Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-02 / 279. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 2. Tanácskozás négy tárgyalóasztalnál A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése A sokarcú csapadék Az idei ősz rendellenes időjárása — bármilyen kellemes volt is — sokakban vegyes érzelmeket ébreszt. Falun azért, hogy a száraz ősz után vajon lesz-e elegendő nedvesség a talajban a jövő évi termés számára, a városi embernek pedig itt-ott már az ivóvízszükségletét fenyegeti a csapadék hiánya. Más években éppen ez az időszak az, amikor a csapadék valamilyen formájával szinte mindennap találkozunk. Moszkvában ezekben a ■napokban folynak az 1970. évre szóló magyar—szovjet árucsereforgalmi megállapodás tárgyalásai. Megkezdődött az 1971—1975. évi hosz- jKúlejáratú egyezmény előkészítése is. Budapesten a műszaki-tudományos együttműködés húsz éves eredményeiről és fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak a két ország magasszintű gazdasági vezetői, s ugyancsak fővárosunkban ültek tárgyalóasztal mellé a két ország belkereskedelmi választékcseréjét megvitató szakemberek. Ezek az események különösen felhívják a figyelmet árra, hogy a Szovjetunióval kialakult gazdasági kapcsolataink milyen meghatározó szerepet játszanak egész pépgazdaságunk fejlődésében. Az idén a Szovjetunió 37 százalékkal részesedik külkereskedelmünkből. Teljes nyersanyag importunknak több mint 50 százalékát a Szovjetunióból szerezzük be, egyes termékeknek például a kőolajnak 100 százaléka, a nyersvasércnek 94 százaléka, a nyersgyapotnak 59 százaléka, a bányafának 97 százaléka, az újságnyomópapírnak 65 százaléka, a személygépkocsinak pedig 30 százaléka a Szovjetunióból származik. A következő ötéves terv kereskedelmi megállapodás előkészületeiről nyilvánosságra hozott tájékoztatók arra utalnak, hogy legnagyobb kereskedelmi partnerünk a jövőben is kielégíti népgazdaságunk nyers- és fűtőanyag igényeit. Csak egy példát említünk: olajimportunk a tervidőszak végére megkétszereződik, vagyis 1975-ben már több mint 6 millió tonna szovjet kőolajat dolgoznak fel finomítóink. A karácsonyfa két elma- radhatalan dísze a csillagszóró és a gyertya. Mindkettőt árulják az üzletekben az ünnepet megelőző hetekben, ha nem is mindenütt és nem is valami nagy választékban. Készítésük viszont egyszerű, az ügyes kezű ezermester maga is megcsinálhatja, akár a szokásostól eltérő, különleges kivitelben is. Néhány vegyszerre van csupán szükség, amelyek a vegyszerboltokban, vagy a gyógyszertárakban könnyen és olcsón beszerezhetők. Röpködő szikrák Tálkában külön-külön dörzsöljünk szét 10 gramm bá- riumnitrátot és 3 gramm keményítőt. Keverjük össze a két porfinomságú anyagot, és adjunk hozzá 5 gramm kö- zépfinom vas-, valamint 1,5 gramm alumíniumreszeléket. Alapos keverés után töltsünk hozzá annyi meleg vizet, hogy sűrű kása keletkezzék. Az előkészített kb. 18 cm hosszúságúra leszabott félkemény vasdrótok mindegyikét fele részig vonjuk be masz- szával, majd felakasztva hagyjuk lassan megszáradni. Ha a báriumnitrét helyett fcáliumklorátot, stronciumnit- rátot vagy nátriumperoxidot használunk (azonos mennyiségben), más-más színhatá- súak lesznek a szerteröpködő szikrák. Ha a vas- és alumíniumreszelék helyett magnéziumport használunk (óvatosan bánjunk vele!), ekkor sokkal fényesebbek lesznek a szikrák. Hosszabb vasdrótot spirál alakúra, vagy bármilyen más formájúra is meghajlíthatunk, így különleges csillagszórót készíthetünk (a meghajlítást természetesen még a massza felrakása előtt kelj elvégezni). A fentebb piegadott massza-mennyiség A mostani ötéves tervperiódusban különösen szembetűnő volt a forgalom növekedése. s az 1966. évi mintegy 12 milliárd devizaforinttal szemben ez évben a kétoldalú szállítások értéke várhatóan megközelíti a 17 milliárd devizaforintot. A korábbi három esztendőben évente átlagosan 1.3 százalékkal nőtt a forgalom, idén 7 százalékos növekedést terveztünk, s körülbelül hasonló fejlődéssel számolhatunk a jövő esztendőre is. A két ország szakértői a következő években a tudományos-műszaki együttműködést még szélesebb alapokra kívánják helyezni. Erre utal az a tény, hogy a IV. ötéves tervben a Szovjetunióból vásárolt komplett gyárberendezések volumene körülbelül 2 és félszeresre növekszik. Mindez része egy már megindult folyamatnak, amelyet jól illusztrál az a tény, hogy az elmúlt húsz esztendőben a két ország közötti együttműködés keretében a magyar intézmények 2500, a szovjea partnerek pedig 3500 műszaki dokumentációt bocsájtottak egymás rendelkezésére. Az eddigi működő 15 ágazati munkacsoport mellett a közelmúltban újabbak létrehozását határozták el, így például az elektronika, az út- és útépítőipar, az építő- anyagipar és a belkereskedelem területén. A most Budapesten tartózkodó szovjet belkereskedelmi delegációval éppen ez utóbbi munkacsoport megalakításáról kezdődtek tárgyalások. A két ország belkereskedelmi minisztériuma között megalakuló munka- csoport koordinálja majd az együttműködést, különös kb. 10 darab csillagszóró készítésére elegendő. Díszgyertyáit A különleges gyertya nemcsak a karácsonyfának, hanem a terített ünnepi asztalnak, a szobának is dísze. Imbolygó lángja meghitt hangulatot, meleg családias légkört teremt. Házilag padlóviaszból készíthetünk gyertyát. Nem kell mást tenni, mint megolvasztani és formába önteni. Kanócának legelkalmasabb a méterszámra olcsón vásárolható öngyújtóból, de egy vastagabb len- vagy kenderfonál is megteszi. Ha azt akarjuk, hogy kormozás nélkül, egyenletesen égjen a bél, előzőleg pácoljuk be (a pácfürdő összetétele 100 ml vízben feloldott 1,2 g ammo- niumfoszíát. 0,4 g bórsav és 0,6 g salétromsav). A gyertyát színe, formája és díszítése teszi különlegessé. Mindenféle festékkel érdekes színhatásokat érhetünk el — akár oldódik a paraffinban, akár nem, — csak az a fontos, hogy egyenletesen keverjük el a megolvasztott padlóviaszban a festéket. — Festékszemcséket, fémreszeléket stb. öntés után a gyertya felületére is felvihetünk csak erősen bele kell hen- gergetnünk a gyertyát. Mutatós díszítési mód az is, hogy a gyertya törzsét, más-más színű paraffinnal csurgatjuk körbe, ahol a cseppek formájában megszilárdul. Ha egy érdekes formájú üveget, dobozt, vagy tégelyt találunk a házi lomtárban, használjuk azt fel gyertyaöntő formának (öntésnél mindig számítsunk arra, hogy megszilárduláskor a paraffin veszít a térfogatából, fcbehúzödik”^ B. K, hangsúllyal a belkereskedelmi választékcserére. Külkereskedelmünk a szocialista országokkal a szokásos árucsereforgalom mellett mind jelentősebb export-importot bonyolít le, a belkereskedelmi választékcsere keretében. Idén összesen mintegy 60 millió rubel értékű magyar árut cserél a belkereskedelem olyan külföldi fogyasztási cikkekre, amelyek iránt nálunk kielégítetlen kereslet mutatkozik. Ebből a forgalomból több mint 50 százalékkal a Szovjetunió belkereskedelme részesedik. Belkereskedelmünk olyan árukészleteket szállít a választékcsere keretében, amelyekből itthon nagy raktárkészletekkel rendelkezik, ezzel szemben olyan áruféleségeket szerez be, amelyek iránt viszont piacunkon nagyok az igények. Mindkét fél számára előnyösek az együttműködésnek ezek a formái, hiszen így a külkereskedelmi árulistákban meghatározott kontingenseken túl is hozzájuthatnak bizonyos keresett cikkekhez. Szovjet partnerünktől mi például a többi között gömbfát, cementet, tranzisztoros rádiókat, hűtőszekrényeket, porszívót és tej- konzervet kapunk, ruházati cikkek, mosószerek, különféle italáruk és műanyagok ellenében. A közvetlenebb kapcsolatok kiépítése érdekében az orosz, az ukrán, a bjelorusz és a lett szocialista köztársaságokkal külön is megkötjük a belkereskedelmi választékcserére vonatkozó megállapodásainkat, elősegítve ezzel a választékcsere bővítését, a magyar és a szovjet kereskedelem ellátásának további javítását. N. L. Gyermek tartásdij j jal kapcsolatos üggyel foglalkozott törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság. Az előzmények szerint a peres felek házasságát jogerősen felbontották, s a járásbíróság — egy gyermekük után — tartásdíjat állapított meg. Az összeget az alperes havi átlagkeresete alapján állapította meg — de figyelmen kívül hagyta a veszélyességi pótlékot, amelyet mint rönt- genológus kapott A másodfokú bíróság is helybenhagyta az ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította, hogy az eljárt Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma A Béke és Szocializmus novemberi száma folytatja azoknak az anyagoknak a közlését, amelyek a moszkvai tanácskozás ered—é-.-»eit elemzik. Ezekiasz Papaioannu, a ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkára „A reakció és a háború ellen’’ című cikkében hangsúlyozza, hogy a tanácskozás új távlatokat nyitott az imperializmus minden megnyilvánulása elleni harc számára. Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára „Az éles történelmi fordulat és az imperializmus válsága” című írásában rámutat arra, miként változtatta és változtatja meg a világforradalmi folyamat a világ arculatát, s megvilágítja az imperializmus általános válságának okait. A „Lenin születésének századik évfordulója előtt” című rv"*'-r-' F—C-T-—4 „Az antiimperialista harc formáinak Leninista szc.i. ... tökéletesítéséért” címen írt cikket. Bonifatyij Kedrov szovjet akadémikus arról ír, hogy Lenin milyen intenzíven foglalkozott a természet- tudományos eredmények filozófiai általánosításával. A folyóirat közli Camilla Rave- rának, az olasz testvérpárt egyik alapító tagjának visz- szaemlékezéseit Leninre. Barbu Zaharoscu, a Román Kommunista Párt X. kongresszusának munkáiét. Pavel Auersperg és Vilém No- vy, a CSKP KB szeptemberi plénumát ismertetik. V. Ny. Petrov a szovjet űrkutatás legújabb eredményeiről, Jean Suret-Canal, az afrikai szociális és etnikai differenciáció kérdéseiről ír. A „Kerékasztal” rovatában a folyóirat a latin-amerikai országok képviselőinek és néhány szocialista ország tudósának a latin-amerikai integráció problémáiról folytatott eszmecseréjét teszi közzé. bíróságok ítélete — mert nem vették tekintetbe a veszélyességi pótlékot — törvénysértő. A többi között rámutatott: a veszélyességi pótlékot az együttélő szülők mindig a család ellátására, ennek keretében a közös gondozásukban lévő gyermekek ellátására fordítják. A veszélyességi pótléik tehát nem jelenti és nem jelentheti semmilyen. későbbi időszakra tartalékolandó anyagi alap megteremtésének a fedezetét, azt az együttélő család ugyanúgy mindennapos megélhetési költségeire fordítja, mint magát az alapfizetést, A csanadék keletkezése a természetben nemcsak színes és változa.os, hanem galmas is. Jelenléte vagy hiánya megszabja az időjárás és az éghajlat jellegét, de eldönti a táj arculatát is, hogy az kopár sivatag, füves sztyepp vagy éppen erdős terület. Nélküle nem volna élet. A csapadék ná’unk leggyakoribb formája az eső. Amíg megjelenik az égbolton a felhő, majd később megered az eső, bonyolult folyamatok játszódnak le. A levegőben mindig megtalálható a vízpára. Ha nagyobb tömegben megindul a levegő gyors felszálló mozgása, lehűl és mivel a hideg levegő kevesebb párát képes magában tartani, a többlet kicsapódik, vagyis megjelenik az égbolton a felhő, a mikroszkopikusan kicsi vízcsep- pek halmaza. Ezek a cseppecskék lehullani még nem tudnak, ugyanis a levegő ellenállása miatt lebegnek. A felhők ezer méterről tízezer méter magasságig felnyúlhatnak, ahol a hőmérséklet még nyáron is a fagypont alatt van. A lehűlt víz- cseppek és parányi jégkristályok együttesen alkotják a felhőt. A vízcseppek a lassú párolgás következtében veszítenek tömegükből, de ugyanakkor a jégszemek fokozatosan mf>rtr*őnek. Amikor sok a vízcseppecske és kevés az apró jégszem a felhőkben, akkor ez a folyamat nagyon gyors. Amikor már a jégkristályok legyőzik a levegő ellenállását és zuhannak lefelé, miközben tovább híznak, és kijutnak a felhőből. Ha a hőmérséklet fagypont alatti, akkor az apró kristályok nem olvadnak meg, ilyenkor havazik. De az is előfordulhat, hogy a felhő alatti magas hőmérséklet miatt elpárolog és nem hull csapadék, vagy éppen megolvad és eső formájában fejeződik be p vá’to7'',"o IAcj- köri-fizikai folyamat. Csapadék akkor keletkezik. ha mindhárom halmazállapot: a légnemű, a cseppfolyós, és a szilárd megtalálható a felhőben, A legáltalánosabb cseppfolyós halmazállapotú csapadéknak, az esőnek megjelenési formája lehet őszi köd- szitálás, csendes májusi eső, vagy kánikulai zápor. Ide sorolhatjuk még az ónos esőt is. Csendes, egyenletes eső akkor keletkezik, ha melegebb levegő nyomul élőre a hidegebb — egyben nehezebb — rovására. Ilyenkor ugyanis a meleg levegő lassan felsiklik a hidegebbre és ez váltja ki a csendes, tartós esőt. A nyári zápor keletkezésének oka, hogy a hidegebb levegő nyomul előre és amiA társada’mi A munkaügyi miniszter — a művelődésügyi miniszterrel, a képzésben érdekelt miniszterekkel és az országos hatásíkörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésijén — rendeletben szabályozta a szakmunkástanulóknak adományozható társadalmi ösztöndíj egyes kérdéseit A rendelet értelmében tanulmányi szerződés a szakmunkás utánpótlás elősegítése érdekében csak tanuló- viszonvban álló szakmunkás- tanuló és elsősorban a felvételében érdekelt vállalat között létesíthető'— mindenekelőtt a népgazdaságilag főnkor találkozik a könnyebb, melegebb levegővel, azt hirtelen a magasba emeli. Hulló, cseppfolyós csapadék a jeges eső, amit ne tévesz- szünk össze a majdnem hasonló nevű, pusztító jégesővel.. Te'jesen szilárd csapadék a havazás, a hódara. vagya jégeső. A szilárd csapadék legismertebb képviselője a hó. Gyakoribb, mint az eső, mert a kiadós nyári záporok még a legforróbb napokon is havazással kezdődnek a felhőkben. Ha a hó- és jégkristályok meghíznak, szabályos hatszögű csillagformát vesznek fel és ha több összetapad, hópehelynek nevezzük. A meteorológusok készítettek már hópehely-atlaszt is, ahol háromezernél több formulát'mutatnak be, de még ez sem mondható teljesnek. A havazáson kívül a téli hónapokban a jég apró, sörét- nagyságú gömböcskékhez hasonló hódarában is a felszínre juthat. Nem hulló, cseppfolyós halmazállapotú a harmat, szilárd csapadék a dér. a jégvirág, és a távvezetékekre telepedő, sok kárt okozható zúzmara. A harmat legtöbbször olyan derült nyári napokon képződik, amikor nagy a napi hőingadozás és a levegő relatív nedvesség tartalma Is. A rossz hővezető tárgyak lehűlnek, és a fölösleges víz a kiálló felületen vékony bevonatot alkot. Ha a lehűlés tovább folytatódik, a faágakon. iov"’n,k<=>-* „r-r*- penként gyűlik össze, sőt a talajra is hullik. A na ..at- képződés napfelkeltekor a legerősebb, de még ekkor sem éri el az egy millimétert. A dér hasonló feltételek között születik, mint a harmat, de a faágak, bokrok levelei, fűszálak, tehát a kiálló felületek hőmérséklete nulla fok alatti. Itt már nem víz keletkezik, hanem a jólismert, parányi jégkristályokból álló fehér bevonat. Ennél a természeti jelenségnél a légnemű halmazállapotú víz közvetlenül szilárd halmazállapotúvá alakul. Az őszi-téli hónapok jellegzetes természeti jelensége: a zúzmara Általában hossza hideg után keletkezik, amikor a páradús enyhébb levegő a hideg tárgyakkal, például villamos távvezetékekkel érintkezve, nulla fok alá hűl és túltelítetté válik, szilárd halmazállapotú jégkristályként rakódik le. A zúzmaraképződés különösen a szél felőli oldalon gyors és letörheti a faágakat, nagy súlya miatt elszakíthatja a távvezetékeket. Amilyen szép látvány,, és hálás fotótéma, annyi kárt okozhat. M l/í rt ösztöndíjról tos szakmák esetében, ahol helyileg különösen nehéz az iskoláztatás megoldása. Más vállalat a tanulóval csak akkor köthet tanulmányi szerződést, ha ahhoz a tanuló felvételében érdekelt vállalat hozzájárul. A tanulmányi szerződés alapján adományozható társadalmi ösztöndíj havi 250 forint. Ezt az összeget a tanuló részére a külön jog- pzabályban előírt — szakmától. évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függően megpilam'tott — szakmunkás- tanuló ösztöndíjon felül kell biztosítani. Hogyan készítsünk csillagszórót és gyertyát ? 650 ezer forintos beruházással egészségügyi kombinát épül Száj ólban. Az új létesítményben orvosi rendelő, tanácsadó és orvoslakás lesz A veszélyességi pótlék is számit
