Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

V­ja íóQLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. szeptember 1. Feszüli helyzet. Isméiéit békíiésl kísérletek Algériában Ä mezőgazdaság nagy sereg­szemléje (Folytatás az 1. oldalról) Megyénk állami és közös gazdaságai kitartó munká­val, kellő hozzáértéssel és szorgalommal vívták ki ki­váló eredményeiket. Biz­tosak lehetünk abban, — hogy az értékelésnél sem vallanak szégyent és a díjnyertesek között kellő számban képviseltetik ma­gukat. \z idei mezőgazdasági íllítás az idén még in­kább túl nő a hazai kere­teken. Fontosságát mutat­ja. hogy több baráti állam és tőkés ország képvisel­teti magát, mint korábban. Az élenjáró szovjet mező- gazdaság például 1400 négyzetméter alapterületű pavilonban és 2000 négy­zetméter nagyságú szabad területen mutatja be ter­mékeit, gépi és technikai eredményeit. Először jele­nik meg term el vényei vei a távoli Mongol Népköztár­saság mezőgazdasága. A budapesti kiállítás a hazai és nemzetközi tudo­mány, a technika mezőgaz­dasági alkalmazásának be­mutatója is. Tapasztalat- csere, mely dokumentálja a gépek vegyszerek mű­anyagok mind széleskö- rűbb alkalmazását a mező- gazdaságban. A kemizálást például közös nemzetközi pavilonban mutatjuk be a Szovjetunióval. Bulgá­riával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal. Romá­niával és az NDK-val. Be­mutatják a vegyszeres gyomirtás, a növényvéde­lem. a műtrágyázás, a ta­karmány kiegészítő szerek alkalmazását a műanyag­ból készült különféle be­rendezések használatát. A kemizálást a gyakorlatban is szemléltetik az agárdi „Győzelem” Állami Gaz­daságban a szakemberek­nek. A gépi bemutatón résztvesznek a legkiválóbb hazai és külföldi mezőgaz­dasági gépek. Az idei kiállítás rendezői nagy gondot fordítottak a tapasztalatcserék megren­dezésére; A résztvevő szakembereknek és érdek­lődőknek nem lesz könnyű eldönteniük, hogy melyik tudományos előadást, szakmai vitát I hallgassák meg; A Szolnok megyeiek számára megtisztelő, hogy az üzemszervezésről szóló vitát szeptember 3-án dél­előtt Bártfai Sándor, a karcagi Lenin Tsz Kossuth díjas elnöke vezeti. A kiállítás vendégeit a szakmai bemutatókon kí­vül sok látnivaló fogadja. Városi és falusi kulturá­lis együttesek, hivatásos művészek szórakoztatják az érdeklődőket. Borkósto­lók, vendéglők és divat­bemutatók lesznek: Megyénkből sokan ké­szülnek a 64. Országos Me­zőgazdasági Kiállításra és Vásárra. A jászberényi járás közös gazdaságaiból ma ezerkétszázan különvo- nattal két napra mentek Budapestre. Különvonatot szerveztek a kisújszállá­siak, mezőtúriak és a kar­cagiak is; Több szövetke­zet autóbuszt bérelt; A budapesti kiállításnak nagy sikere lesz. Hirdeti majd a szocialista nagy­üzemek fölényét és maga- sabbrendűségét. — m. 1. — Harmincnyolcmillió gyermek az iskola­padban Moszkva (MTI) Szombaton több mint 38 millió szovjet fiú és leány foglalja el helyét az iskola­padban. Az idei tanév nagy fejlődést hoz a szovjet okta­tási reform valóraváltásá- ban: most valósul meg or­szágszerte a nyolc osztályos kötelező oktatás az eddigi hát osztályos helyett. Algír (MTI). Algériában a helyzet to­vábbra is rendkívül feszült, a szembenálló felek azonban egyelőre csak felvonultatják erőiket, összetűzés még nem történt. Ismételt felhívások hangzanak el, amelyek nyu­galomra és a vérontás elke­rülésére intenek. A Ben. Bellát és a politikai bizottságot támogató kato­naság Bumedien ezredes ve­zetésével Algír felé vonul, s az éjszakát a fővárostól — mintegy 300 kilométernyire töltötte. A 4-es számú vilaja szóvi­vője közölte, hogy az algíri helyőrség védelemre rendez­kedik be. A 4-es és a 3-as számú vilaja katonái úttor- laszokat állítottak fel, s fel­szólították a polgári lakos­ságot, szolgáltassa be a fegy­vereket. A szóvivő hangsú­lyozta, hogy az intézkedések „védelmi jellegűek”, hozzá­tette: „nem mi fogjuk leadni az első lövést”. Algírban csütörtökön este ismét nagy tömegek tüntet­tek a béke mellett. „Ne le­gyen vérontás, békét aka­runk” — kiáltották a felvo­nulók. A késő éjszakai órákban megszakadt a telefonössze­köttetés az ország középső és nyugati része között. Az FLN franciaországi szervezete felhívást intézett az algériai katonákhoz, hogy ne használjanak fegyvert testvéreik ellen. A szervezet közleménye sürgette a Nem­zeti Forradalmi Tanács mi­előbbi összehívását, a vá­lasztások előkészítését. Egyes — meg nem erősí­tett — jelentések, szerint — titkos tanácskozások folynak a politikai bizottság és a 4-es, valamint a 3-as számú vila­ja vezetői között. Ben Bella miniszterelnök­helyettes nyugat-algériai kör­útját befejezve, csütörtökön visszaérkezett Oranba. Khider, a politikai bizott­ság főtitkára Rabatba érke­zett. A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bíró­ságának 1. büntető tanácsa pénteken folytatta a kémek és a nyugat-berlini terroris­ták ügyében kezdődött bűn­per tárgyalását. Horst Sterzik 32 éves, Ber­lin keleti részében lakó mér­nök vallomásában elmondta, hogy 1952-ben átszökött Nyugat-Berldnbe, ahol érint­kezésbe került az amerikai titkos szolgálat megbízottai- val. Megfelelő kiképzés után vállalkozott rá, hogy vissza­tér a demokratikus Berlinbe és „Fahrland” fedőnév alatt katonai jellegű kémkedést folytat. Ezéi’t havonta 350— 400 márkát kapott megbízói­tól. Sikerült beférkőznie a Szabad Német Ifjúság CSDJ) Szervezetébe és mint funk­cionárius tevékenykedett. A bíróság asztalán ott le­hetett látni a lefoglalt bűn­jeleket: a - különleges ame­rikai rádió-adó és vevőké­szülékeket, a sifrírozott je­lentéseket, rejtjelzett utasí­tásokat és a kilenc milli­méter kaliberű amerikai ka­tonai pisztolyt. A múlt év augusztus 13-a után azt az utasítást kapta Sterzik, hogy állandóan tart­sa megfigyelés alatt a berli­ni államhatár egyik szaka­szát, s észrevételeiről min­dig adjon részletes jelentést a titkos rádióadón. Arra a kérdésre, miért volt szükség ezekre a rész­letes jelentésekre, a vádlott beismerte: „határprovoká­ciók előkészítésére”. A francia sajtó nagy fi­gyelmet szentel az algériai eseményeknek. — A péntek reggeli lapok kiemelik: ed­dig még nem került sor fegy­veres összetűzésre a Ben Bel­lát támogató ALN-csapatok és a negyedik, valamint a harmadik vilaja között. A l’Humanité tudósítója a bé­két követelő tömegek algíri tüntetéseiről írva rámutat: ezek a spontán tüntetések az elmúlt 48 óra legfonto­sabb eseményei. A nép a leg­Párizs (MTI). De Gaulle bejelentése, — hogy intézkedéseket tervez „az állami intézmények foly­tonosságának biztosítására”, széles visszhangot és nagy ellenkezést váltott ki a fran­cia politikai életben. Bár a köztársasági elnök ezúttal is csak a nála megszokott ho­mályos fogalmazásban utalt terveire, senki sem kételke­dik abban, hogy a köztársa­sági elnök hatalmi pozíciójá­nak további megerősítéséről, a demokrácia és a parlamen­ti rendszer újabb korlátozá­sáról van szó. De Gaulle meg akarja vál­toztatni az 1958. évi alkot­mányt. Biztosítani akarja, hogy őt magát, vagy utódját ne a parlamenti képviselők szavazataival, hanem nép­szavazással válasszák köztár­sasági elnökké. Szó van ar­ról is, ■ hogy létrehozzák a köztársasági elnök helyette­sének tisztségét, hogy az el­nök „eltűnése”, vagy akadá­lyoztatása esetén ne követ­kezzék be zökkenő. Ezzel a tisztséggel kapcsolatban — Debré volt miniszterelnök nevét emlegetik. A francia politikusok szé­les körében élénk ellenkezést Az öt vádlott vallomása és a tanúkihallgatások után a bíróság pénteken délelőtt meghallgatta a szakértői je­lentéseket, majd sor kerül Josef Streit főállamügyész vádbeszédére, utána a védő­beszédekre. A bizonyító eljárás még a héten befejeződik. A Legfelső Bíróság hétfőn hirdet ítéletet a bűnperben. „A türelemnek is van ha­tára” címmel a Novoje Vremja szerkesztőségi cikk­ben foglalkozik a nyugat­berlini provokációkkal, ame­lyek során megtámadták a tiergarteni szovjet hősi em­lékmű díszőrségét ellátó szovjet katonai alakulatokat. — Egyetlen nap sem mú­lik el anélkül, hogy a táv­írógép ne hozna riasztó hí­reket a Brandenburgi kapu mögül: robbanások a hatá­ron, fegyveres provokációk, uszító szónoklatok követik egymást — írja a lap. — Ezek a hírek mindenkiben természetes aggodalmat kel­tenek az európai béke miatt. A Szovjetunió és minden szocialista ország maximális türelmet tanúsít, amikor a német kérdés békés rende­zését szorgalmazza, de visz- szaélnek türelmünkkel. Nyu- gat-Berlin egyre veszedelme­sebb provokációs fészekké válik. Minden nép érdeké­ben meg kell kötni és mes is fogjuk kötni a békeszer­ződést. Ennek alanián sor kerül a nyűge* b-i-um hely­zet normalizálására is. nehezebb órában felemeli hangját. A néptömegek nyo­mása kikényszeríti majd a kompromisszumot és olyan vezető csoport létrejöttét, — amely végül is előkészíti az immár hat ízben értelmetle­nül elhalasztott választáso­kat. A tömegek minden erővel részt akarnak venni abban a vitában, amely mindeddig éppen az ő részvételük hiá­nya miatt a katsztrófa küszö­bére sodorta az országot”. váltott ki De Gaulle terve, amelyet — mint hírlik — nyugat-németországi utazása után, még ősszel tető alá akar hozni. Politikai körök­ben úgy tudják, az alkot­mánymódosító népszavazás­ra októberben kerülne sor. A francia sajtó legnagyobb része hevesen szembeszáll De Gaulle tervével. „De Gaulle hatalmának személyi jellegét akarja kidomborítani olyan időpontban, amikor rendsze­rének súlyos kudarcait volt támogatói közül is már so­kan felismerik — írja az 1’ Humanité és rámutat: De Gaulle monarchikus jelleget akar adni uralmának. Még az általában kormányt támo­gató Figaro is kiemeli: a francia jogászok csaknem egyöntetűen törvénytelennek tartják a parlament megke­rülésével történő alkotmány- módosítást, és hangoztatja, nagyon sajnálatos lenne, ha De Gaulle ennek ellenére mégis a népszavazás eszkö­zéhez folyamodnék. • Az Express című francia lap jelentése szerint Soustel- le volt algériai főkormányzó, az OAS vezérkara helyébe lépett nemzeti ellenállási bi­zottság egyik vezetője, aug. 21-én, a De Gaulle elleni merénylet napján, állítólag Párizsban tartózkodott egy volt UNR párti politikus vendégeként. Az ezzel kap­csolatos nyomozást a lap sze­rint Frey belügyminiszter személyesen irányítja. U Thant Varsóban Varsó, (PAP) Adam Rapacká, lengyel külügyminiszter csütörtökön este a Minisztertanács épü­letében fogadást adott a Lengyelországban tartózkodó U Thant ENSZ ügyvezető főtitkár tiszteletére. U Thant a fogadáson ki­jelentette, tizenhét év ta­pasztalatai azt mutatják, nem lehet megállapodást el­érni anélkül, hogy a két nagyhatalom egyetértésre ne jutna. U Thant hangsúlyoz­ta, szilárd meggyőződése, hogy az ENSZ-nek békéltető, nem pedig „nemzetközi harci szervnek” kell lennie. Rapacki lengyel külügymi­niszter felszólalásában kife­jezte meggyőződéséi:, hogy az ENSZ nagymértékben hoz­zájárulhat a békéért, a le­szerelésért és a nemzetközi együttműködésért vívott harchoz. \z ENSZ minden­kor számíthat Lengyelország támogatására a békés együtt­élés biztosítását célzó erő­feszítése* ben. Az ügyvezető főtitkár ezt követően a Belveder-palotá- ban találkozott Edward Ochab-bal, az Államtanács elnökhelyettesével. Az NDK Legfelső Bírósága hétfőn hirdet ítéletet a kémek és a nyugat-berlini terroristák elleni bűnperben De Gaulle alkotmány- módosítási terve élénk tiltakozást vált ki Francia- országban Soha többé 1939 szeptember 1. Sötét szomorú dátum az emberi­ség történetében. Huszonhá­rom évvel ezelőtt, a békés­nek Ígérkező nyárutói napon tört rá a német horda Len­gyelországra és ezzel kezde­tét vette, a népek mérhetet­len szenvedését, milliók pusztulását, anyagi javak romlását előidéző második világháború. Az eszeveszet­ten őrjöngő Hitler és cinko­sainak parancsára megindult a fasiszta hadigépezet, hogy hódító törekvése érdekében letiporja, megsemmisítse Lengyelországot. A brutális támadásnak nem sokáig tu­dott ellenállni a korszerűtlen és kislétszámú lengyel had­sereg. Lengyelország szinte felmérhetetlen pusztulás árán a német csizma uralma alá került. Hitler őrült pa­rancsa később a Szovjetunió ellen irányította vérszomjas hadigépezetét, de ez a vál­lalkozás végül is a német fasizmus teljes megsemmisü­lésével végződött. Németország a reakciós erők uralma alatt kétszer volt pusztító világháborúk kiindulópontja; Hogy ez harmadszor ne ismétlődhes­sék meg, a német agresszív erőket,, a millitarizmust, a nácizmust örökre meg kell semmisíteni. Ezt célozza a Szovjetunió által javasolt és a Német Demokratikus Köz­társaság által támogatott német békeszerződés mielőb­bi megkötése is. A békeszer­ződés memorandumának aláírása sürgőssé vált, mert a német militarizmus és re- vansizmus ma már ismét közvetlenül fenyegeti a bé­két: a nyugatnémet Hitler- utódok valamilyen kalandja egy katasztrofális atomhid­rogén háborút idézhet elő. A nyugatnémet militarista erők a német békeszerződés hiányát arra használják ki, hogy katonai erejüket állan­dóan növeljék, a revansiz- mus gondolatát hintsék és a nemzetközi atmoszférát terv­szerűen mérgezzék. Az NDK berlini államhatáránál so­rozatos provokációkat szíta­nak, hogy ezzel is kifejezésre juttassák veszélyes terveiket. Éppenezért jogos a békesze­rető népek millióinak erélyes követelése: a történelmi ta­pasztalat azt tanítja, időben le kell fogni a militarista agresszorok kezét, mielőbb meg kell kötni a német bé­keszerződést. Ezért küzd ma az egyre terebélyesedő bé­ketábor, az erősödő hatalmas szocialista tábor, ezért eme­lik fel egyre nyíltabban sza­vukat a nyugati féltekén élő haladó emberek: soha többé ne ismétlődhessék meg 1939. szeptember elseje. (E. S.) 115 évvel ezelőtt... 1847. szeptember elsején nyitották meg Magyar- ország második vasút vonalát Pest—Szolnok között A Pest—Szolnok vasútvo­nallal megteremtődött az or­szág egyik legjelentősebb szállítási és kereskedelmi út­vonala: Nagy esemény volt ez abban az időben. Az „Életképek” 1847. szeptember 5-i híradósa így idézi elé- bünk a szolnoki pályavonai ünnepélyes megnyitásának aktusát: „Megérkezvén Szol­nokba — elkezdődött a pom­pás ebéd. Igen élénkké tette ezt a magyar katona zene, s érdekessé a nézőkül megje­lent hölgysereg. Ebéd folytán föláll Kossuth Lajos s szo­kott ékesen szólásával igen idő- és helyhez alkalmazott felköszöntést mondott.” Megmelítendő, misze­rint jelen volt gróf Széche­nyi István, innen a Tiszán Szatmárba utazott;.. Ezután hazatértünk, elhozván ma­gunkkal emlékül a vasút­vonal föld iránti térképét.” A Pest—Szolnok vasútvo­nal a szabadságharc idején fontos stratégiai szerepet töl­tött be. Az emlékezetes, 1849. március 5-én lezajlott szolno­ki csata egyik vezetője, Kom- lóssy Lajos őrnagy így je­gyezte fel ezt naplójában: „A harc zaja elnémulva, kiállí­tottam előőrseimet a vasút­tól kezdve fél körben a vá­ros körül — a Vasúttól dél­felé a lengyel légió terjesz­tette ki végőreit, Egész lo­vascsapatom maradványa pe­dig az Indóház (állomás — a szerit.) udvarára volt tábor­ba szállva, két lovas üteg ágyúim pedig a Vasút északi oldalán előőrseim és főcs.'t patom között, úgy, hogy a Vasút vonalat egész hosszá­ban végig lőhesse. Éppen ezen ütegek felállítását jöt­tem megnézni lóháton, s alig pár perc múlva Abony felől mozdonyfüstöt veszek észre mely mozdony hosszú vona­tot Játszott maga után húz­ni. A tüzérséget rögtön harc- állásba hozatván, vártuk, hogy mi fog történni. A vo­natkezelő észrevéve táborun kát egyet füttyentett gépé­vel, s visszafelé szándékozott Abohy felé, hangos kiabálá­saimra azonban, hogy két üteggel tüzeltetek azonnal, ha meg nem áll, okosabbnak tartá engedelmeskedni, s mi­után meggyőződtem, hogy egész convoi csupa élelmisze­rekből áll csekély katona- kíséret alatt, az Indóházba parancsoltam vonulni a gé­pészt, s rögtön átvettük a vagonokban lévő holmikat” A Pest—Szolnok vasútvo­nal azóta az Alföld legfor­galmasabb, legfontosabb köz­lekedési vonalává fejlődött. A vasútállomás és az állo­más előtti sinhálózat pedig sűrűn fogadja és továbbítja a személy- és teherszállító szerelvényeket, — bgy — Valószínű, hogy as Egyesült Arab Köztársaság végleg kilép az Arab Ligából Shtura, (MTI). Az Arab Li­ga Tanácsa újabb ülésén tíz arab állam képviselői hatá­rozati javaslatot dolgoztak ki, amely az RAK és Szíria kö­zötti ellentétek tompítására törekedett, hogy elejét - ‘‘gye a. végleges szakításnak. A A határozati javaslat értel- tmébn az Arab Liga Tanácsa nem folytatná a szíriai pa­nasz megvitatását, tekintet­tel arra, hogy az EAK kül­döttsége kivonult a tanács üléséről. A határozati javaslatot Szíria tartózkodása mellett valamennyi küldöttség meg­szavazta. A javaslat elfogadása el­lenére kevés remény van az EAK és Szíria között fenn­álló ellentétek kiküszöbölésé­re. ,A szíriai küldöttség Hasz- szunához. az Arab Liga főtit­kárához eljuttatott nyilatko­zatában hangoztatja, hogy egyetlen állam kivonulása az Arab Ligából, vagy a kivo­nulással való fenyegetőzés „nem befolyásolhatja a liga sorsát’’. « (Reuter.) — Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke tanácskozott az egyip­tomi küldöttség tagjaival, amely tüntetőleg elhagyta az Arab Liga tanácskozásának színhelyét és visszutazott az EAK-ba. A tanácskozásról nem ad­tak ki semmiféle közleményt. Kairóban elterjedt hírek szerint hamarosan albizott­ságot hoznak létre az úgyne­vezett „arab népek ligájá­nak” megalakítása céljából. (MTI) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom