Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
1959. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tószegi Gépállomás felkészülten Tárja az aratást A Tószegi Gépállomás jól felkészült a nyári és őszi idényre. Pártvezetőségi ülésen felmérték a gépállomás helyzetét, a rá váró feladatokat, s minden körülményt mérlegelve hozzáfogtak a munka megszervezéséhez. A gépállomás vezetősége idén is fenntartotta, sőt továbbfejlesztette a kihelyezett brigádok rendszerét. Figyelembe véve a körzetükbe tartozó 16 termelőszövetkezet által szerződésileg lekötött munkákat, ennek megfelelő' en állapította meg a kihelyezett brigádok létszámát és látta el őket a megfelelő erő és munkagépekkel. Kihelyezésük már a tavaszi munkák megkezdésekor megtörtént, beosztásuk, körletük egész évben ugyanaz marad. így jobban megismerik a területet, fel tudják becsülni az egész évi munkát, sikeresebben tudnak együttműködni a tsz-ekkel. Az egyre érkező új gépekkel a menetközben jelentkező igényeknek megfelelően erősítik meg a kihelyezett brigádokat. Ebben az elosztásban végzik az aratást is, ami a gépállomás igazgatója, Roch Géza szerint elég nehez feladat lesz, — A körzetünkbe tartozó tsz-ek 4630 kát. hold aratásra kötöttek szerződést, — mondotta. Tizenegy aratógépünk és öt kombájnunk van. Kapunk még hármat, tehát tizenkilenc gépegységre számíthatunk. Egy gépre 244 hold aratnivaló jut. Ez azt jelenti, hogy kedvező időjárás esetén 24—25 nap alatt tudunk végezni. Munkánkat megnehezíti az, hogy a kalászos vetések jórésze egyik-másik tsz-nél 2— 3 holdas, vagy még ennél kisebb parcellákban van. így a gépek teljesítőképességét nem lehet 100 százalékosan kihasználni. Sokat segítene az, ha a tsz-ek a kisebb táblákat kiskaszával, vagy lófo- gatu géppel levágnák. Ez az aratás idejét néhány nappal lerövidítené. Roch elvtárs szavaiból azt is megtudjuk, hogy a gépállomás valóban gondosan készült az aratásra. Már beszerezték a jóminőségű ma- nilla aratógép-zsineget, any- nyit, hogy még a tsz-ek lófogatú gépeit is el tudják látni. Az aratógépek és kombájnok kijavítva, korbantart- va várják a gabona beéré- sét. Megtörtént elosztásuk is Legtöbbet a tószegi Dózsa á? a rákócziújfalusi Uj Élet Tsz kap. A Dózsa 800, az Uj Élet 600 hold aratásra kötött szerződést. Az aratás zökkenőmentes lebonyolítására beszerezték a legszükségesebb gépi tartalékalkatrészeket, hogy a géphibából történő állások idejét a minimálisra csökkentsék. Az erőgépek jobb kihasználása érdekében aratástól kezdve általánosan bevezetik a két műszakot Az első műszak arat, a második a tarlóhántást végzi. Ennek biztosítására július 1-től negyven időszaki dolgozót vesznek fel. Figyelemre méltó az az igyekezet, melyet a javító- műhely dolgozói a tarlóhántás minőségi elvégzése érdekében kifejtenek. Közismeri dolog, hogy a kétsoros tárcsák eddig jobbadán csak megkaparták, „vonalazták” a föld tetejét. Id. Szabó Ferenc műhelyvezető, Tancsik Ferenc hegesztő és Csinger István kovács egy meglévő újítás továbbfejlesztésével átalakítják a tárcsákat, s azok most már 8—10 centiméter mélységig fellazítják, sőt bizonyos mértékig át is fordítják a földet. Befejezték a cséplőcsapatok szerződtetését is. Harminchárom cséplőgépből 32- re a tsz-ek állítanak ki munkacsapatot, egy géphez pedig más megyéből jönnek emberek. Tizenöt csapat csak a saját szövetkezetének csépel, a többi pedig vándorol. Az őszi mélyszántáskor jelentkező feladatok megkönnyítésére a vezetőség elhatározta, hogy augusztus 31- ig az összes kalászos vetés- területen a tarlóhántástől függetlenül elvégzik a nyári mélyszántást, és így őszre kevesebb munka marad. A Tószegi Gépállomás a kisebbek közül való. 30.80C holdnyi szántóterülete és jelenleg 92 erőgépe van. Feladatait jó munkaszervezéssel tervszerűen látja el. Munkájukat jelentősen megköny- nyíti az, hogy rövidesen 19 Bjelorusz és 10 darab DT— 413-as lánctalpas traktort kapnak. Az új, nagyteljesítményű gépek segítségével az őszi szántás nehéz feladatait is meg tudják oldani. — PM. — Kőtelki kibontakozás Miért oly nagy öröm a csöpp emberke születése? Ráncos a bőre, kicsit csúnyácska, és mégis szép. Miért? Mert tudatunk alatt már az okos, az erős alkotó embert látjuk benne, akiből valaki lesz. Talán kissé különös, de találó. Tavasz kezdetén, télutóján Kőtelek község is olyan volt, mint az újszülött. Szövetkezeti község lett. A falu legjobb gazdái bábáskodtak körülötte, segítették létrejöttét. — Akkor még nem mutatott sokat, de azóta hetek teltek, s lám, elsimultak a ráncok és az élet örök törvénye szerint a születést követte a növekedés. A kibontakozás. Gyakorolják a „hivatalt" az új veze ők Amikor a fiatal mérnök elvégezte az egyetemet, gyakorlati munkára küldik. Valami ehhez hasonlót gondoltak ki a kőtelki gazdák is. Az Ezüstkalász Tsz taglétszáma a kollektivizálás idején megtízszereződött, ötszázti- zenkét tagot számlálnak. Ennek megfelelően megerősítették a vezetőséget, öt új belépőt jelöltek a felelős posztra. Eddig egy kivételével mindannyian egyénileg gazdálkodtak, s mostantól kezdve többezer holdas közös gazdaság felelősségteljes irányítása nyugszik vállukon. Ez nem gyerekjáték. Bele kell tanulni, meg kell ismerkedni az új feladatokkal, tennivalókkal. Gyakorlat teszi a mestert — ebből az elvből kiindulva kéthetenként az Ezüstkalász Tsz kibővített vezetőségi ülést tart. Ezen részt vesz az öt új vezető, hogy őszig alaposan beletanuljanak „hivatalukba.” Szerződés, mely köttetett Az elmúlt hét egyik napján Budapestről, a XIV. kerületből vendégek érkeztek Száj öli levél és ami mögötte van „MÁRCIUS elsején léptem a szajoli Előre Tsz-be, mint fogatos. Nagyon ragaszkodtam a két lóhoz, de a vezetőség jogtalanul elvette tőlem ..; Elmehetek-e máshová dolgozni? — írja Gazsó Imre 25 éves fiatalember. Alapos sértődés lehet a dolog magyarázata, ha ez az ember két ló miatt ott akarja hagyni a szövetkezetét. Talán más is van mögötte — gondoltam és körülnéztem a tsz-ben. Gyanakvásom beigazolódott, Gazsó Imre valóban megsértődött és valljuk be, nem minden ok nélkül. Hogyan is történt? Először 1950-ben lépett a tsz-be. Már akkor vonzódott az állatokhoz, rövidesen sertésgondozó lett. Négy évig állta ezt a posztot, azután fogatos lett. Itt érte az ellen- forradalom zűrzavara és a nagy felbolydulásban ő is otthagyta a tsz-t. Két évig az állami gazdaságban dolgozott. Idén tavasszal barátja, Fenyves György brigádvezeA’e felejtse el megnézni A MENETRENDET tő hívta be a tsz-be, mert tudta róla, hogy jó munkaerő és úgyszólván bolondja a jószágnak. Azt Ígérte néki, újra fogatos lesz, ha a tsz- be jön. Jött is, méghozzá elég gyorsan, Szombaton mondott fel gazdaságnak, hétfőn már munkába állt a tsz-ben. Két elég jó lovat kapott. Hanem aztán, amikör az új belépők kezdték behozni a lovakat azokat megfelelően kellett pároztatni. Gazsó Imre két lova is kétfelé került. Egy ideig azután a kertészetben dolgozott, majd újra lovat ígértek neki. — Vasárnap hozzák be, hétfőn befoghatod — mondták. De hétfőn a lovakat csak más kapta, nem ő. Elkeseredett. Mikor aztán két elég öreg lóval akarták megvigasztalni, úgy érezte, betelt a mérték. — Fogta magát és otthagyta a tsz-t. Persze, mint később kiderült, nemcsak ez bántotta; Május 30-ról 31-re virradóra, pontosan 0 órakor életbe lépett a Magyar Államvasutak új menetrendje. Bár már korábban is értesültem a várható változásokról, igazában csak akkor döbbentem rá az események súlyára, amikor hétfőn reggel a Nyugati-pályaudvarom, a Szolnok felé induló elegáns gyorsvonat helyén ütött-kopott kocsisort láttam. Gyanakodva kérdezősködtem a kalauztól, mire az legyintett: — A vonat a csarnok I-es vágányról indul. Pontosan 7 óra 20-at mutatott a csarnok órája, ijedten rohantam a jelzett irányba: szerencsére nemcsak a hely, hanem az időpont is megváltozott: a gyorsvonat 7 óra 25-kor indul Szolnok felé. Viszont előfordulhat hasonló tévedés kellemetlenebb következményekkel is. Ezekről a kérdésekről beszélgettem (miután szerencsésen megérkeztem a városba) Németh Mihály elvtárssal, Szolnok állomásfőnökével. Az új menetrend már csak azért is jelentős, mert ezúttal nemcsak a nyári, hanem az egész évi forgalmat szabályozza. — Volt-e már példa állandó, egészévi menetrendre a magyar vasút történetében? — kérdeztem meg először. — Nem — rázta fejét Németh elvtárs — egész évre szóló menetrendet most először dolgoztak ki nálunk. Most már elegendő kocsival rendelkezünk, nem kell télen megszüntetnünk egyes vonatokat. Eddig minden évben kétszer változott a forgalom rendje. Ez egyrészt — egyEgyik-másik brigádvezetőnek, például az „öreg Feny- ves”-nek (mindenki így nevezi a tsz-ben) az emberekkel való bánásmódja kifogásolható. Egyébként jó szakember. „Tud az annyit, mint némelyik agronómus” — mondták róla. Tudja irányítani az embereket, de gyakran hatalmaskodik, legorom- bítja őket, különösen a fiatalokat. GAZSÖ Imre hallotta, látta az ilyen eseteket, — és hallgatott. A másokon és rajta esett vélt, vagy valódi sérelmektől notion nőtt benne a keserűség, ami végül oda vezetett, hogy most itt akarja hagyni a tsz-t. Pedig — s ezt többen is erősítették j — jó dolgos ember. És az’ állatokat annyira szereti, j hogy amikor a tsz-ben szű-1 ken vöt a takarmány, a sa-j játjá't hordta be pótlásul a kezére bízott lovaknak. Persze, azért nincs egészen igaza. Egy tsz tag, ha valamit sérelmesnek érez, vagy helytelenséget tapaszt! 1, — nemhogy joga, hanem kötelessége szólni érte. — Nem hiszem, hogy egyszer is megkereste volna például a párttitkárt és elmondta volna neki, ami bántja. Ahogy a tsz-ben őt ismerik biztosan segített volna. A jogos sérelmek orvosolhatók és orvosolni is kell. A TSZ VEZETŐSÉG pedig — elismerem sok gondja-ba- ja van, — ne csak a munkavégzéssel, hanem a tagoktal, a tagok hangulatával is törődjék. Foglalkozzanak az emberek problémáival is. rlalgassák meg őket és teljesítsék jogos kérelmeiket. — \kkor Gazsó Imre nem akar najd kilépni a szövetkezetből és a tagok az „öreg fenyvest” nemcsak mint jó szakembert, hanem mint jó embert is elismerik. Higyjék el, megéri a fáradtságot. Patkós Mihály Kőtelekre. A Magyar Tudományos Akadémia kutatási eszközöket kivitelező vállalatának vezetői: Gyöngy József párttitkár, Pálvölgyi Ferenc igazgató, Németh György főkonstruktőr. Patronálási szerződést kötöttek a kőtelki Ezüstkalász Tsz-szel, s barátságot a szövetkezet gazdáival. A munkásosztály nem hagyja magára a kőtelki új úton járókat sem. A közeli napokban elkészítik az Ezüstkalász Tsz majorjában létesítendő vízvezeték tervét, költségvetését. Szakembert küldenek a vízvezeték megépítéséhez. A tsz területe 3500 holdra növekedett, mérlegképes könyvelője azonban még nincs. A vállalat főkönyvelője nyújt segítséget a számviteli munkák elvégzéséhez. Formálódik az új paraszti élet és ehhez sok segítséget nyújtanak a budapesti munkások. A vállalat pártszervezete a pártmunkához nyújt támogatást. Sokoldalú és igen tartalmas az a szerződés, amely köttetett 1959 május 26-án. Saját erőből Tizennégyezer forint helyett ezer forintból épül egy férőhely. őszig a szövetkezet gazdái három szabadszállésos tehénistállót építenek. Százhatvan szarvasmarha elhelyezését oldják meg. S ami igen lényeges: olcsón, saját erőből csinálják az istállókat. Felhasználják a helyi anyagokat. A modem, korszerű istállóknál égy férőhely költsége 14 ezer forintba kerül. Az Ezüstkalász Tsz gazdái ezer fcjrintból állítanak elő egy férőhelyet. A célnak megfelelőt. Az egyik istálló már elkészült, csak a tetőfedő anyagot várják, Hamarosan megkezdik a másik kettő alapozását is. Azt tartják; majd később, néhány év múlva szó lehet korszerű istállók építéséről is, egyelőre azonban az a fontos, hogy a megnövekedett állatállománynak a férőhelyet biztosítsák, lehetőleg kevés költséggel. Okosan gazdálkodnak. Kik az építők Bozsó elvtárs, a kötelki Ezüstkalász Tsz elnöke pár néttel ezelőtt elmondotta a közgyűlésen, hogy miről van ízó. Ott voltak a belépők ál- ;al választott munkacsapat- /ezetők is, mintegy harmincán. A tsz elnöke kérte az új belépők segítségét: jöjjenek építkezni. S a munkacsapat- /ezetők egymás után szólalok fel, megígérték: értesítik a tagokat és jönnek. Hétfőn reggel negyven új lelépő jelent meg az alapolásnál. Közöttük Vereb Gá- ior és Peszeki Imre munka- :sapatvezető. Az új és a régi agok összefogása meghozta t kívánt eredményt: két hét ilatt elkészült az első istálló. e— SZp — „ _ Verseny a kisipari termelőszövetkezetekben Az MSZMP március 6. határozata nyomán 42 szövetkezetben szervezték meg és indították el a munkaversenyt. Döntő többségük vállalta az 1959 éves terv túlteljesítését — elsősorban az Építő és Vegyes szövetkezetek. — Az egy főre eső termelési érték növelése szinte minden vállalásban szerepel. Az anyaggal való takarékosságot, a hulladék anyagok fokozottabb felhasználását is fontosnak tartják ez is egy pontja a vállalásnak. A szövetkezetek eddigi vállalása több mint 4 millió forintot tesz ki. Az építőipari szövetkezetek, valamint a vegyes szövetkezetek építő részlegei, a tsz-ek részére végzendő épi- tőmunkákat 10—15 nappal a határidő előtt adják át rendeltetésüknek, Az építőipari ktsz-ek a Karcagi Építőipari Ktsz kihívására egymással is versenyeznek. A karcagi építők felhívása eljutott még a megye határán kívülre is. így versenyre hívták ki a Hajdu- Bihar és Szabolcs-Szatmár- megyei KISZÜV építőipari szövetkezeteit is, melyet azok el is fogadtak. A munkaverseny szervezése még nem fejeződött be. A KISZÖV továbbra is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ahol még nem született meg a verseny felajánlás, ott a helyszínen is segítséget nyújtunk a szövetkezeteknek, A jövő nagy munkája a verseny vállalások értékelése lesz. A versenyben élenjáró dolgozókat a szövetkezetek vezetőségei pénzjutalomban részesíti. Abrahám Lajos egy átállásnál — mindi fennakadásokat okoz, ami az utazóközönség és a MÁI ügyfelei megszokják az ú rendet, másrészt — és ez ; legfontosabb — egy új beosz tás kidolgozása óriási költsé gekkel, bonyolult munkává jár. — Ki dolgozza fci a menet rendet? — A MÁV-nál külön ősz tály foglalkozik ezekkei j problémákkal. Nincs könnyi dolguk: össze kell hangoln az országos érdekeket a he lyiekkel, a nemzetközi vor.a tokát a belföldiekkel. A me netrend csontváza — mond hatnám — a nemzetközi for galom. Tehát először nemzetközi tanácskozásokon kel meghatározni az Orient- expressz és a többi „határátlépő vonatok” indulási é: érkezési idejét. Az új menetrenddel ez is sokban változott. Például az Orient- expressz 6 óra 57 helyett 6.35. kor indul Szolnokról Pest felé, a Záhony felől érkeze gyorsvonat pedig 12,33 helyett már 11 óra 41-kor megy tovább a fővárosiba. — Gondolom, ha a „csontváz” változik, akkor a forgalom egész szervezete követi ezt. — Valóban így van: a vonatok 95 százalékának eltolódott az indulási ideje, korábban vagy későbben gördülnek ki a pályaudvarról, mint régen. Tehát aki manapság vasúton akar utazni, okvetlenül lapozza fel előbb a mi mindentudó könyvecskénket. — Az előbb már szó volt arról, hogy össze kell egyeztetni a helyi érdekeket az országos szempontokkal. Menynyiben vették figyelembe az új menetrend kidolgozásánál a szolnoki adottságokat? — Körülbelül egy fél éve értekezletet tartottunk, amelyen — az előzetes tervezet alapján — mintegy ötven vállalat, intézmény, szervezet képviselői mondották el észrevételeiket. Ezeket — ha csak egy mód adódott rá — figyelembe is vették. így például azok, akik Kisújszállásról járnak Szolnokra munkába, meg lehetnek elégedve: szóvátették ugyanis, hogy a debreceni vonat reggel 6.25- kor érkezik Szolnokra, tehát nagyon korán kell indulniuk. Az új menetrend szerint — mondja az állomásfőnök és a megfelelő rubrikára mutat — 7.35-kor érkezik a szerelvény Szolnokra — tehát egy órával több jut alvásra. A Járműjavító képviselője bejelentette, hogy szombaton csökkenfett munkaidővel dolgoznak, ezért hétköznap viszont félórával kérőbb végeznek. Ennek következtében a hatvani vonat 16,20-kor, a ceglédi 16,25-kor, a kiskunfélegyházi szintén 16,25-kor, a debreceni 16 32- kor, a mezőtúri pedig 16 43- kor (tehát valamennyi a korábbinál mintegy félórával később) indul, hogy a 4 órakor végző dolgozók is elérhessék azokat. Viszont szombaton Lakitelek irányába új szerelvényt állítottak be a vikendezőknek. — Ezek tehát a főbb változások? — Igen. De itt rögtön megjegyzem, hogy az új menetrend nen-inyak a személv, hanem a teherforgalomra is érvényes. A tehervonatoknal külön menetrendjük van é: ez még több munkát ad, min a polgári... — Németh elv. társ egymásután 9 rózsaszír füzetet vesz elő a fiókból. — Minden vonalnak külön te- her-menetrendje van: ez it' a szolnok—záhonyi, ez az újszász—budapesti, a cegléd— budapesti és így tovább. Nekünk tehát a polgárival együtt tíz menetrenddel kell dolgoznunk ..: — Mit jelent ez a vasúi szemszögéből ? — Mit jelent? Munkát, munkát és megint csak munkát. Az egyik térfőnök már hetekkel előbb felutazott a minisztériumba, hogy a kefelevonatokból kiírja a szolnoki forgalom adatait, mért — ha az ilyesmi csak a nyomdák pontosságán múlna — a tegnapi első nap csak káoszt hozott volna. A menetrendek alapján ki kellett dolgoznunk az állomás, sőt az őrházak külön rendjét, elő kellett készítenünk a változásra az állomási összes dolgozóit, a fel- világosító szolgálattól kezdve a forgalmistákig és a váltóállítókig. Itt már két hete minden a változás lázában ég. — Végül egy utolsó kérdés: hogyan sikerült a premier? — A premier? Az első nap? Kitűnően: a személyforgalom száz százalékos pontos sággal, az új rend szerint bonyolódott. Hogy sokan kés-* ték-e le az első napon a vonatokat? Persze, voltak né- hányan, de méltatlankodó emberrel nem találkoztam. Pedig éjjel szolgálatban voltam — mosolyog az állomásfőnök és nem látszik rajta az álmosság. Odakünn füttyszó harsan. Vonat érkezett, az új, egész évre szóló menetrend szerint. Pontosan... — baracs —