Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

1069. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Becsülettel élek és halok Eskütétel — Tisztavatás — KISZ KB zászlójának átadása Országgyűlési képviselők A Arokszálláson Befejezni a megkezdett ipartelepítést Tegnap délelőtt az ország- gyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja Jászárok- szálláson tartotta, ülését, me­lyen részt vett Csáki Ist­ván, az MSZMP Központi bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára és Nyíri Béla, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese is. Az országgyűlési kép­viselők ülésén megjelenteket Oláb János, a Hazafias Nép­front Szolnok megyei bizott­ságának titkára üdvözölte. Első napirendi pontként Szentesi László, a járási ta­nács vb elnöke terjesztette a képviselőcsoport elé Jász­berény járás társadalmi, gazdasági, szociális helyzeté­ről és fejlesztési célkitűzé­seiről szóló írásos tájékoz­tatóját A nagyon részletes, majdnem minden fontosabb eredményre és feladatra ki­térő jelentést élénk vita köz­ben tárgyalták és — nem egy témánál — egészítették ki a képviselők. A járáshoz 16 község tar­tozik, a lakosság száma va­lamivel több mint hatvan- háromezer. Az utóbbi két év egyik legőrvendetesebb jelensége, hogy » lakosság elvándorlása minimálisra csökkent, mivel a járásban tovább nö­vekedett a foglalkoztatás, több helyen új üzemek léte­sültek. A tájékoztató külön fog­lalkozik a mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben, a kommunális, az egészség- ügyi- és szociális ellátásban, az oktatásban valamint a népművelésben a harmadik ötéves tervben elért ered­ményekkel, s a jelenlegi helyzettel. Szólott azonban a negyedik ötéves terv felada­tairól is, amelyeket a lakos­ság életkörülményeinek to­vábbi javítása érdekében kell megoldani Az iparfejlesztés legfonto­sabb tennivalója a megkez­dett ipartelepítés mielőbbi befejezése, hiszen ez meg­oldaná a lakosság foglalkoz­tatását. A járás kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységeinek 23 százaléka olyan állapot­ban van, hogy felújításuk nem gazdaságos, ezért az előbbiből huszonkettőt 1045 négyzetméter, az utóbbiból hetet, 662 négyzetméter alap­területen, újonnan kell épí­teni. A községek fejlesztésére saját bevételi forrásból 34 millió forintot tud biztosíta­ni a járás, ez azonban a szükséges beruházásoknak csupán 65 százalékát fedezi. A vízellátás Jászfényszaru, Jásztelek és Pusztamonos­tor községekben gondot okoz; vízmű, illetve vízhálózatá­nak kiépítését öt év alatt be kell fejezni. A teljes villa­mosításhoz már csak 18 ki­lométernyi kisfeszültségű ve­zeték kiépítése hiányzik. A járdaépítésnél elsősorban Alattyán, Jászszentandrás, Jászfényszaru és Jászboldog- háza került szóba, a szenny­vízhálózat kiépítésének gond­ja pedig Jászapátit és Jász- árokszállást szorongatja. Ez az utóbbi munka 30 millió­ba kerül majd. Az egészségügyi ellátás fejlesztésének ötéves tervszá­mai elsősorban a jászberényi városi kórháznak, de ezzel egyidőben a járás lakossá­gának is sokat mondana. El­készül itt a 80 ágyas új se­bészeti pavilon, melynek építési költségeihez a járás gazdasági egységei 6 millió forinttal járulnak hozzá. To­vább javul a fogorvosi el­látás a járásban és a körzeti orvosi hálózat fejlesztését sem hanyagolják el. A bölcsődei elhelyezés Jászboldogházán és Jász­árokszálláson még szűkös, mindkét helyen húsz—húsz gyermek elhelyezésére al­kalmas bővítést kell végre­hajtani és Jászapátin a har­minc személyes bölcsödét még tíz hellyel kell növelni a jövőben. A fejlesztési elképzelések az építendő művelődési há­zakra — Alattyán, Jászapáti, Jászszentandrás — és a nem megfelelő alkalmassá tételé­re — Jászjákóhalma — is kitérnek Elsősorban Jász- fényszarunak és Jászkisér- nek kell nyolc—nyolc tan­termes iskolát kapni a ne­gyedik ötéves tervben, de új iskolára tart igényt még Jászapáti, Jánoshida és Jász- alsószentgyörgy is. Óvoda — ötven személyes — Jászágón feltétlenül szükséges, de Jászapátiban is kell majd száz személyes óvodát épí­tenie Az országgyűlési képvise­lők Szolnok megyei csoport­ja a tájékoztató megvitatása után megbeszélte a soronkö- vetkező országgyűlés üléssza­kával kapcsolatos feladato­kat és délután ellátogattak a helyi háziipari szövetkezet üzemházába. Élőkoszorút vontak a civi­lek vasárnap Szolnokon a Ságvári laktanya kiképző te­re köré. Tartalékos tisztek avatására, eskütételére ér­keztek a megye városaiból, községeiből. Az ünnepélyes pillanatot a sűrűn hulló eső sem zavarta meg. Türelme­sen várták a parancsnokok, a vendégek érkezését. Megszó­laltak a harsonák. A minisz­ter elvtárs képviseletében Polák István ezredes fogadta a parancsnok jelentését. S amikor a fúvós zenekar a Rákóczi induló játszása köz­ben kis szünetet tartott, az ezredes üdvözlését verték vissza a kiképző teret kö­rülölelő épületek. — Üdvözlöm önöket tarta­lékos tisztté avatásuk, eskü­tételük alkalmából. Üdvöz­löm az egység parancsno­kait katonáit abból az al­kalomból, hogy bár nem fo­lyamatosan, de immár har­madszor nyerték el a KISZ Központi Bizottság vörös vándorzászlaját. Több mint száz torokból egyszerre hangzott a „haj­rá”. S amikor az egység pa­rancsnoka köszöntötte a ven­dégeket a szülőket, s az ünnepeiteket, a civilkoszorú­ban fel-felemelkedtek a ke­zek, szemüket törölték az édesanyák, a feleségek és a kedvesek. A parancsnok ar­ról beszélt, hogy mit jelent az eskü, mit jelent az első felnőtt fogadalomtétel. A ka­tonákhoz címzett szavak be­csületes helytállásra, a kato­nai kiképzésben való példa- mutatásra, a haza szeretedé­re szólítottak fel. A szülő­ket pedig arra kérte, hogy e nehéz, felelősségteljes fel­adat teljesítésében segítsék gyerekeiket. Aztán a miniszter paran­csát olvasta fel az egységpa­rancsnoka. Ifjú mérnökök, technikusok tisztté avatásá­ról rendelkezett a parancs. Aranycsillag került a válla- pokra, a beosztottakból pa­rancsnokok lettek. Az új tisztek avatásuk után visz- szatérnek a termelőmunkába. Kiképző parancsnokaik arra kérték őket, hogy mint a hadseregben úgy álljanak helyt a polgári életben is. A köszöntő szavakat az es­kütétel követte. A nyilvános­ság előtt hangzott az eskü szövege, majd az új tisztek nevében Mlinárik József tartalékos alhadnagy köszön­te meg a parancsnokoknak áldozatos neveíőmunká j át, s tett ígéretet, hogy helytáll­nak a termelőmunkában, és ha a haza úgy kívánja, bár­mikor. bármilyen körülmé­nyek között készek teljesí­teni kötelességüket. Aztán még egy búcsú tisztelgés a parancsnokok előtt, s né­hány óra múlva már civil­ben léptek ki a laktanya ka­puján. Az ünnepség harmadik ak­tusára az étkezdében került sor. Az egység KlSZ-szerve- zete ifjúsági nagygyűlést hí­vott egybe, hogy azon ün­nepélyes keretek között át­vegye a KISZ Központi Bi­zottsága vándorzászlaját. Az ilyen ünnepség nem ismeret­len ennél az egységnél. Há­rom évvel ezelőtt rendeztek először hasonlót, amikor el­ső ízben nyerték el a zászlót. A következő évben meg is tartották azt. A harmadik évben azonban nem sike­rült. Akkor megfogadták, hogv visszaszerzik. Munkál­kodásukat siker koronázta, s egyéves megszakítás után is­mét az egységé a zászló. Ver- bai Lajos, a KISZ KB osz­tályvezetője meleg szavak­kal köszöntötte az ifjúsági nagygyűlés résztvevőit, elis­merését fejezte ki a KISZ- eseknek végzett munkáju­kért A Bajcsy-Zsilinszky úti és az Achim András úti Álta­lános Iskola úttörői szalagot kötnek a KISZ KB zász­laj ára A mezőgazdaság fejleszté­se érdekében nagy gondot és sokmilliő forintot — 18 milliót —■ fordítanak a jászberényi járás terme­lőszövetkezeteit az utóbbi években sújtó és a nagy károkat okozó belvizek le­vezetésére. A termelőszövetkezetek ezzel együtt az elkövetkező öt esztendőben 374 milliót szán­dékoznak beruházásra fordí­tani. Á főváros legkorszerűbb tejüzeme A X. és XVII. kerület ha­tárában, Rákoskeresztúron., a Jászberényi úton, mintegy tíz hektárnyi területen épül fel a főváros legnagyobb és leg­korszerűbb tejüzeme. A tejüzem mintegy 900— 1000 embernek nyújt majd munkalehetőséget A létesít­mény — amelynek beruházá­si költsége csaknem 450 mil­lió forint — előreláthatólag 1972 végén adják át ren- deltetéséneki A rákoskeresztúri tejüzem üzembehelyezése után. a meglehetősen régi, elavult erzsébetvárosi tejüzemet megszűnte tik. Szenvedélye: as írás és as olvasás Megkedveltük a baromfihúst Az idén 20 vagonnal többet fogyasztottunk, mint három éve összesen Hétfőn a Baromfiipari Or­szágos Vállalat törökszent­miklósi gyára Szolnokon a Nemzeti Étteremben három­napos bemutatót rendezett baromfihúsból készült hideg és meleg ételekből. A meg­nyitón dr. Pálffy Dezső igaz­gató többek között arról adott tájékoztatót a vendéglátó^ ipari és kereskedelmi szak­embereknek, hogy megyénk­ben jelentősen emelkedett a baromfihús fogyasztás. Hang­súlyozta. hogy ennek az év­nek első tíz hónapjában az 1966-ban fogyasztottnál csak­nem 20 vagonnal többet ad­tak el. A vállalat terméked­nek egyik legnagyobb fo­gyasztója a szolnoki lakos­ság. Elhangzott a tájékozta­tóban az is, hogy miután elég nagy a kereslet a pulykahús iránt, abból is hamarosan több kerül az üzletekbe. Az előadással egyidőben az étteremben már rengeteg né­zője volt a különböző körí­tésekkel. töltelékekkel ké­szített áruknak is. Olvasó­inknak képünkön mutatunk be ízelítőül néhányat az ínycsiklandozó ételekből. Ördög Béla csaknem két évtizede levelezője, tudósí­tója lapunknak. Megjelent írásai többször okoztak már kellemetlenséget a felületes embereknek. Tíz évvel ez­előtt például megírta akkori munkahelyéről, hogy az őszi eső napok óta veri a vado­natúj Diesel motorokat, csak azért, mert nem gondoskod­nak a beszállításukról. Ami­kor a levél megjelent, szin­te órákon belül került fedél a gépek fölé. Akkor meg­győződött arról, milyen ha­tása van a nyomtatott szó­nak. Vitatkozott az Állami Biz­tosítóval az autóbusz bérie­tekre ragasztott biztosítási bélyegek miatt, s hosszai vi­tatkozás után neki lett iga­za. Ezeken túl maga sem tudná már felsorolni, ml mindenben segített lakóhe­lye. az Óvoda utcabelieknek azzal, hogy panaszaikat be­küldi« a szerkesztőséghez, s azok megjelentek az újság­ban. Most már 5 éve a Tisza- menti Vegyiművek termelési eredményeiről, eseményeiről ír. Ott dolgozik, három mű­szakban: szállítási művezető. Kapcsolatom régi az újsá­gokkal — mondja —, még budapesti szakmunkástanuló koromban újságkihordóként kezdtem. Aztán írtam faliúj­ság cikkeket, és most las­san jubilálok, mint tudó­sító. Ördög Bélának két szen­vedélye van, az írás és az olvasás, örül minden ered­ménynek, s annak is, ha szocialista brigádjának tagjai olvassák a saját sikereikről szóló leveleket a Néplapban. Sokszor kérik az üzemben mások is, hogy írjon minél többet A három műszak mi­att ez viszont nem könnyű, bár szívesen áldoz szabad idejéből is azért, hogv va­lamiről lapunkat tudósítsa. A másik szenvedé'yénél, az olvasásnál nagy előnve — ahogyan mondia ördögi sze­rencséje — van. mert a fe­leség« a megyei könyvtár­ban dolgozik és az ő segít­ségével szinte minden új könyvet az elsők között ol­vashat. Egy hónapban 6—8 szabad napja van, s azokon is az egyetlen és legkedve­sebb szórakozása, hogv köny­vet olvas, vagy levelet, tudó­sítást ír. t— Ií. —-

Next

/
Oldalképek
Tartalom