőlőtermesztő gazdaságainak szakemberei vettek részt, dr. Eifert József. a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet főigazgató helyettese tartott előadást. Többek között a szőlőültetvények rekonstrukciójának szükségességéről beszélt, arról, hogy a város-- ban és a járásban a szőlő összterülete meghaladja a kétezer kataszteri holdat. Az egész területen szükség van kai részesedik. A hazai szokások szerint a lakosság többsége konfekciót vásárol, mert olcsóbb, mint a méretre készült ruházati cikk. Ennek ellenére a múlt évben a szövetforgalom jóval erősebben növekedett. Jóllehet a konfekciókínálat összességében job), volt, mint a korábbi években, mégis hiányos volt például a méretválaszték. A konfekcióipar exportra 76 féle méretben készít ruházati cikket, itthon viszont ennek csak a felét rendelik. Nagyobb gond, hogy az alap- anyaggyártó Ipar nem tud Szolnok meajci gazdásznzp Szombaton, március 4-én, a mezőgazdasági szakemberek megyei baráti találkozóját tartják meg Szolnokon. Az Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei szervezete félezer mezőgazdasági szakembert hívott meg hozzátartozóikkal együtt a Szigligeti Színházba. Délután 2 órakor dr. Soós Gábor a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, az Agrártudomány; Egyesület elnöke tart előadást a résztvevőknek. A miniszterhelyettes előadásának címe: Az agrárértelmiség gazdasági és társadalmi szerepe. Ezt követően a kecskeméti Katona József Színház Cigányszerelem nagyoperettjét tekinti meg a hallgatóság, majd a Tisza Szálló termeiben gaz- dászbállal fejeződik be a találkozó. az új módszerek bevezetésére, a terület nagyobbik részén pedig a rekonstrukcióra. Mindez jelentős költséggel jár — mondta befejezésül — a megvalósításig három, négy év is eltelik. Ezért vált sürgős feladattá az új módszerek mielőbbi komplex alkalmazása. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után a jelenlévők házilag átalakított és korszerűsített gépekkel mutatták be a mechanikus és pneumatikus műtrágyázás, az istállótrágyázás, a sor- közművelés és vegyszeres gyomirtás módszereit. Gyakorlati bemutatót tartottak továbbá az intenzív művelés metszési módjáról. az igényeknek megfelelő korszerű terméket aejni a feldolgozóknak. Probléma az is, hogy a széles kínálathoz szükséges készletek tartására áz üzleteknek nincs elegendő anyagi alapjuk. A megoldás a szakma vezetői szerint a boltvezetőkön, az eladókon múlik. Jól kell gazdálkodniuk a meghatározott eszközökkel, s a szű- kebb lehetőségeket Is maximálisan ki kell használniuk, egyebek között azzal, hogy mindig a szezonnak megfelelő divatos holmit tartanak; A jász fény-szarui példa Kis fogyasztási szövetkezet a jászfényszarui. Még akkor is. ha tudjuk, három község szövetkezeti tagjait, dolgozóit fogja ösz- sze. Dolgozóinak létszáma mindössze százhuszonöt Amikor Jónás János igazgató-elnök ezzel kezdte a beszélgetést, alig mertem feltenni a terveit kérdést: ) tanulnak-e a, szövetkezetiek? — Tanulgatunk — volt a 1 válasz s aztán egy gyors statisztika. Íme: közgad^sz továbbkéozőre, egyetemre hatan járnak, a hatvani gimnáziumban négyen tanulnak. közgazdasági technikumi kiegészítő érettségi vizsgára készül két dolgozó. Egy dolgozójuk keres- kedelmi-vendéglátóipari főiskolán levelelző hallgató, középfokú tervtanfolyamon ismét csak tanulnak né- hányan. — Mert olyan dolg°zónk egy-két idős kisegítő kivételével — már nincs nekünk. akinek ne lenne általános iskolai végbizonyítványa. Ezért nem az általános iskolával kezdtem. Volt olyan emberünk, nem is egy, aki ötven egynéhány éves fejjel ült í iskolapadba. Ki-, szövetkezet nagy feladatokkal. hetvenöt százalékában nődolgozókkal — és íme a Délda. De jó, de szép!
