Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
. 1961. október \/~ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI 3 Vali íácu, meg a többiek A TANÍTÓ MESTER Fekete Pali bácsi,.. így hallottam először a nevét, öreges mozgását, fáradt fakó szemeket képzeltem hozzá. Talán a bácsi szócska, talán az a tisztelet, amivel munka- társai beszélnek róla, talán a tanítómestersóge miatt. És altét nvitott egv örökké A tanító mester: Pali bácsi. vidám, középkorú férfi, fekete hajjal és olyan fürgeséggel, hogy hirtelenében kicsit .szégyelltem magam, amiért bácsinak szólítottam i Tulajdonképpen itt kellene kezdenem a történetet: az üvegfúvó mester apjánál. Kovács volt a feketeerdői üveggyárban. Mestert akart nevelni a fiából: hentest vagy mészárost, nem pedig üveggyári munkást. De Palika amióta csak felcsepere* dett, mindig az üveggyáriakhoz vonzódott. Csodálatos embereknek tartotta őket Olyanoknak, akik az élettelen masszába életet tudnak lehelni. Egy olvadt iiveghó- lyagocskából százféle furcsaságot: lovat, tehenet, kígyót, farkast, fát, virágot tudnak formázni Mikor csak tehette — az iskolából jövet — a közeli híd alá rakta agyonszolgált tankönyvét, irkáit és belo- pózkodott az üveggyárba. Először csak búvóhelyéről nézte, hogyan formálódik az ügyes fúvók kezében a virág- kosár, kancsó, váza. Később közelebb merészkedett, úgy nézte az érdekes munkát. — Egy szó annyi, mint száz — magyarázza élete történetét Pali bácsi. — Hiába volt minden szülői intelem, üvegfúvó lettem. Korán kezdtem, tíz éves fejjel. Hamar megszerettek a munkások. Kedvem volt hozzá, szívesen megtanítottak mindenre. Most meg, harmincnyolc év múltán, én nevelem az ■ ifjú nemzedéket Kis szünet után tovább folytatja. — Tapasztalatból tudom, nem könnyű az üveges mesterség. Télen még elviselhető, de nyáron, amikor szabadban is 30—36 fokot mutat a hőmérő higanyszála, a kémén ce körül még melegebb van Gyakran 60—65 fok. Ilyenkor aztán lekívánkozik az emberről még az ing is. A TANÍTVÁNYOK A kemence hőmérséklete 1500 Celsius fok. Az égőkön beömlő gáz egyenletes hőmérsékleten tartja az olvadó anyagot. A kemence begyújtása után 33—36 óra mulvr kezd olvadni az üveg. A munkások' — Pali bácsi volt tanítványai: Márkus Imre üvegfúvó, meg Farkas Balázs bankakészítő ellenőrzik a minőséget. Szétnéznek a kemence körül, rendben van-e minden, helyén vannak-e a szerszámok. — Kezdhetjük — adja ki a paracsot Imre. Balázs beledugja a fúvót a kemencébe. Ügyes mozdulattal a végére csavar egy ökölnagyságú olvadt üveget. Aztán kiveszi, a levegőben forgatja, alakítja a bankát. Mikor kész, átnyújtja Imrének, csöveket készítünk vagy 25 fajtát. A LEGFIATALABB A gyár udvarán folyékony üvegből 25 méter hosszú üvegcsövet alakítanak a fúvók. Még narancssárgán virít a fuvóiyuk végén az izzóanyag. amikor megkezdik a Öntözcssei «yőrsit ?ál< a ma«o!t !»<*!é’»ét Ki politizáljon? Farkas Balázs bankakészitű. aki a kikészített mintába helyezi és egy utolsó fúvóssal megadja az üvegnek a végső formáját. — Hányféle gyártmány készül itt — kérdezem Márkus Imrétől. — Hirtelenében meg sem tudnám mondani — válaszolja. — Főleg a híradástechnikai iparnak gyártunk üveget, búrákat, hengereket, üvegBalogh Misi tanuló. műveletet. Percek alatt váltja színét a hajlékony üvegcső. Mikor kihűl, ráhelyezik a támasztékra. Az egymás mellé rakott üvegcsöveket Balogh Misi — a gyár egyik legfiatalabb dolgozója vágja méteres darabokba. — Mióta dolgozol az üzemben? — Csak néhány hónapja. — Kereseted? — ötszáz forint havonta. — Elég szép. — Az ám, de ha üvegfúvó leszek még többet kapok. — Azok mennyit keresnek? — Kétezernél is többet. — Biztos, hogy te is mester leszel? — Olyan üvegfúvó mellett, mint Pali bácsi — mondja, miközben önérzetesen felveti a fejét — szégyelleném, ha nem úgy lenne. A. J. Megyénkben a hónapok óta tartó rendkívüli szárazság már a jövő évi termést veszélyezteti. A földek annyira szátazak, hogy az elvetett magok nem tudnak csírázni, sőt több helyen/ még az augusztusban földbe került lucerna sem kelt ki. Éppen ezért az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek öntözéssel gyorsítják a magok csírázását. A Palotási Állami Gazdaságban például 250 hold augusztusi vetésű lucernát öntöztek és árasztásos módszerrel minden holdra 80—90 milliméter csapadékot juttattak. A Középtiszai Állami- Gazdaságban a vetés előtti úgynevezett tározó öntözést alkalmazzák. Azokat a területeket, ahová kalászosokat vetnek, szántás előtt elárasztják és csak pár napos szikkádás után végzik el a talaj munkát. így egy-egy holdon a magágykészítés is mintegy 50 százalékkal olcsóbba került, mint a száraz földeken. A Nagykunsági Állami Gazdaságban a szántóföldi, növények mellett az újtelepítésű legelőkön is kelesztő öntözést alkalmaznak. A termelőszövetkezeti földeken Tisza- bő, Karcag, Túrkeve és főként a tiszamenti falvak határában öntözik a friss vetéseket. Több közös gazdaságban a szórófejes berendezést is üzembe állították. Egy-egy esőztető géppel naponta 5—6 holdra 50—60 milliméter csapadékot juttatnak. 3ÍIZSVITA: t Szót kér: a Dimitrov I az Érdemes? Nem érdemes? Sokat vitatják ma a mező- gazdasági szakemberek, termelőszövetkezeti elnökök, ag- ronómusok, állami gazdasági vezetők. — A rizs termesztése sok munkát, még több pénzt igényel, nem érdemes vele foglalkozni — foglaltak állást néhányan. 900—1000 milliárd kilowattórát. A vasúti szállítás, az ipar, sok vidéken a mezőgazdasági termelés is ma már nagymértékben villamosítva van, s a következő években ez a folyamat befejeződik. Egységes energetikai rendszer fogja majd át az egész országot. Elég, ha egy kart elfordítunk a kapcsolótáblán és mUJiárd meg milliárd kilowatt villamosenergia árad szét ezer meg ezer kilométer távolságra. A szovjet gazdaság fejlesztésének távlati tervevei kapcsolatban a szovjet tudósok állhatatosan tanulmányozzák a villamosítás oroblémáját. Számos megállapításukat nyilvánosságra is hozták. így például Nyikolaj Szemjonov, Nobel-díjas szövet akadémikus hangsúlyozza, hogy a közeljövőben az emberiség rendelkezésére álló energiaforrások gyakorlatilag 'e menthetetlenek lesznek. Jelenleg a Föld minden egyes 'C' ójára mindössze egy tized kilowatt villamosenergia jut. A villamosenergia ellátás ilyen alacsony színvonala mellett a testi munka elkerülhetetlen. Megvan azonban a lehetőség arra, hogy még a XX. században a vil- lamosenergia termelése elérje fejenként a 125 kilowattot, vagyis, hogy a jelenlegi színvonal 1250-szeresére növekedjék. Ez az energiám eny- nyiség feltétlenül biztosítja az emberiség jólétét, még akkor is, ha a Föld népessége a mainak többszörösére gyarapodna. Hasonlóak az adatok az építőanyagok, a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok és az élelmiszerek tekintetében is. \ műanyagok termelésének nyersanyagforrásai gyakorlatilag kimeríthetet- lenek. A szovjet iparban az automata szerszámgépek, automata gépsorok kiküszöbölik a régi típusú egyszerű gépeket. Vannak üzemek, amelyekben az egész termelőfolyamat, a szerszámok gyártásától a készáru csomagolásáig teljesen fizikai- munka nélkül megy végbe. Vajon ilyen körülmények között az ember teljesen különválik-e a termelési folyamattól? Nem, újabb automata gépsorokat, részlegeket, üzemeket épít. Áthárítja a gépre a fizikai munka súlyos terhét, a maga számára pedig a gépek munkájának ellenőrzését, a gépek javítását, újabb, még tökéletesebb gépek feltalálását tartja fenn. A munka jellegének ilyen megváltozása és az emberek egyre emelkedő öntudata az ember létszükségletévé változtatja a munkát. A fenti feladat megoldásához elegendő számú munkásra lesz szükség, akik képesek arra, hogy megteremtsék és felhasználják a nagy termelékenységű technikát. A munkások túlnyomó többsége el fogja érni a mérnökök, agronómusok színvonalát. A kommunizmusban a fizikai és szellemi munka még jobban megközelíti egymást és egybefonódik. — A Szovjetunió különböző tanintézeteiben ma több mint 52 millió a diákok száma — vagyis minden negyedik ember tanul. A szovjet főiskolák és műszaki iskolák több szakembert képeznek ki. mint az összes európai országok hasonló intézményei együttvéve. Az automata gépsorokat, irányító többszázezer munkás tevékenysége sok szempontból már megközelíti az értelmiségiek munkáját. A kommunista termelési mód jellegzetessége a természet erőinek megnyergelése. Ez megmutatkozik például az előre meghatározott tulajdonságokkal rendelkező műanyagok gyártásában is. A Szovjetunióban rohamosan fejlődik a műanyaggyártás. — A tartós és könnyű szintétikus anyagok egyre nagyobb mértékben pótolják a fémeket, fát. selyem- és pamutanyagokat. Gvakran gondolok az 1970-es évre, s nem véletlenül. Ebben az évben teljesedik ki a kommunizmus műszaki-anyagi alapja megteremtésének élső szakasza. A Szovjetunió termelési üteme évről évre mintegy 10 százalékkal növekszik. Ennek folytán a Szovjetunió 1970- ben nemcsak abszolút értékben, hanem az egy főre jutó termelés tekintetében is túl fogja szárnyalni az USA-t. És az csak természetes, hogy a Szovjetunió gazdasági fejlődésének üteme a világelsőség kivívása után sejn fog lanyhulni. A Szovjetunióban 1980-ban kiteljesedik a kommunizmus műszaki-anyagi alapjának felépítése. A Szovjetuniónak lehetősége nyílik arra, hogy széles körben gyakorlatilag megvalósítsa a? elosztás kommunista elvét. Éppen ezeket az intéz.Vertéseket irányozza elő az SZKP új programtervezete. Ezek az intézkedések nem a kommunisták képzeletének szüleményei, hanem a tudományos ismeretek és a tudományos előrelátás talajából fakadnak. — Mór hogyne lenne érdemes — mondja az ellenvéleményt Kapocsi Sándor, a karcagi Dimitrov Termelőszövetkezet elnökhelyettese és állítását megerősíti . Borka Gyula a gazdaság párttitkára is. — Természetesen csak akkor, ha a termesztéshez minden alapfeltétel biztosítva van. De ez nemcsak á rizsre, hanem minden más növényre is vonatkozik. — Mik ezek a feltételek? — egyszerűbb ha a mi tapasztalatainkat ismertetve mondjuk el. Gazdaságunk ebben az évben 600 holdon termesztett rizst. Ebből 250 hold újtelep, de a többi sem öregebb két évnél. Végre elértük azt, hogy rizstelepeinket vetésforgóba állíthatjuk, és három évenként cserélhetjük. — Az idei időjárás mellett könnyű volt betartanunk ezeket és nem csalódtunk. A 250 holdas újtelepünkön a legtöbb kutrica 25—30 mázsa termést ad. A többi területen is meglesz a 10—15 métermázsa átlagtermés. — Amikor a termelési terveket készítettük, nem mertünk 13 mázsánál többre számolni holdanként. Ez pénzben 3 millió 354 ezer forint jövedelmet jelentett volna. Most azonban, hogy a termés átlagosan meglesz 16—17 mázsa (a 600 holdon együttesen) a rizsből származó jövedelmünk egy millió forinttal növekszik. Éppen ezért úgy tervezzük, hogy a jövő évben még további 50 holddal növeljük rizsvetés területünket. — Hiba csak az. hogy a termés betakarítását még nem tudtuk gépesíteni, illetve a gépesítés még nem éri el azt a fokot, amire szükségünk volna. — Egyszóval: a karcagi Dimitrov Termelőszövetkezet tagjainak véleményét tolmácsoljuk, amikor azt mondjuk: szövetkezetünkben bevált a rizstermesztés és ahol lehetőség van rá, foglalkozzanak vele, mert kifize+ődő. V. V. ITT TARTUNK AZ ŐSZI MUNKÁBAN A megyei tanács mezőgazdasági osztályának szeptember 29—i jelentése őszi vetések .Tárás, város neve: Elizaveta Kulcoricatalajelőkc%-ban törés szítése Túrkeve v. 32,2 39,9 72,5 Karcag v. 27.8 24.8 69,8 Jászapáti j. 25,8 44,3 56,4 Szolnok j. 19,6 70.9 58,4 Mezőtúr v. 19.2 59.8 63.5 Tiszafüred j. 18.4 32.6 46,8 Jászberény j. 14.6 53.7 67.1 Kunhegyes j. 13.5 59.7 41,2 Kisújszállás v. 13.5 26.8 57,5 Törökszentmiklós j 13,4 41.2 51,9 Szolnok v. 10.5 42.1 57,5 Kunszentmárton j. 9.4 47.0 47,2 Törökszentmiklós v 4.6 51.0 39.0 Jászberény v. — o 74.9 29,6 z őszi árpa vetését a A kukoricaszár betakarít múltévi vetésterülethez mérve, 102,2 százalékra teljesítették járásaink, városaink. Ennek ellenére lemaradás van Törökszentmiklós városban, ahol még az 50 százalékot sem érték el A cukorrépa szedése jól halad. Megyei szinten 39,5 százaléknál tartunk. Ebben a szolnoki járásé, az elsőség. A napraforgó szedését a jászberényi iárásban. Karcagon és Szolnokon befejezték. sa nem halad párhuzamosan a kukorica törésével. Túrke- vén, Jászberényben, a szolnoki járásban a jelentések szerint még egy hold kukoricaszárat sem vágtak le. Ezt a munkát gyorsítani kell. A rizs aratása 74 százaléknál tart. Legjobb az eredmény Túrkevén és Szolnok városban. I+t már befejezéshez közeledik ez a munka. A rizs cséplésében Kisújszállás áll az élen; \ élemények találhatók esetenként, kiderülne, hogy sokmindenben a tájékozottságuk ellenére sem látnak elég tisztán az emberek. Egy példa ' erre: A beszélgetés során egy-két. szövetkezeti tag mondta: „Miért sürgetjük a békeszerződés megkötését, hisz most békében élünk, míg ha a békeszerződés megkötéséért erősködünk, lehet, hogy kirobban egy újabb háború?” Feltétlenül a jóindulat, a mai békés életünk féltése van e vélemény mögött Ugyanakkor, akik hangoztatják, nem látják a békeszer ződés megkötésének elodázásában azt a veszélyt, ami' a német militarlzmus teljes- feltámasztása jelentene a/ egész emberiségnek. Egy másik hibás elgondo lás: Azt mpndják egyesek, a Szovjetunió elég erős, miért nem „intézi el” a háborús mesterkedőket, miéi vár? Ismét mások viszorv azt mondják: Mi nem politizálunk, a politika nen ránk tartozik. Azt úgy is majd hozzáértő emberek intézik el. Mindez nagyon alapos választ vár. És e válasz megadása a pártvezetőség dolga. Az említett nézetek arra intenek, hogy nem hagyhatja szó nélkül a világeseménye két a pártszervezet akkor sem, ha a szövetkezet tagin „öntevékenyek”, s nagy érdeklődést tanúsítanak. Sőt éppen ezt az alkalmat kellene felhasználni arra, hogy mindenkit neveljenek és tovább fokozzák az érdeklődést Azt sem lehet elfogadni, amit Rozsnyai elvtárs azokra mond, akik nem járatosak a politikában. Azt mondja: Akik a tsz-köz.ponthoz közel esnek, azok eligazodnak a világeseményekben. Akik pedig kint a területeken növénytermesztők, úg\ is csak néhány évtized múl va érik el azt, hogy külpn litikai kérdésekben eligazod hassanak.: ’Ez utóbbi véle- ijiériy magában' hordja az1 is: Mivel ezek az embere!- „úgy sem értik a politikát’' nem is kell foglalkozni velük. \ z abádszalóki Lenin Tsz-ben jelenleg a pártvezetőség nehezen igazodik el saját feladataiban. Pedig ha a meglévő lehetőségeket — mindenekelőtt az emberek érdeklődését, politikai aktivitását — figyelemmé kísérnék, s ha úgy szükséges, helyes irányba segítenék még világosabb, reálisabb állásfoglalások születnének nemzetközi helyzet főbb kérdéseit illetően. Ez legalább annyira fontos és szükséges, mint a ié gazdasági munkák segítése Mert a kettő egymástól el választhatatlan. . . Borsi Eszter A z abádszalóki Lenin Tsz- ben azt kutattam, mennyire segít a pártszervezet az embereknek eligazodni a napi politikai kérdésekben. s mennyire tájékoztatják a dolgozókat az eseményekről. Jóleső meglepetést keltett, amikor a központi tanyán Várkonyi István elvtárs, az alapszervezet egyik tagja a műhely előtt magyarázta a körülötte ülőknek: — A Szovjetunió a Csendes-óceánon folytatott kísérletekkel megmutatja a szovjet rakétatechnika fejlettségét. E kísérletek eredményei ismét növelik majd a szovjet hadsereg erejét. Valaki közbekérdezett és Várkonyi elvtárs válaszolt: — Baj nem leljet mert ott biztos műszerek vannak, mindent pontosan mérnek. Azt is jóelőre kérték a szovjet hatóságok, hogy a megjelölt körzetbe senki ne hajózzon. A másik műhelyben, a bognároknál Tóth István épp az újságot böngészte. Molnár Lajossal arról beszélgettek, hol tartanak az amerikaiak a rakétakísérletekkel. A kovácsoknál Szentetornyai István is újságot v«tt elő. Az MSZMP Központi Bizottsága szeptember 12-i határozatáról beszélt. Az érdeklődés a napi politikai események iránt nagyon fontos és jó dolog, de egyben arra is figyelmeztet, hogy segíteni kell az embereknek az eseményekben eligazodni. És ez nem is olyan egyszerű. A bognárműhelyben például többen is azt mondták: Nagyon meleg a helyzet. De abban már bizonytalanok, hogy kinek „meleg”. Nem elég érzékeny mérleggel mérik azt, hogy kinek, melyik félnek van inkább oka az izgalomra. Értesülnek az eseményekről a szövetkezetiek, de eligazodni nem mindegyikük tud azonnal. Ilyenkor nagy szükség volna a pártszervezet, segítésére. Az MSZMP' Központi Bizottsága szeptember 12-i határozatáról, az ötéves terv számadatairól például a tsz-tagok egymás között már javában beszélgettek, a vezetőségi tagok viszont még nem is szóltak róla. U ozsnyai elvtárs, a tsz párttitkára úgy véli: Akik újságot olvasnak, azoknak már van olyan politikai érzékük, hogy a vezetőség segítsége nélkül is helyesen bírálnak el egyes kérdéseket. Minden bizonnyal sokmindent valóban helyesen ítélnek meg önállóan is azok, akik rendszeresen tájékozódnak a politikai eseményekről. Az igazság mégis az, ha a pártvezetőség tüzetesebben utána nézne annak, milyen
