Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-18 / 91. szám

a mmmm rumms egy rrpm A mezőgazdasági tudományok fejlődésével egyre BÄsereeebben tudunk védekezni a kártevők és gyamok ellen. A vegyszeres gyomirtás még nem nagy múltra te­kint vissza, de ennék ellenére hazánkban s így Szolnok megyében is nagy teret hódított. A múlt évben a termelő­szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok 28 000 holdon végeztettek vegyszeres gyomirtást A Kenderes! Növényvédő Állomás az idén is fel­készült erre a munkára. Gépeiket, amelyekkel dolgoznak, az alábbi képeken mutatjuk be. A képen látható „Rapidtox” hazai gyártmányú gép előnye, ho®r a permetlevet a gépire felszerelt porlasztó csöveken egyenlően fújja a vetésre. Űrtartalma 300 Éter. Holdan­ként 100 liter permetlevet használ eL Az „OKSZ” szovjet gyártmányú gép, 12 órás munkaidő alatt 55—©0 hold területet poroz le. A porozást szeles Idő­ben nem lehet végezni. /* __ ítélet Marosfalvi Ernő és társai ügyében Hónapok leitek el, míg végre megtudtuk, hogy mit is akart Marosfalvi Ernő né­hány kebelbarátjával együtt az ellenforradalom idején a Martfűi Tisza Cipőgyárban. Üzetaeikre az április 15— 16-án lefolytatott bírósági tárgyalás derített fényt. A hazug szószólókat elérte a törvény keze. Marosfalvit hétfőin reggi órakor vezették a bírósáj tárgyaló terembe. Társaival együtt gyáván viselkedtek. Közei sem volt olyan nagy hangjuk, mint annak idején, amikor uszító jelszavaikkal lelkiismeretlenül száz meg száz dolgozót félre vezettek. Reggel 9 árakor elfoglalta helyét a bíróság ítélőtaná­csa. Helyet foglaltak a vé­dők és megjelent Kiss Endre megyei ügy®« is. A vádlot­tak padján Marosfalvi Ernő, a Tisza Cipőgyár munkás­tanácsán aik volt elnöke, m el­lette Debreceni Béla, ifj. Keresztes Lajos ült. Mind­hármójukat államrend elleni izgatás és a szovjet emlék­mű maggya lázasának búr­­tettével vádolja az ügyész. A vádpontok elhangzása után .Burka Ferenc bírósági tanácselnök megkérdezte a vádlottakat: — Megértették-e a vádat és bűnösnek érzik-e magú­ikat? — Igen, bűnösnek érezzük magunkat — válaszolták. Ezután következett a vád­lottak kihallgatása. A bíró­ság elsőnek Marosfalvi Er­nát hallgatta ki. Marosfalvi azt mondta ugyan, hogy' bű­nösnek érzi magát, de ezt szavaiból egyáltalán nem le­hetett kivenni a későbbiek során. Az igazságot megpró­bálta elferdíteni, a bíróságot félrevezetni. — Elmondotta, hogy október 26-án hogyan döntötték le a szovjet emlék­művet, hogyan szervezték a sztrájkot, nemcsak a Tisza Cipőgyárban, hanem Cibak­házán is. Cibakházán a hősi emlékműről leverték a vörös csillagot és helyébe a turul madarat tették. — Október 26-án válasz­tották be a munkástanácsba’’ 'fTTf TTVTVTTTTTVn'VVVtVYTVTTTV'fTVTVTTVVTVTTVYW’rf VYYYTYí YY* Jászjákóhalmi feljegyzések Építik a Zagyva gátat A Zagyva, a kanyargós al­földi folyócska az elmúlt év­tizedekben igen sok kárt, — bosszúságot okozott áradá­saival a partja mentén lete­lepült jászoknak. A Zagyva szabályozása azonban hosz­­szas huzavona után csak az 1940-es években kezdődött, csaknem egy évtizedig tartott a végleges folyóme­der kilakítása. — Védőgátat azonban kevés helyen építet­tek, s a tavaszi áradások al­kalmával több tízezer hold­­nyi terület került víz alá. A gátépítés igen költséges munka, s ezért az elmúlt években elég lassan haladt. Nehéz gazdasági helyzetünk ellenére — kormányzatunk most mégis áldoz a folyó szabályozására. Az idén több mint 2,5 millió forintos be­ruházással tovább folytató­dik a zagyvái védőgátak emelése. Az új védőgát egyik szakasza — Jászjákóhalmán épül, s ezzel régi kívánságuk teljesül az ottani dolgozó pa­rasztoknak Űj cukrászda nyflik A jászjákóhalmi földmű­­vesszövetkezet bővíti a bolt­hálózatot. Május elsején ad­ják át rendeltetésének a cukrászdát, melyet 120 ezer forintos költséggel létesítet­tek az átalakított központ: iroda helyén. Ugyancsak a jövő hónapban nyitják meg a község másik részén az új italboltot. Kevés a Lottó szelvény Nagy a kereslet a község­ben a Lottó szelvények iránt. A hét első napján már kifo­gyott az árusítóhelyekről. — Előfordulhat, hogy a helybe­li posta és a földművesszö­vetkezet kevés szelvényt ren­del. de nemcsak Jászjákó­halmán. hanem másutt is kevés a szelvény. Megoldás: növelni kell a kibocsátott szelvények számát, hogy jus­son a kis községekbe is. —ka— — kérdezte Btrrira elvtárs Marosi all vit. — Nem. Később, novem­ber 10-én — felelte Maros­­falvi. Még hozzá tette, hogy szeretett volna már koráb­ban is a munkástanácsba kerülni, de a dolgozók nem választották meg. Ismét a bírósági tanács el­nöke kérdezett: — Voltak-e ‘kommunisták, vagy párttagok a munkás­­tanácsban november 10-én? — Nem voltak, mert a kommunistákban nem lehet bízni. A bíró meglepődött Maros­­falvi válaszán és megkér­dezte, hogy eszerint talán a csendőr csemetéi megbíz­hatóbbak, mint a munká­sak? (Marosfalvi ugyanis csendőrt!). A vádlott erre nem tudott válaszolni. Még egyéb kér­dések: után Debreceni Béla és és ifj. Keresztes Lajos ki­hallgatása következett. Mind­ketten ártatlan báránynak tüntették fel magukat, ök tagad talc, de beszéltek he­lyettük a tények és a tanuk. Kocsis Mária, Balogh La­jos és a többiek elmondták, hogy mit mondtak és mit cselekedtek Marosfalviék. — Október 23-án Keresztes La­jos kijelentette, elég volt a ------- . szovjet paradicsomból. Ö és Marosfalvi első ténykedése­ként ledöntötte a gyárban a szovjet emlékművet, majd utána a kommunistákat és a haladó embereket, a gyár becsületes dolgozóit azonnali hatállyal eltávolították. Ami­kor hazánknak legnagyobb szüksége volt a munkára, akkor sztrájkot szerveztek. Balogh Lajos tanú el­mondta, hogy Keresztes La­josnak az volt a véleménye, a kommunistákat egytől­­egyig fal kell aggatni. Ter­vüket később végre is akar­ták hajtani. A tanuk el­mondták: Marosfalvi több esetben járt Budapesten a központi munkástanácsnál, s onnan sztrájkra buzdító, népi demokrácia ellen izgató röp­lapokat hozott. Ezt a gyár­ban a dolgozók között, oszto­gatta. A tárgyalás két. napig tar­tott. A bíróság a bizonyíté­kok láttán megállapította a vádlottak bűnösségét és meg­hozta az ítéletet. Marosfalvi Ernőt 8 évi börtönre, 10 évig politikai jogoktól való eltiltásra, 2000 forint vagyonelkobzásra ítél­te és 5 évre kitiltotta Szol­nok megye területéről. Deb­receni Bélát és ifj. Keresztes Lajost 6—6 évi börtönbün­tetéssel, 500—500 forint va­gyonelkobzással sújtották. — K. M. — Hibaigazítás A Tlsxavidék 1957. április 17-i számában „Néhány megjegyzés a termelőszövetkezetek önálló­ságának kérdéséhez“ című cikk­­ban sajnálatos nyomdahiba tör­tént. „Ezt annál is inkább szük­séges így kimondani, mivel az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes tsz tagok számára még abban az esetben is, ha háztáji gazdaságban vég­zett munka volt előnyben a kö­zösen végzett munkával szem­ben, akkor is a háztájiban 100 forint, a közösben 150 forint az azonos idő alatt megtermelt ér­ték“ — ehelyett a következő a helyes szöveg: „E?jt annál is in­kább szükséges így kimondani, mivel az elmúlt évek tapaszta­latai azt mutatják, hogy az egyes tsz tagok számára még abban az esetben is a háztáji gazdaságban végzett munka volt és lesz előnyben a közösen vég­zett munkával szemben, amikor pl. a háztájiban 100 forint, a kö­zösben pedig 150 forint az azo­nos idő alatt megtermelt érték**. „Nem azt jelenti és nem is je­lentheti a szövetkezetek^ önálló­ságát, termelési szabadságát en­nek hangoztatásával stb.“ Ehe­lyett a helyes szöveg a követke­ző: „Nem azt jelenti — cs nem is jelentheti — a szövetkezetek önállóságát, termelési szabadsá­gát, hogy most és bármikor en­nek hangoztatásával olyan mód­szert törvényesítsenek, ami me­rőben ellenkezik a szövetkezés alapelvével.“ * — Ugyanezen lapszám Elénk kultúráiét a Déryné Művelődési Otthonban“ című cikkben — nyomdai hiba folytán elírás tör­tént. A helyes szöveg a követ­kező: „Az ötvenhárom növen­dék többsége fiatal leány, vagy asszony, de az idősebb asszo­nyok is szívesen látogatják“. (Szerk.) «■ a Jt*p azt mutatja, hogy a védekezést héti permetezők­be! favégezhetjük. Az itt látható három gép, az úgyneve­zett „Kies Bálin t-fSe” hátipermetező, amely étéggé temert ■»aponta egy katasziráüs holdon lelhet vele elvégezni Sok gazdának ■— különösen a gyümölcs- és szőlőtermelők­nek — van „Ezerjó” típusú hátigépe. Füleki Dénes, a Kenderes: Növényvédő Állo­más dolgozója mutatta be en- Pék a gépnek a használatát. ♦ % Tegnop hajnalban feltűnt az égen ívend^Roland üstökös fS.% Tegnap hajnalban, délke­leti irányban, a Halak csil­lagképében fokún! az égen az Arend—Roland üstökös. A csillagászok rddig nem ismer­ték a világűr eme vándorát, amely felfedezőitől, két bélgá csillagásztól kapta az Arend -—Roland nevet. Az üstökös szerdán mindössze 30 perccel előbb kelt a Napnál, .s ezer* a hajnali szürkület még elhal­ványította távoli fényét, sza­bad szemmel nehezen láthat­tuk. Az üstökös azonban napról napra közelebb kerül a Föld­höz és mind láthatóbbá válik. Az Uránia Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint a követ­kezőképpen alakul az Arend •—Roland „menetrendje”: Április 19-én, pénteken már egy órával előbb kel, mint a Nap és 40 perccel később nyugszik annál, tehát a ko­rán kelők pillanthatják meg «ilös'ör ezt a különös csilla­got. Vasárnap már másfél órával megelőzi a Nap kelé­sét és ugyanannyival később is nyugszik. Mindig a Nap kelés! és nyugvás! helyétől északra lesz látható. Április 22-ón, hétfőn földközelségbe kerül az Arend—Roland, s ekkor két órával előbb kel, mint a Nap és ugyanannyival később tűnik el az égboltról, A földközelség azt jelenti, hogy ekkor lesz a legköze­lebb, azaz „csak” 86 millió kilométer távolságban a Föld­től. Április 27-től kezdve több mint egy hónapig láthatjuk, amelyhez hasonlót legutóbb liUO-ben, tehát 47 évvel ez­előtt észleltek. Csillagászaink jól felké­szülték az üstökös „fogadá­sára”. F ényképeket készíte­nek majd róla, tanulmányoz­zák alakváltozásait, fizikai felépítését, és azt, hogyan reagál az üstökös a Nap suga­rainak ha'ásá-a. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HIRADÖ Jól halad a kukorica vetés a termelőszövetkezetekben Korábbon mir hűt adtunk arról, hogy a legutóbbi tanács­ülésen vita tárgyát képezte a • termelőszövetkezeteknek nyújtandó segítség, örvende­tes, hogy a mezőgazdasági osztály dolgozói azóta változ­tattak munkamódszerükön. Többször és hosszabb időt töltenek a közös gazdaságok vezetői, tagjai között. Nem utasítanak, hanem tanácsot adnak, vitatkoznak, érvelnek a tervkészítésről, a munka megszervezéséről, s türelme­sen magyarázzák álláspont­juk helyességét. Az, hogy nem futár mun­kát végeznek, hanem egy-egy területen huzamosabb időt töltenek, a mezőgazdasági osztály dolgozóinak is hasz­nára válik. — Alaposabban megismerik a termelőszövet kezetek életét, s fokozottabb segítséget adhatnak munká­jukhoz, problémáik megoldd sához. — A termelőszövetkezetek tagjai a fokozottabb segítség­re szorgalmasabb munkával válaszolnak. Figyelemre mél­tó igyekezettel végzik a ta­vaszi munkát, s már a kuko­ricát is mintegy 40—50 szá­zalékban elvetették. Megnőtt a tűid becsülete, s a dolgozd parasztság termelési kedve Ez a ma már közhelynek számító szóbeszéd így nem so­kat mond, de ha megnézzük mi van mögötte, másként véleke­dünk. A városi tanács mezőgazdasági osztályához 274 jegyzőkönyv érkezett földvisszaigénylcsi, kártalanítási ügyben. Az osztály dolgozóinak sok idejét lekötte a föld­ügyek rendezése, amely egyenként Is körültekintést, ko­moly munkát igényeit. A beérkezett kérelmek közül 91 jo­gos kártérítési igényt elégített ki a végrehajtó bizottság, s hatvanhétén visszakapták korábban felajánlott föld­jüket. A föld iránti érdeklődést mutatja az is, hogy a mező­­gazdasági osztályhoz naponta 5—6 kérelem érkezik be, amelyben földadás-vételhez kérnek hozzájárulást a ter­melők. A parasztság termelési kedvének megnövekedéséről tanúskodik az a szorgalmas munka, amelyet a határban tapasztalhatunk. Mindenütt dolgos kezek vetik a kukori­cát, s kutató szemek vizsgálják az égboltot, hogy számít­­hatnak-e esőre, amely elősegítené nagyban az elvetett magvak kikelését, a növények fejlődését. Bizonyí­ték a termelési biztonság és kedv növekedésére az ápri­lis 13-án megtartott vásár is, ahol igen nagy volt az állat­forgalom. Ezen a napon a járletkezel őségen 44 lójárlatát írták át, s a könyvek tanúsága szerint 717 szarvasmarha és mrfés cserélt razdát-Új Röntgen-gépet kapott a járatit I udöbeteggondoxó Intései Az eUenforradalmi esemé­nyek mély nyomot hagytak a lelkekben, de a gazdasági életben történt rombolások is közismertek. Ezért a For­radalmi Munkás Paraszt Kor­mány életbe léptette a jogos takarékossági rendszabályo­kat. Ez az intézkedés a dol­gozók érdekét védi, s egyre inkább tartalmat kap az a jelszó, hogy legfőbb érték az ember. Ez tükröződik a be­tegeikről való gondoskodás­ban is. Az ő gyógyulásukat szolgálja a 120 ezer forint ér­tékű új Röntgen gép, ame­lyet a járási Tüdőbeteggon­rés illeti a járási tanácsot is, amely belülről újra festette az intézetet, ahová azóta szí­vesebben járnak a betegek. Az intézet dolgozói szakér­telemmel és szeretettel gon­dozzák a betegeket, hogy mi­előbb visszanyerjék egészsé­güket. — helyre álljon lelki egyensúlyuk. — Munkájuk eredményét az első negyed­évi statisztika számai igazol­ják. Ezen idő alatt két beteg halt meg gümőkórban, s ez­zel szemben harmincnégyen nyerték vissza munkaképes­ségüket. Ez a két szám ön­dozó Intézet kapott. Elisme- magáért beszél. Építkeznek a dolgozók Városunkban is súlyos gond r lakásikérdés. S talán még hátrányosabb helyzet­ben vagyunk, mint a megye többi városa, mivel nálunk állami bárház még nem épült. A tanács a hivatalok összeköltöztetésével igyeke­zett enyhíteni a lakáshiányt, s a dolgozók saját maguk is segíteni akarnak ebben. Az idén már hetvenhárman kér­tek építési engedélyt a váro­si tanács:műszaki, ipari osz­tályától jc,s tóreszük meg is kapta azt. Haját erőből, de főleg államiír kölcsönből épí­tik fel az uj családi házakat: Mii e’enl a bányászok he'ylállása városunknak ? Sokat olvashattunk a bányászok hősi tetteiről az rllen­­forradaláin utáni időkben, amikor hihetetlen rövid idő alatt helyreállították a rendet a bányákban, s napról­­nápra fokozták a széntermelést. Mit jelent ez nekünk, az alföldi város lakóinak? Azt. hogy megszűntek az áram­­korlátozások, s ez évben már 85 lakásba kapcsolták be a villanyt. Nyolcvanöt családnak lett meghittebb az otthona, világosabb, egészségesebb a lakása. S ez nem lebecsülen­­dő. Az első tavaszi kiállítás A Törökszentmiklósi Járá­si Kultúrotthon képző és iparművész csoportjának első tavaszi kiállítása április 20- tól 25-ig tart. A városi ta­nács nagytermében tekinthe­tik meg az érdeklődők. Ba­logh Antal, Lázár Barna, R Tóth Péter és Gledura Lajos festményeit: Dr. Marton Jó­zsef szobrait: Fadgya® .Lajos kerámiáit; Dr. Ragályi Ist­vánná festett textiléit, Lesán Jánosné cs a kulturház szak­körének csipkéit és szőtte­seit. A kiállítást április 20-án délután 4 órakor Kurucz Ist­ván, a Megyei Tanács nép­művelési csoportvezetője nyitja meg. (Sz. T.) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom