Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-02 / 52. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 2. Egy hét Vietnamban q Kicsi a vilátf Ütünk során Magyarországon végzett vietnami diákok töltötték be a tolmács szerepét, igyekeztek mindenben segítségünkre lenni. Sokan közülük már évekkel ezelőtt visszatértek hazájukba, mások nem sokkal korábban érkeztek, mint mi. Egyben azonban valamennyien megegyeznek: rajongó szeretettel beszélnek Magyarországról, a magyar emberekről, akiktől mindenütt szeretetet, jóindulatot, segítséget kaptak. Magyar barátaik nevét, lakhelyét sorolják. JjSgyikük Zala megyét említi. Ö ott — mondja — járt a barátjánál, bizonyos Tóth Ferencnél, aki verseket is ír. Kettőjük barátságáról az újság is közölte a költeményét. „Barátom, Xuan Loc?” Egy pillanatra meghök- ken, majd határtalan öröm csillan a szemében: — Ez volt a címe! Olvastad? A távolságok összezsugorodnak Lám, milyen kicsi a világ. S ugyanez jut az ember eszébe, amikor Hai Hung tartományban a váci Hámán Kató iskola segítőkészségét etnlítik. A távolságok összezsugorodását sugallja a Vu La-iak üzenete, akik a kö- rösladányi termelőszövetkezetnek mondanak köszönetét a támogatásért. A katonák a magyar fegyvereket dicsérik, a gyógyszerészek a „Made in Hungary” jelzésű műszereket, berendezéseket. Este a kultúrműsorban magyar népdalok csendülnek fel az ősi vietnami hangszereken: A csitári hegyek alatt; Ablakomba, ablakomba; Erdő, erdő, erdő... Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke, a nagygyűlés egyik szónoka a magyar nép lánglelkű forradalmár költőjét Petőfit idézi: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” Hiába a hatalmas földrajzi távolság, a közös gondolat a barátság közel hozza egymáshoz a népeket. S amíg Magyarországon generációk úgyszólván alig tudtak valamit erről a távoli, nagyszerű kis. népről, ma igaz barátsággal, testvéri szeretettel üdvözöljük egymást. Személyes barátságok szövődnek. Lai Xuan Loc is két magyar címzésű levelet nyomott a kezembe búcsúzáskor a repülőtéren. Az egyiken a barátja, a másikon egy ma- ' gyár kislány címe áll. Nekik is megírta, amit — amint mondja — nekem, újdonsült barátjának szavakkal is elmond: — Kimondhatatlanul szép, nagyszerű volt Magyarországon, azt feledni sosem lehet. Itthon azonban várja a kötelesség. Elektromérnök, valószínűleg a katonaságnál teljesít majd szolgálatot. Meddig? A háború végéig mindenesetre. A repülőgép lépcsőjéhez érve futólépéseket hallottam a hátam mögött, Lai Xuan Loc sietett. — Elfelejtettem mondani — szólt — én is írtam verset. Az a címe, hogy „Második hazám”. Magyarországról szól. Most nincs nálam, de majd elküldöm. Addig is szeretetteljes üdvözlet mindenkinek. A viszontlátásra, kam biet Magyarország. Viszontlátásra Lai Xuan Loc, viszontlátásra Vietnam. Kovács Ferenc VÉGE Bélyc^yűjtó'knek Mars A Magyar Posta az űr meghódításában elért eredményeket bélyegen örökíti meg. A kozmosz témájú kiadásokat folytatva rövidesen Mars bélyegpár jelenik meg. A bélyegpár összekötő szelvényekkel, a Szojuz 4—5 kiadáshoz hasonlóan négy sorozatot tartalmazó kisívek- ben jelenik meg. A Magyar Posta 1964-ben már az űrkutatási sorozat 2,60 forintos értéken bemutatott Mars rakétát, hiszen az első kísértetek a bolygó megközelítésére már 1962-ben megkezdődtek. Bélyegre került a Mariner—4. amelyet 1961. november 28-án indítottak útnak. Ez a szonda 1965. július 14-én tízezer kilométerre közelítette meg a Marsot és az első televíziós-képet közvetítette az addig ismeretlen felszínről. 1868 szeptember Ez a megjelenési időpontja az Egyesült Államok egyik első bélyegkatalógusának, amelyet a ma is működő Scott kiadóvállalat hű másolatban ismét közreadott. 21 oldalt töltöttek meg 28 év alatt a világ összes bélyegeinek ismert változatai. Magyar bélyeg még nem szerepelt, hiszen ekkor .hazánkban az osztrák posta sorozatait használták. Az 1850. évi, első osztrák bélyegek érát csak használt állapotban ismertetik, de nagyon alacsonyan. Az 1851. évi rózsaszínű Merkur fejes bélyegek már akkor is magas 5 dolláros jegyzése a jelenlegi katalógusban 16 000 dolr lárra emelkedett. A használatlan példányokat — a közhiedelemmel ellentétben — már , akkor többre értékelték a pecsételteknél. A legmagasabb összegre, 15 dollárra Toszkána 1860. évi 3 lírás használt bélyeget értékelték, a Scott katalógus 1972. évi kiadásában a legmagasabb ár 325 000 dollár. Rizsiiltetés. A gáton gúlában a fegyverek Áss Indiai-óceán stratégiai jelentősége Az indiai—pakisztáni háború idején 1971. decemberében — az amerikai 7. flotta egységeinek a Bengál- öbölben történő felvonulása — az érdeklődést ismét az Indiai-óceánra irányította. katonai helyzete határozza meg. 1970-ben Anglia elhalasztotta a kivonulást a „Szueztől keletre” levő területről. Az 1965 november 8-án alapított új angol gyarmat a 364 m2 területű. Mesterséges holdak segítségével a bázisról ellenőrizhetővé válik az óceán hajóforgalma és ezen keresztül kívánják biztosítani a földközi-tengeri 6. és a csendes-óceáni 7. flotta kapcsolatát is. Az Ausztráliában épülő Cockburn Sound-i támaszpontról irányítják az Arab-tengeren - és az Indiaióceánon cirkáló Poláris- és Poseidon-rakétákkal felszerelt tengeralattjáró flottát. A terület töm. bőn kívüli országai szeretnék, ha az Indiai-óceán békeövezetté válna és ezen keresztül lehetőség nyílna az érdekelt államok gyorsabb társadalmi' és gazdasági fejlődésére. ■ A 75 millió km5 területű Indiai-óceánt három, oldalról kontinensek határolják. A térség, tengeren nyugatról — a Szuezi-csatorna 1967-es lezárása óta — csak Dél-Af- rika megkerülésével, kelet- • ről a nagyforgalmú Malaka- szoroson keresztül közelíthető meg. (A szoroson havonta 1700 hajó halad át, lezárásával — a japán külügyminiszter szerint — Japán gazdasági élete 45 nap alatt összeomlana.) Az óceán belső forgalma viszonylag csekély, csak a Perzsa (Arab)-öböl térségében kitermelt kőolaj Európa és Japán felé történő szállítása számottevő. Az Indiai-óceán jelentőségét tranzitfunkciója adja, az a szerep, amelyet a partjaitól távolfekvő Japán és Európa országai vagy a Szovjetunió balti-tengeri és csendes-óceáni területei között betölt. (Nagy-Britannia külkereskedelmi forgalmának 50 százaléka az Indiaióceánon bonyolódik le, itt hajózik különböző országok zászlói alatt az angol kereskedelmi flotta harmada.) A térség hadászati jelentőségét az Indiai-óceán partjai mellett elhelyezkedő államok fontos politikai és FÖLDHÖZ!-TENGER: | Szu»xi-c». 1 \ É’öYlPTOM- | <AKSZ) N r 1,, banoiadeÍh^J U th. INDIA ^Mburim hon® , WneiNBr.C 'ARAB&IR4B1At^/^/ÍTHAIFCÍLr>*W Satt ship. SZUDÁN .Int *i.ETIÓPIA'7^ rCEYLON: kSyiof-tik. (Br.l.T> .TANZANIA: =Oetroh»3(Br.l.T. Diego Gerd«: *Aldabra-szk.Farquhar(Br.lT.): Brixiaa^sasr •—~-Kóiuat-sz. TAusrträli»] «namIbiaT AFRIKA) j plxmouttí lÉUNlOM(Fr): émaszpont ^SáTionatowri @g Angol támaszpont Amerikai támaszpont a Francia támaszpont Fontosabb É Kftolajmezí :AESZ3CARAB EMIRÁTUSOK SZdyETSÉGE =J-=JEMEN^%^&=P«rtfi >. ARAB KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE jO. - JORDÁNIA ^mdt C B. - BAHREIN ' , K. *' KAMBODZSA ££ t BrlT.* BRIT INDIAI-ÓCEÁNI TERÜLET KA.’ KATAR Fr. * FRANCIAORSZÁG KU* KUVAIT FR. A.- FRANCIA AFAR ÉS ISSZA TERÜLET NBr* NAGY- BRITANNIA I • IZRAEL ft - OMÁN A vágottbaromfi világtermelésének növekedése 1971-ben a világ vágottbaromfi termelése .jelentősen növekedett. A 16 legjelentősebb, baromfitenyészéssel foglalkozó országnak vágottbaromfi termelése az 1970. évi 8,8 millió tonnáról 1971- ben 10 miliő tonnára, tehát 12 százalékkal növekedett. 1971 első felének végén az említett országok — Dániát kivéve — vágottbaromfi tartalékai nagymértékben meghaladták az egy évvel korábbi mennyiséget A vélemények szerint a vágottbaromfi tartalékok nagymérékű növekedése már a közeljövőben a konkurrenciaharc éleződését vonja maga után. Az exporttámogatás eredményeként növekedett a vágottbaromfi világexportja, s az árak igen alacsony színvonalon állnak. Kevés a sajt a svéd piacon A svéd piacon hiány mutatkozik a különböző sajtféleségekben. A hazai fogyasztás legalább 20 százaléka importból ered: Svédország kénytelen Ausztriából, Dániából, és Finnországból sajtot behozni. Tavaly az egy lakosra jutó sajtfogyasztás megközelítette a 10 kilogrammot. 1970-ben a fogyasztás 1 kilogrammal volt kevesebb. A tényleges piaci kereslethez képest a hazai termelés és a jelénlegi volumenű import már nem képes fedezni az, igényeket, minthogy a sajtfogyasztás évről-évre emelkedik. A nemzetközi mezőgép-kereskedelem A mezőgépgyártók jó évet zártak 1971-ben. Különösen az Egyesült Államokban, ahol évekig tartott a recesz- szió. A John Deere, a világ első számú gépgyártója 5 milliárd francia frank értékben adott el, szemben az 1970. évi nem egészén 4,7 milliárddal. A Massey-Fer- gusson eladásainak értéke 3,6 milliárd frank volt — az emelkedés 17 százalékos az előző évhez képest. A válságnak tehát vége. Kanadában és az Egyesült Államokban újra megnőtt a kereslet a mezőgazdasági gépek iránt Ennek oka az, hogy Észak-Amerikában nőtt a vetésterület és a termés kiemelkedően jó volt. A vásárlók főleg a nagy teljesítményű és hatékonyságú gépeket keresték. Ugyanakkor az amerikai gépgyártók tavaly az exportban is jó eredményeket értek el, mind Európa, mind a fejlődő országok viszonylatában. A fellendülés ugyanis általános. Még Francianrszáv'-'^n Is tapasztalható ahol pedig a válság igen kemény volt. Ugyanez érvényes Nyugat- Németországra is. A tejipar fejlődése Kubában Hivatalos j elentések szerint az utóbbi néhány évben több mint kétszeresére emelkedett Kubában a tej és a tejtermékek gyártása. A tejtermelés eléri a napi 1,5 millió litert, ezenkívül naponta 100 000 liter kefirt és más tejterméket készítenek. A már meglévő tej- feldolgozó üzemeken kívül Kubában új kombinátok épülnek. Az egyik legkorszerűbb ilyen kombinát egy műszakban 50 000 liter pasztőrözött tejet állít elő. A berendezését Csehszlovákiából kapták, s csehszlovák mérnökök és technikusok* helyezték üzembe. A Matanzas városában épült kombinátban nemrég indult meg a termelés. Ugyancsak csehszlovák segítséggel épül további három tejipar; kombinát; ezek egy műszak alatt összesen 250 liter pasztőrözött tejet készítenek. Kenyérgyár épül Prágában Prága és a közép-cseh körzet kenyérellátásának megjavítását szolgálja az az új kenyérgyár, amelyet a prágai Konstruktíva vállalat épít. A gépesítés és automatizálás magas színvonala lehetővé teszi, hogv a beruházások mintegy nyolc év alatt megtérüljenek. A kenyérgyár évi kapacitása 14 000 tonna kenyér. 8200 tonna péksütemény és 800 tonna más speciális termék lesz. A kenyérgyár hőenergiáját a michlai gázgyárból kapja majd. Az objektum középpontja a nagy csarnok és a technológiai torony. A csarnokban 7 gépsor van, ebből 3 kenyeret gyárt. A- dagasz- tást a Topos Sluknov üzemben gyártott KVZ 1500-as és KVT 1000-es gépek végzik. A folyamatosan üzemelő kemencébe automatikusan, futószalagon kerül a nyersanyag. Standard kenyérfajtákon kívül a kenyérgyárnak lesz ■ néhány speciális készítménye is (például az ún. „falusi” kenyér), amelyekkel a választékot gazdagítja. A további gépsorok a péksütemény gyártására szolgálnak. Az S 70-es elosztó „szaggató” gépet Magyarországról importálták. A kifli gyártására szolgáló gépsor csehszlovák gyártmányú, ugyancsak a Topos Sluknov üzeméből származik. E gépsor teljesítménye óránként 15 000 darab. A csarnok hűtőrészleget is kap. Ami a technológiai tornyot illeti, itt lesz a cukrászati üzem. itt helyezik el a kalács- és fánkkészítő stb. gépsort. A hatszintes torony alagsorában lesz a nyersanyagrakár. „Barátom, Lai Xuan Loc” Nap — a termés barométere A szakemberek már régen észrevették, hogy a Nap „viselkedésével” szinkronban 11 éves ciklusonként változik a klíma a Földön, „elszenderülnek” és „felébrednek” a vulkánok, emelkedik és csökken a talajvíz szintje a különböző vidékeken. A Nap időszakonkénti „migrénjei” jelentős mértékben egybeesnek a kenyérgabonák árainak változásával a világpiacon. így oéldául a rozs és a burgonya terméshozama századunk folyamán a naptevékenység váltakozásaihoz hasonlóan változott 11 éves ciklusokban. Ezt a törvény- szerűséget V. Dolotov lenin- grádi tudós állapította meg. A mezőgazdasági statisztikák tanúsága szerint a napfolttevékenység „foltokat” hagy a növényi kultúrák terméshozamán is. A nap- tevékenység periódikusságá- nak tanulmányozása így segítséget nyújthat a tudósoknak abban, hogy viszonylag pontos előrejelzéseket készítsenek a különféle mező- gazdasági növények várható termésével kapcsolatban.
