Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

r f ÍZOLNOK MEGYEI VÉPLAP 1959. június 2. Ének, tánc, zene — reggeltől éjszakáig Kitűnően sikerült a Ságvári Endre kulturális seregszemle megyei bemutatója Három nemzedék állott „csatasorba” vasárnap, hogy számot adjon a művészet iránti szeretetéről, a kultúra továbbplántálásának őszinte és önzetlen gyönyöréről. Fe­hérhajó öreg munkások, idős parasztasszonyok énekeltek odaadással, áhítattal eladó­sorba érett fiatal lányokkal. Csengő, tiszta gyerekszoprán szárnyalt az év felé, tüzes ifjú legények csizmái alatt porzottak a színpad deszkái. A Semiramis nyitány örök­szép dallamaiban gyönyör­ködhettünk a fúvóshangsze­rek ihletett művészeinek tol­mácsolásában. Lezajlott a nagy seregszemle, ötezer lel­kes művelődési munkás be­mutatkozása. Talán nem mindegyiknek sikerült úgy a szereplés, mint szerették volna, de ál­dozatkészségből, a szocialista fejlődés igenléséből jelesre vizsgázott mindegyikük. Szol­nok megyét sokan úgy köny­velték el, mint az ország egyik visszamaradott meqyé- jét. Ezek a felületes ítélet­mondók csattanós választ kaptak a tsz szervezésnél, amikor politikai öntudatból került sok más elé a megye. Most pedig kulturális téren mutatkozik meg: mások már az emberek, mint régen, többre, szebbre, jobbra vágy­nak és meg is valósítják azt, amit maguk elé tűztek. Az újságíró most megkísérli, hogy hű fényképét adja a nagy seregszemlének. A fogadtatás Ha vendégségbe megyünk, a vendégfogadás mindig meg­határozza azt, hogyan érez­zük magunkat a vendégeske­dés folyamán. A Szolnokra érkezett csoportoknak ez- irányban nem lehetett pana­szuk. A vasútállomásra be­gördülő szerelvényeket a MÁV zenekar pattogó ritmu­sú indulói fogadták. Minden csoporthoz odalépett a ven­déglátó énekkar, vagy tánc- csoport két fiatal tagja, szí­ves szóval üdvözölték őket és szállásukra kalauzolták a be­érkezetteket. Az idő gyorsan elrepült, a szállásadó iskolák udvara visszhangzott a vi­dám énekszótól, a tánccso­portok izgatott készülődésé­től. Fél tízkor felsorakozott a menet, lezárták az utcá­kat és ötezer ember táblák­kal, zászlókkal megindult, hogy lerója tiszteletét és ke­gyeletét a tiszaparti szovjet hősi emlékmű előtt. A menet élén gyönyörű, égővörös rózsákból összeál­lított hatalmas koszorút vitt két egyenruhás KISZ-fiatal. Mögöttük az emlékverseny emblémájának felnagyított mása. Ezután ötven úttörő haladt virágcsokrokkal a ke­zében, majd megkezdődött a csoportok felvonulása. Har­minckét énekkar, huszonöt tánccsoport, hét zenekar ha­ladt a kíváncsi nézők által szegélyezett útvonalon. — A gyanúsan lógó sötét felhők­ből sűrűn kezdett permetez­ni az áldás. Azonban egy ember sem távozott. És mintha az időjárás meg akarta volna jutalmazni őket kitartásukért, mire a színház előtti téren felsorakoztak az emelvény előtt, az eső is el- állott. Az ünnepség A közös éneklésnek meg­van a maga büszke, felemelő öröme, az erő tudata. Ezért jelentettek sokat az elnyo­matás éveiben a munkásság­nak a Szalmás kórus és a munkásság különböző dal­karai. És a régi híres kóru­sok mai utódainak nem ki­sebb öröm a megváltozott vi­lág boldog, büszke dalait zengeni és egy-egy régi dal eléneklésével felidézni a nagy harcok éveit. Kétezer torok­ból harsogott az ének, száz­húsz zenész kísérte ezt a szo­cializmus és béke gondolata melletti művészi tömegtün­tetést. Behár: Elől járunk a harcban és a KIMSZ induló a dicsőséges Tanácsköztársa­ság 40. évfordulóiát idézte, mint az egyik nagyszerű gon­dolatot, amelynek jegyében e találkozó megfogant. Ezután Takács Vendel elv­társ. a KISZ megyei bizott­ságának titkára mondott ün­nepi beszédet, amelyben méltatta a nap jelentőségét, fejtegette: milyen szép az ifjúság egységének nagy gon­dolata. A VIT-re nem lehet méltóbban és szebben felké­szülni, mint az ifjúság ilyen impozáns, egységes tömeg- megmozdulásával. Üdvözölte a nemzetközi gyermeknapot és beszélt ar­ról, hogy az imperialista or­szágokban az ifjúságnak, a gyermekeknek sok minden másnak a hiánya mellett a kulturális felemelkedésre, a műveltség elsajátítására nincs alkalmuk. Küzdeni a békéért, a Tanácsköztársaság nagy eszméinek tiszteletében, izzó ifjúi lelkesedéssel készülni a VIT-re, ebben jelölte meg Takács Vendel elvtárs az ifjúság feladatait. A megnyitó beszéd után felhangzott a DÍVSZ induló. Egy a jelszónk a béke — éne­kelte most már nemcsak az egyesített énekkar, hanem a táncosok és körben álló kö­zönség is. Énekelt mindenki — egv szívvel, egy lélekkel és a tér falai visszaverték az ifjúság himnuszának fel­emelő hangjait. Közben a magas vasárbócra lassan, ünnepélyesen felkúszott a Viláaifjúsápi Találkozó ég­színkék selyemzászlaja. Fi­gyelő szemek követték felfelé tartó útját. Megmutatjuk, mit tudunk Egymás után léptek a do-i bogóra a felnőtt énekkarok és a tánccsoportok tagjai, hogy vizsgázzanak; mit ta­nultak, mit fejlődtek az el­múlt évi kulturális sereg­szemle óta. örvendetes tény nemcsak az általános magas színvonal, hanem az azóta alakult és helyét derekasan megálló sok új csoport is. A szakmai bemutatót érde­kes mód'm a felnőtteknél o tiszafüredi leányiskola úttörő énekkara nyitotta meg. amely a népek dalaiból adott, elő egy csokoTTt. valót. Fekete TJlssIó karnagy kitűnő kó­rust nevelt a leányokból. Tisztán csengő hang, nagv művészi átélés, a felnőtt kó­rusokra jellemző fegyelem tömör hangzás jellemezte őket. Megérdemelték, hogy a felnőtt kórusok között szere­peljenek. Bár a szakmai értékelésen nem sorolták teljesítmény szerint az énekkarokat, mégis hadd említsük meg. hogy az i'usáaírónak — szubjektíve — általános iskola pedagógus énekkara a harmincnégy ne­velő közül huszonkilencet mozgósít. Sikerrel mutatko­zott be a márciusban alakult kunhegyes! fmsz énekkar. A gyerekek is kitettek magukért Az ifjúsági KISZ és úttörő énekkarok nagyszabású be­mutatójára a Fűtőházi Műve­lődési Otthonban került sor. Itt csaknem tizenöt kórus lépett színpadra. Igaz, a hely világítás és akusztika szem­pontjából nem volt egészen méltó a szívonalas bemutató­hoz. De ezeket az apróbb kellemetlenségeket feledtette velünk a kórusok változatos, színes műsora. Nehéz lenne rangsorolni az együtteseket, hiszen tudásuk, művészetük legjavát nyújtották a kicsi, de lelkes közönségnek. Először a szolnoki leány- gimnázium és a honvédség egyesített énekkara lépett színpadra. Ránki: Dal a né­pek egyetértéséről című szá­muk tisztáncsengően hirdet­te a népek barátságát. A szé­pen kidolgozott Tiszai dalla­mok egy jól felkészült ve­gyeskar munkájáról tett bi­zonyságot. A Szolnoki Közgazdasági Technikum Szmetana: Csilla­gom című kórusművével a bemutató egyik legszebb tel­jesítményét nyújtotta. Jóleső érzés volt hallani a szépen csengő leányhangokon a nagv zeneszerző mához is szóló mondatát: ..Boldog béke, szállj le ránk!". Műscleválasz­tásuk változatos és érdekes veit. Mindkét kórust Várszeg' Mártonná vezényelte kitű­nően. A karnagy és az együt­tesek lelkes munkáját a kö­nagy tapssal jutal­zónség mazta. A mezőtúri Kossuth téri isikola énekkara Rossa: Gyö­nyörű nap című frissen és hangulatosan előadott kórus­művével lepte meg a közön­séget. Ügyes témaválasztásu­kat, szépen zengő hangjukat megérdemelt siker jutalmaz­ta. Karvezetőjük — Kávás; Sándor — a hangszeres, tár­sas zenéhez is kedvet csinált a gyermekeknek. Az általános iskolák kóru­sai közül az egyik kiemelke­dő teljesítményt nyújtotta a jászberényi Kossuth utcai ál­talános iskola úttörő énekka­ra. Az aránylag kislétszámú gárda szereplése meglepően színvonalas és művészi él­ményt jelentett a hallgatók­nak. A gyermekek lelkes, szívből szóló dalolása talán az ifjúsági bemutató legna­gyobb sikerét aratta. Techni­kailag tökéletesen kidolgo­zott, mélyen átélt és csiszolt, kultúrált előadásmódjuk Ko­dály: Szabadság himnuszára! érte el a legmagasabb fokot. A gyermekek és Rápolihy Viktor karnagy odaadó mun­kájáról a legnagyobb elisme­réssel szólhatunk. A műsor­ból kiemelkedett még a jász­berényi Tanítóképző KISZ énekkara, a Kunszentmártoni Gimnázium kórusa, a mező­túri, kisújszállási és az ujszá- szi általános iskolák énekka­rainak műsora. láncos kedvvel mely csoportok tetszettek a legjobban. Mindenekelőtt a néphadsereg mezőtúri alaku­latának és a mezőtúri leány gimnáziumnak egyesített KISZ énekkaráról szeretnék szólni. Nagy élmény volt. Százhúszon négy fiatal férfi és leány áradó kedvvel, művé­szi megfogalmazással énekelt. Mendelssohn: Búcsú az erdő­től című dala vastapsot, ara­tott, A Szállj, te büszke ének fiatal szólistája és az egész dal hihetetlenül sodró lendü­lete felejthetetlen élmény ma­rad. A mezőtúri honvéd zene­kar pontosan, kitűnően kísér­te az énekkart. Kávási Sán­dort, az énekkar betanítóját és karnagyát csak a legna­gyobb dicséret illetheti mun­kájáért. A mezőtúri kulturá­lis életnek talán legkomo lyabb értéke ez a kórus. Kevés a helyünk, hogy vala menyi felnőtt énekkart meg ■'mlítsünk. Dicsérendő az új .árusok bemutatkozása. A tő rökszentmiklósi Hunyadi úti Megyénk tánckultúrájának hű tükrét láthattuk a táncos bemutatón. Talán semelyik művészeti ágnál sem olyan nyilvánvaló a kitűnő teljesít­mény, jó koreográfia és össz­munka. mint éppen a táncnál. És sehol olyan élesen ki nem ütköznek a hibák, mint egy- egy népi tánc hibás felfogá­sában, fakó megvalósításá­ban. Ha ezzel a szemüveggel nézzük a táncosok bemutató­ját, megállapíthatjuk: hatal­masat léptek előre. Kevés volt a gyenge telje­sítmény. és kisebb csoportok is felnőnek a régi, kitűnően összetanult együttesek mellé. Sajnos, megint igazságtala­nok leszünk. Nincs helyünk valamennyi csoport megemlí­tésére, pedig megérdemelnék. Hadd emeljük ki a sok közül a Jászkun KISZ Együttest. amelyik Horváth Gyula: To- borzó a Vörös Hadseregbe. Turkeve 1919 című táncjáté­kát mutatta be. Koreográfiá­ja a nemes toborzó hagyo­mányokat olvasztotta össze a magasabbrendű esz­mei mondanivalóval. Bebizo­nyították azt is, hogy a fej- ’ődésiben elsősorban a temati­kus táncoknak van jövőjük. Ebből a szempontból igen értékes a tiszafüredi kultúr­otthon tánccsoportjának Vá sáravatás című tánca, ame­lyet Gráf Ottómé és Várhely Lajos alkottak, felújítva ezzel agy régi hagyományt, össze­ötvözve a mai magasrendű táncművészettel. A török­szentmiklósi fmsz tánccso­portja a Bihari kopogós-\ ad­ta elő jókedvvel, kitűnően. Sajnos, a kíséret gyenge volt A zenekarok közül a kar­cagi munkásőr zenekar ka­pott meg legjobban szép, esi (szolt előadásával. Nagy segítséget kaptak a csoportok a szakmai értéke ’éssel. A Népművészeti Inté­zet munkatársai értékes taná­csokkal, útbaigazítással szol gáltak az eljövendő munká­hoz. .Az esti díszelőadás renge- ‘eg érdeklődő előtt zajlott le Kár, hogy a meghívottak egy része távolmaradt, nagy élménytől fosztották meg raa- rukat. A díszelőadás kereszt­etsz.etét adta az énekkarok tánccsoportok és zenekarok munkájának. Méltán állapít­hatta meg Szekeres László elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság ágit. prop. osztályárak vezetője zárszavában, hogy a a résztvevők tanúságot tettek a szocializmus szeretetéről, a Tanácsköztársaság gondolatá­nak megértéséről, a békeharc támogatásáról. Megköszönte közreműködésüket a megyei párt és KISZ bizottság nevé­ben és az ünnepséget az ok­levelek, emlékplakettek ki­osztásával bezárta. Egész napon át szólt a nó­ta, állt a tánc. ötezren a megyéből életreszóló élmény; szereztek maguknak, és azok­nak, akik művészetükben gyö­nyörködtek. Bebizonyították hogy nő és terebélyesedik a kultúra dús fája, amely egy­re újabb hajtásokat növel — és hogy mennyit fejlődik, azt majd meglátjuk az 1960-as nagy kulturális seregszemlén. Hernádi—Cselényi A szolnoki járókelők szombaton délután megf'gyelhet- ték, hogy a városi tanács épületének sarkán népes cso­port várakozik. Esőkabátos, munkaruhába öltözött embe­rek. A hét többi napján hivatalnokok, pontosabban a MÉSZÖV dolgozói. Most, szombaton délután társadalmi munkások, akik indulnak Besenyszögre, segíteni az ottani szövetkezeti gazdáknak. Pihenőidejüket áldozzák fel hétről hétre. De ha valaki azt mondaná bármelyikőjüknek, hogy ez áldozatvállalás, akkor sértődés, harag lenne a vége. Mert ők azt tartják; egyszerűen csak. kötelesség. Szombat délután. A város né­pe az utcán sétál. A családok az. esti, a vasárnapi prog­ramot állítják össze, ki a színházba, ki a moziba készülő­dik. S a népes kis csoport a városi tanács épülete elől — szp — Besenyszögre indult. A Nap kél: 3.50 h-kor, nyugszik: 19.34 h-kor. Á Hold kél: 1.55 h-kor, nyugszik: 15.35 h-kor. Idő járás jelentés Várható időjárás: ma még erősen felhős idő, holnap né­hány órás napsütés, több he­lyen újabb eső. A Dunántú­lon élénk, helyenként erős északi, északnyugati szél, ke­leten mérsékelt légáramlás. A nappali felmelegedés az or­szág nyugati felében kissé erősödik, máshol alig válto­zik. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 17—20 fok között. — ITTAS állapotban el­esett Lukácsi Lajos 65 éves jászjákóhalmai lakos: agyráz­kódással és koponyatöréssel szállították kórházba. — SZÍNVONALAS iro­dalmi estet rendeztek szom­baton Szolnokon, az MSZBT klubban. A könyvhét meg­nyitása alkalmából rendezett esten Szurmay Ernő elvtárs tartott bevezető beszédet, majd a szolnoki gimnáziu­mok növendékei részleteket adtak elő a könyvhéten meg­jelenő alkotásokból. Az esten megjelent Fodor András Kossuth-díjas költő is, aki Józan reggel című kötetéből olvasott fel verseket, vala­mint Sarkadi Imre József Attila-díjas író is, aki az író, a könyv és az olvasó kapcso­latáról, szerepéről beszélt. — 25 EZER forintot fordí­tanak az idén a szolnoki — tiszai — strand korszerűsí­tésére. Az összeget Szolnok város Tanácsa városfeilesz- tési alapjából biztosítják. — TÖBB MINT 1.9 millió forint értékű társadalmi munkával támogatták az év első harmadában a község- fejleszitési tervek végrehaj­tását megyénk lakói. — 1084 HOLD LUCERNÁT és 651 kh vörösherét vetettek el tavasszal Karcagon. Az összes szántóterület 51 száza­lékán termesztenek idén ta­karni ánynö vényt. mrnsm Vincze Lajos: Napkelte a Jangce partján (Viliágjá­rók). (Gondolat). 289 oldal, kötve 45.— Ft Az ismert festőművész a közelmúltban néhány hóna­pot töltött a Kínai Népköz- társaságban, Sangháj és Kanton környékén. Élmé­nyeit a toll és ecset eszkö­zével örökítette meg. Vincze könyve nemcsak egyszerű útleírás, hanem ugyanakkor gazdag tárháza Kínára vo­natkozó általános ismeretek­nek is. Az érdekes naplót a művész fekete és színes tus rajzai díszítik. Hogyan sminkeljék magukat a papok? Az ABC manchesteri tele­víziós stúdiójában szokatlan tanfolyam indult. Az ötnapos tanfolyamon megtanítják a papokat, miként kell meg- jelenniök a televízió kame­rája előtt, hogy lekössék a nézők figyelmét. Tizenhárom anglikán pap. köztük Aberdeen 45 éves püs­pöke már elvégezte az iskolát. A tanít vány olcat sminkmes­ternő oktatta ki, miként vív­hatják ki a „televízió sztárja" kitüntető címét. (A „Daily Héráidéból) — MÁJUS a házasságok liónapja volt Szolnokon Negyvenegy pár járult az anyakönyvvezető elé. Idén összesen százhúsz házasságot kötöttek Szolnokon. — ISMERKEDÉSI ESTET rendezett szombaton a jász­berényi Fémnyomó- és Le- mezárugyár IX-es üzemrésze. Az est kitűnően sikerült. — KÖZÉRDEKŰ KÖZLE­MÉNY. A Budapesti Közúti Üzemi Vállalat II. sz. Főépí­tésvezetősége közli, hogy a 32. sz. Szolnok—hatvani fő­közlekedési út 10—24 kilo­méterig terjedő szakaszán átépítés miatt minden forga­lom szünetel. A forgalom le­bonyolítása terelőútakon tör­ténik. — NÉMETH ISTVÁN, a 106-os számú szolnoki válasz­tókerület tanácstagja, vala­mint Császár István, a 107-es számú választókerület tanács­tagja június hó 3-án, szerdán délután 5 órakor a Vércse utcai napköziotthon helyisé­gében tanácstagi beszámolót tartanak. A pénteki lottó juta­lomsorsolás főnyeremé­nyei: három öröklakás- családi ház és két személyautó A lottó pénteki jutalomsor­solásán a 19. hét szelvényeire a visszamaradt nyeremények­kel együtt — összesen 516 ju- taiomtárgyat sorsolnak kd. A főnyeremények száma — egy át nem vett személygépkocsi­val és egy garzon öröklakás- sal — hatra emelkedett, A legértékesebb nyeremé­nyen, a két szoba, hallos, gard- robos öröklakás és két Sko- da-Spartak személygépkocsi jutnak a szerencsés lottó­zóknak. Uj nyeremény lesz a teljes lakásberendezés, amely szoba-konyha-, és előszoba­bútorból és háztartási felsze­relésből, gépekből áll. Kisor­solnak egy teljes szoba- és egy teljes konyhaberendezést, 15 külföldi társasutazást stb (MTI) »OOOOOOOOOOOOOOOOOO" Világító töltőtoll Egy német cég világító töl­tőtollat talált fel azok szá­mára, akiknek sötétben kel’ jegyzeteket készíteniük. A töltőtollba miniatűr elemet szereltek, amely gombnyo­másra működik és egy kis körben elegendő fényt áraszi ahhoz, hogy írni lehessen mel­lette. A találmány nagv nép­szerűségnek örvend az egye­temisták körében, akik vetí­tések alatt jegyzeteket készí­tenek. Minden új kiadású könyvet megtalál az Ünnepi Könyviben a Jászberényi Föld- m űvesszövetkezet Könyvüzletében és utcai pavilonjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom