Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-18 / 91. szám
KISPAJTÁSOK t OLVASSÁTOK ß jelzői A VÉRNYOMÁSBETEGSÉGRtfL KLAUS «gr rllágftőrtoronyban lakott. Magas, fehér torony volt ez, egyik oldala a kékesszürke tengerre nézett, a másik a kikötő mögött y.öldellő rétekre. Esténként fény gyűlt ki benne — jelzőfény, amely figyelmeztette a hajósokat: „Vigyázat, parthoz közeled teli!”, és utat mutatott nekik az éjszakai ködbon. Klaus anyátlan árva volt; apja, egy nagy vitorláshajó kormányosa, messzi tengereken hajózott. Niels nagyapó, a világítótorony őre magához vette unokáját. Velük lakott még a nagyapó szolgája, Péter m. Szép az élet egy világítótoronybaD! Egészen más, mint a falubeliek közt; valahogy férfiasabb. Legalábbis ezt gondolta magában Klaus reggelente, mialatt a hosszú utat rótta a faluból — a zöld réteken át — az iskolába. Az iskolában figyelni kellett; annál jobb volt óra után játszani, dulakodni a fiúkkal. Klaus mégis mindig boldog volt, amikor hazajöhetett a világítótoronyba. ' Érdekes volt ott minden! Egy végtelen hosszú, nyaktörő csigalépcső vezetett a nagy szobába, ahol éjjel a jelzőlámpák égtek. Vastag üvegbura mögül tíz félkörívbe állított lámpa lángja sugároz‘a fényét a tengerre. És hátul a lámpáikra szerelt vörösréz fényszórók úgy ragyogtak a mindennapi tisztogatástól, mint a tükör. KÍVÜL a tornyon egy erkély fogta körül a nagyszobát: innen a szem végtelen tengerre, hatalmas síkságra, vagy az alant tátongó mélységbe látott. Volt még sok más szoba is a torony vastag falai közt: fönn a hálószobák, lejjebb a barátságos kerek nappaliszoba, apró ablakaival. Itt a kerek kis asztalon egy vitorlás hajó állt, s a szekrény tetején egy kitömött jégmadár terjesztette ki szárnyait. Lenn a pincében volt az olajraktár és a konyha. Ha pedig Klaus kilépett, a kapun, máris ott volt a tengerparton, a kagylókkal és műszótokkal borított sima, nedves parton, ahol kedvére szaladgálhatott apály idején. KI,AUS nagyon szeretett fenn ülni a nagyszobában, a lámpák mellett. Péter munka közben mesélt neki a tengeri utazások szebbnél szebb kalandjairól, s ő '.gyeit minden szóra, minden mozdulatra. Esténként madarak suhantak el az ablakok előtt. — Amint közeledtek, egyre erősebben hallatszott szárnycsapkodásuk —, aztán hirtelen koppanással nekiütődtek a 7 ablaküvegnek. Sirályok voltak, a fény vonzotta őkel az ablakhoz, ahol bizony nem egyszer pórul jártak. Estefelé, ha szép idő volt, Nagyapó kiült az erkélyre pipázni. — Nézd csak azt a háromárbócost! — mondotta. — Az jó széllel fut, éi bej is ér simán az Elbába.XTávolabb egy büszke vitorláiba jó siklott a 'izén. És egy gőzös hosszú, lebegő füstzászlót eregetett Irta; Agn«* Venefaauer A part mentén, vörös, meg zöld fények pislogtak: a halászatról visszatérő csónakra] lámpásai. Itt, a kikötő bejáratában élénk volt a forgalom, és ha a torony lámpái nem mutatják az irányt, a sok hajó eltévedt volna a tengeren. Klans megértette azt, és | tök nevei között szerepel Barabás Róza Kisújszállási, — Kossuth Lajos úti Általános Iskola VII,b. osztály tanulójának neve. Rozika is beküldte a megfejtést s egyben a következő kéréssel fordult hozzánk: „Ha netalán nyernek, kérném a kedves szerkesztőséget, hogy a következő címre küldjék cl azt a kedves könyvet: Széli István kispajtásnak. Kisújszállás, Kórház n. 27 szám. 1. Árnyék. J. Egy sem. 3. Petőfi Sándor, Szeget szeggel c. vers. 4. Arany János, Családi kör. Helyeden fejtették meg: Török Szidónia, Kiss Anna, Almási Gizella Szolnok, Májé rcsiík Irén J ászból dogháza, Simon Margit Jászboldogháza, Papp Margit Katalin, Cse'e Erzsi, Herbály Magda Mezőtúr, Barta Terézia Tiszapüspöki, Tóth Margit, Zakróczy Magdolna Jászberény, Cs. Kovács Margitka, Mravik Klára Karcag, Csorna László és Győző Károly Kunhegyes. Kovács Katalin, Barabás Rója, ezren lakrutk alaUa? SZABÓ ANNA: Gyepet eszik vetít madár, fám teszik ti nem száll? úgy fejébe véste, mintha nem is tizenegy éves gyerek, hanem komoly férfi lett volna. — NAPRÓL napra jobban hasonlítasz az apádhoz mondta Nagyapó, hogy talán ősszel megjön apa a hajóval. (■Folytatása következik) Ez a kislegény most igen szomorú, mert meghalt a nagymamája, és én mint szomszéd örömöt akarok neki szerezni.” Eddig szól a levél. Ha nem is fog Rozika neve a kisorsoltak közt szerepelni, szívesen teszünk eleget kérésének. Nagyon szép dolog az, ha kispajtásainkon segítünk s hogy enyhítsük fájdalmát örömet szerzünk neki, E sorokat azért közöljük, hogy tegyetek hasonló jót kispajtások. za Kisújszállás, Faragó Katalin Jászárokszállás, Borsi Ilona Tiszaföldvár, Hanyecz Éva Kenderes, Söregh Margit Törökszentmiklós, Boros László Ujszász, Kovács Katalin Tiszatenyő, Tóth Sárika és öcsi Tiszaőrs. ifj. Antal Károly Abádszalök, Rajzik Mátyás Kétpó, Kóczián János Jászárokszállás. Könyvjutalmat nyertek: — Raizik Mátyás Kétpó, Kovács Katalin Tiszatenyő, Tóth Sárika és öcsi, Tiszaőrs. (A könyveket postán küldjük el.) Mit vesznek legtöbbet piacon? MAJERCSjIK IRÉN: Vőlegénynek nincsen. De van a menyasszonynak. Mókusnak elöl van, Albumnak hátul van? Széleskörű kutató munka folyik szerte a világban a vérnyomásbetegségék okának és gyógyításának kifürkészéeére. A kutatómunkának igen szép eredményei vannak. Budapesten is külön kórházi osztályt állított fel államunk ennek az egyre inkább népbetegség jellegű és foglalkozásra, korra, nemA vómyomásbetegség szaporodik! A 65 éven felüli férfiak és a 60 éven felüli nők 42 százaléka véredényelmeszesedés és magas vérnyomás következtében hal meg. Igaz. hogy egyre többen érik meg ezt az életkort. Magyarországon pL 1900-tól 1948-ig 48 évről 64 évre nőtt meg az átlagos korhatár. De nemcsak az átlagos élettartam megnövekedése Hunyadi József: Hollós vitéz (Zrínyi Kiadó). Kb. 480 oldal, kötve 28.50 forint. Hunyadi József Hollós vitéz című «I regényének IMusztrácíó|a A „Hollós vitéz" Hunyadi János életregénye. írója eüssorban a katona Hunyadi János, a török elleni harcokat rajzolja meg. A könyv ezért jelentős részben a törökkel vívott nagy csaták ábrázolását adja. Emellett bemutatja a fatal Hunyadi Itáliában eltöltött esztendeit, rávilágít a huszita háborúkban való részvételére. Mindezeken túl — izgalmas leírást ad a kor intrikákkal teli politikai élejátszfk ebben szerepet. Egy újabb tapasz tálát szerint szerint az 50—55 év körüli embereiknél, különösen erős és izgalmas munlkát végző, felelősségteljes állásban dolgozó férfiaknál emelkedik feltűnően a koszorúérmeszesedés, koszorúér-rögösöd és és a magas vérnyomás okozta halálozás. Amerikában, ahol évente több mint 200.000 ember hal meg vén-nyomási betegségek következtében, a mezőgazdasági lakosság körében csak 2—3 százalék hal meg szívkoszorúér-rögös ödésben, a kisiparosok és fcishivatalnokok közt 5—6 %-ban, orvosoknál 9%-ban és ezek közül is a sebészeknél 11—12 százalékban ez a halál oka. És nálunk is: Baráth professzor összeállítása szerint 1937. évben az egész felnőtt lakosság körében 8 és fél százalék, de 1948-ban már téről. A regény Hunyadi János alakja mellett számos Idsebb jelentőségű hőst is kelt. Az ő életsorsuk intim részletekre kiterjedő ábrázolása — szerelmeik, kalandjaik etb. bemutatása — a regény legsikerültebb részed. % Balzac: Chabert ezredes és más elbeszélések (Európa). Kb. 416 oldal, félvászonkötésben 31.50 Ft; A . magyar olvasóközönség Balzac írói nagyságát -inkább csak hatalmas, sodrólendületű realista regényeiből ismeri, pedig az Emberi színjáték monumentális művének alkotója az elbeszélés területén is otthonosan mozgott és a realista társad aiomábrázoló mellett itt a színes fantáziájú, romantikus szerzővel is megismerkedhetünk. Balzac talán legérdekfeszítőbb és legmozgalmasabb története, a Chabert ezredes, egy háborúból hazatérő katonatiszt viszontagságait mondja el, akinek halálhírét költötték és amikor újból felbukkan, rokonai nem akarnak hallani róla. A címadó elbeszélésen kívül a kötetben megtalálhatjuk a nagy írónak más kiváló novelláját is. majdnem 16 százalék volt a vémyomásbetegiségek száma; A Szovjetunióban — újabban nálunk is — sok szűrővizsgálatot végeznek az üzemi orvosok. Ezek során kiderült, hogy a betegség kezdete gyakran egészen fiatal évekre nyúlik vissza. Nem ritkán gyermekek nél találnak meglepetésszerűen magas vérnyomásértékeket; Mi ennek az oka? Bizony sokszor fel kell tételezni az öröklött hajlandóságot, de egyes vidékeken a gyakori megbetegedés oka szennyezett és mérges, gázos levegő — vagy az ok nélkül fogyasztott jódozott asztali só is lehet. Sokszor ide vezetnék a fel nem ismert szívhibák és a túlhajtott, meggondolatlan és orvosilag nem ellenőrzött sportolás. Fertőző betegségek, gennyes, tífuszos fertőzések, tüdőgyulladások, vörheny, a gyermekbénulás, vérbajos fertőzések* vesegyulladások is sokszor vezetnek a verőerek megbetegedésére és ezen át a vérnyomás emelkedésére. Ide sorolhatók a malária, korhadt fogak, gennykócos mandulák és a terhesség sok szövődménye is. Nem lehet lekicsinyelni a dohányzás, különösen a gyermekkori dohányzás káros hatását sem. Hogy az alkohol sem ártalmatlan szer etekintetben, azt a szeszipari dolgozók feltűnően magas. 25 százalékos aránya bizonyítja. A gyógykezelésnél első és fő szempont ezen ártalmaik: eltávolítása és kiküszöbölései Meg kell gyógyítani a fertőző gócokat, ki kell vizsgálni minden egyes betegnél a vérnyomásra ható ártalmakat. Tanulmányozni kell a beteg életmódját, munkakörülményeit, szenvedélyeit, az esetleges mérgeket, amelyeknek hatása alatt áll. Valósággal nevelni kell a vérnyomásos betegeket a nekik való és ártalmaktól mentes életre, — a nyugodt alvásra, könnyű étkezésre, amelyben legártalmasabb mai tudásunk szerint a cholestrin tartalmú kövér hús, a szalonna, zsír, vaj és tojás sárgája; Csak azután jön az orvosság, — amiből jelenleg már igen sokféle és igen hatáson készítmények felett rendelkezik az orvostudomány. De a betegség különféle oka és különféle foka miatt egységes csodaszer nincs és nem is lesz soha! Itt minden esetben körültekintő vizsgálatokra és — kísérletekre van szükség. Esetenként kell megállapítani az egyes gyógyszerek hatásosságát — sőt az esetleges ártalomra is figyelni kell, amit némely esetben egyik-másik szer okozhat; Hiszen emberi szervezetekről — és hozzátehetjük: különösen érzékeny emberi szervezetekről van sző! Az alkalmazott szer hatásosságáról egyszerű vérnyomásmérés útján könnyen lehet tájékozódni és a hatástalannak bizonyult szer helyett mást alkalmazni. Választék van bőven — és nehéz elképzelni olyan fajtátát a vérnyomásoknak, ami ellen mai tudásunk szerint ne tudnának komoly segítséget nyújtani. Csak persze ehhez nyugalom, bizalom, megértés és türelem kell, nemcsak az orvos, hanem a beteg részéről is. keményéből. KI IRTA ÉS MI A VBRS CÍME: A bögrét két kezébe fogta, úgy estefelé egy vasárnap, csöndesen elmosolyodott s tilt egy kicsit a félhomály, ha. Mindig étvágyik. s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. . Tied vagyok én nagy haragomban. Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban. Szomorúan magyar. (Aki a helyes megfejtést keddig beküldi, azok között könyvjutalmat sorsolunk ki). Visszatérve Április 11.-t lapszámunk Kérjük kispajtásainkat, — gyermekrovatában megjelent hogy beküldött leveleikre a „Kéményseprő” c. verset Tóth pontos címet, nevet írják fel, Éva, Jászberény, Zagyvapart mert e nélkül nem tudjuk vá- 12 szára alatti kispajtás írta. laszunkat elküldeni. Dr. Szántó Andor. ................---------------------JVíbm nagyobb boldogsága mint örömet szeresni A találós kérdést megfej—...... ----------— A múltbeli rejtvények helyes mesfejtése Kispajtások találós kérdései SZÁNTÓ MARGIT: LÁZÁR JÁNOS: Egy kisasszony, egy kalap-H | Beszélték re tekintet nélkül egyre terjedő betegség eredetének és íathatós kezelésének vizsgá-A méheket is érheti baleset — biztosítsuk be őket... A fertőző költésrothadás állandóan fenyegető veszedelme minden méhészetnek. Mivel fertőző bajról lévén szó, ez ellen nem véd sem a tudás, sem a gondos kezelés, sem az óvatosság. Joggal alkalmazhatjuk rájuk is a mentők jelszavát: „Mindenkit érhet baleset.;.” Egyedüli védekezés — nem maga a baj, hanem az általa okozott károsodás ellen — az előzetes biztosítás. Az utóbbi években nyújtott állami segély csak ideiglenes, s legtöbbször nem közelítette meg a kár valóságos összegét. A méhészek évtizedek óta hangoztatott kívánsága volt az, hogy más állatokhoz hasonlóan tegyék lehetővé a méhek biztosítását. Sajnos, ezt eddig nem lehetett megvalósítani. mert nem voltak megbízható adató?«: a betegség elterjedéséről, gyakoriságáról és a károk mértékérőL A Gödöllői Méhtenyésztési Osztály éveken át folytatott ellenőrző és bajmegállapító munkája ma már résziben pótolta ezt a hiányt. Ezért az Állami Biztosító hajlandó — egyelőre egyévi időtartamra — a méhek biztosítását is elvállalni. Most csak a méhészeken áll, hogy a „próbaév” segítse őket hozzá a kérdés végleges rendezéséhez. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ a csoport és szövetkezeti tagok biztosítási díját kamatmentesen előlegezi, s azt a szerződött méz elszámolásakor vonják le. Részletesebb felvilágosítást a méhbiztosításrói a földműves és méhészszövetkezetek, továbbá a méhészcsoportok adnak. KÖN/VESm Nem szalmánál ez Te nyápic . Ha megfogod f°W-/^Vp(T ab visz. \ (ZZ J Höfciögnek; Engedd, hogy most en emeljek * A Mókus csők ámu/i-bdmi bámulod bort majd elájult Szólt a Hörcsög a hahotázott, ] De a Mókus odaállott /A/yfríw/j t + 1 2
