Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-16 / 15. szám

r

Szabad ШШ ■ ■

1977. ÁPRILIS 16.

. ■ ». I 1 ■■ __—_

SZAKMELLÉKLET:

I •

á

to

k BnlfflTffBlillfREI

KERTESZET

XXVIII. évfolyam

(H£§ 1 III II III II VKh

es

15. szám. •

I 1 PiLl tfetiis.* i.

KISÁLLAT

Ara: 1.— Kčs

TENYÉSZTÉS

Takarmányalap - és tartalékai

Mi is a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésünk egy legsarkallatosabb problémája? Nem nehéz kitalálni! Szinte naponta találkozunk vele: a takarmányprobléma. Ha csupán a puszta szót kiejtjük a szánkon, vagy halljuk — takarmány —, azonnal a hús. tej, tojás jut az eszünkbe, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Sarkallatos azért is, mert elegendő és jó minőségű takarmány nélkül akadozik az állati termékek előállítása, felborul a termelési terv. Hiába a sok jófajta szarvasmarha, sertés, vagy más egyéb gazdasági állat, ha gyönge, vagy egyenesen rossz minőségű a takarmány. Legfeljebb a létfenntartásra elegendő. Az is köztudott, hogy a rossz minőségű takarmány leronthatja az állatállomány jó erőnlétét, tönkre teheti egészségi állapotát. Magától értetődő, hogy az ilyen, a legkülönfélébb betegségekre hajlamossá váló állomány évi haszonhozama is erősen lecsökken. Ugyanakkor felszökik az elhullási arányszám.S kell ennél több...?

Nos, a múlt év aszálya következtében — és a külső, kapitalista országok felől ért hatást is ide sorolva — a takarmányprobléma bonyolultabbá vált. Igen, még összetettebb. De, összetettsége ellenére is megoldható. Mégpedig, sokkal körültekintőbb, előrelátóbb szervezésmóddal, nagyobb szakavatott- Sággal, a máig felfedetlen tartalékok jobb, céltudatosabb hasznosításával, az új termelési eljárások széleskörűbb alkalmazásával, a terményszárító üzemek, pelletgyártó vonalak intenzívebb üzemeltetésével, az üzemközi együttműködés adta lehetőségek sokkal jobb, merészebb kiaknázásával, a kísérleti állomásokkal, tudományos intézményekkel való, még gyümölcsözőbb együttmunkálkodással és így tovább.

Lássunk néhány gyakorlati példát arra, mily nagy hasznára válik egyegy nagyobb közösségnek, szövetkezetnek, ha vezetői, szakemberei leleményesek.

Nemrég jártam a galántai járás trsticei (nádszegi) Győzelmes Február szövetkezetében. Majorszemle közben olyasmit hallottam, hogy szerződést kötötttek a Dunajský Klatov-i (dunatőkési) állami baromfitenyésztő telep vezetőségével arra nézve, hogy valamennyi baromfitrágyától megszabadítják őket. A szövetkezet a saját szállítóeszközeivel elszállítja. Természetesen, a telepvezetőség a baromfitrágyát ingyenesen a rendelkezésükre bocsátotta. S az említett szövetkezet ezt a lehetőséget teljes mértékben kiaknázza. ]ól jár a tenyésztelep, mivel megszabadul a nagy gondtól, a sok vagonnyi tyúktrágyától, ugykanakkor az elszállító igen nagy mennyiségű, tápanyagokban gazdag nyersanyaghoz jut, amit a pelletgyártásnál igen jól hasznosíthat.

Azt mondja a szólás-mondás; Kettőn áll a vásár! Nos, ez a közös megállapodás igen hasznosnak bizonyult. Követésre méltó kezdeményezés, arra, miként állítható a kihasználatlan nagy tartalék a termelés szolgálatába. Tehát, ez az oly sokat emlegetett tartalék gyakorlati hasznosftása.

Node, ne legyünk szűkmarkúak! Egészen más példát hozunk fel a továbbiakban, amely a többi mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek számára is hasznosítható.

A múlt hét első napjaiban a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járásba vitt az utam. A többi között, egy beszélgetés során a želovceí (zsélyi) szövetkezet mechanizátora, Kopcsík László újságolta, hogy járási méretben ők az elsők a pelletgyártásban. A TL—600-as, hazai gyártmányú pellettgyártó vonal még csak próbaüzemei. Ettől függetlenül már szerződést kötöttek a Veľ. Krtíš-i Borfeldolgozóval, arra, hogy az eddig semmire sem hasznosított szőlőtörkölyt a birtokukba vehessék. A múlt évben már tíz vagonnyil elszállítottak, a szárítóüzemben felszárítottak és lisztté őröltek. Az idén nem elégszenek meg a tavalyi mennyiséggel: huszonöt vagonnyit szeretnének feldolgozni, s a pelletgyártáshoz kiegészítőként felhasználni. Szándékukat minden bizonnyal tettek követik.

Ugy-e, mily nagy lehetőségeket kínál ez az újabb leleményesség, vagy ha úgy tetszik — kezdeményzőkészség? Főleg a szőlőtermesztő vidékeken! Csak meg kell ragadni az alkalmat, a tálcán kínált lehetőséget.

S mit tesznek a Balog nad Ipíom-i (ipolybalogi) Üj Élet Efsz-ben? Annak ellenére, hogy takarmány dolgában nem szűkölködnek (a szálastakarmányuk minősége lehetne jobb is!), az idén százötven növendékmarhát a važeci hegyi legelőre visznek, száz napos időtartamra. Ez a növendékmarha-..üdültetés“ is kifizetődő, mert aránylag csekély tartásdíjat fizetnek a másik szerződő félnek, ugyanakkor a szövetkezet ilymódon nemcsak takarmányt takarít meg, hanem a növendékállatok meg is edződnek. Ezt az együttműködési formát aránylag sok délvidéki szövetkezet már évek óta a gyakorlatban alkalmazza. Alkalmazza azért, mert jól bevált, mindkét részről hasznos.

Ez csupán néhány a lehetőségek hosszú sorából. Mindamellett, megérdemli az eddiginél nagyobb figyelmet. Az emberi találékonyság, leleményesség szinte kimeríthetetlen. Éljenek vele a szövetkezetek. Azok szocialista brigádjai, ésszerúsítők, vagy hasonló, vagy eddig ismeretlen eljárásokon, módszerek kimunkálásán fáradozhatnának többet.

Mindmáig kevés törekvés tapasztalható az irányban, hogy a kísérleti állomások, tudományos intézetek dolgozói és a szövetkezetek szakemberei együttműködnének. E kevesek között található a Cil. Radvaií-i (csilizradványi) székhelyű CSILIZKÜZ Efsz, néhány szakembere, vezetője. Tavaly például az új takarmánysilózási eljárás gyakorlati alkalmazásában értek el némi eredményt. Jó lenne, ha ezeket a tapasztalatokat minél előbb közre adnák, ha azok szélesebb körben is gyakorlatilag alkalmazhatók ...

A konzervgyárak közelében levő szövetkezetek úgymond, „bombázhatnák“ a gyár igazgatóságod a sok-sok hulladékanyag hasznosítását illetően. Tudomásunk van arról, mennyi minden tönkremegy egy-egy feldolgozó idény alatt. Hát nem kár ezt a temérdek, egyébként más szakaszon — mondjuk a takarmányiparban! — jól hasznosítható anyagot komposztálni, csekély értékű trágyává degradálni?! Akkor, amikor a termelés célját szol gálhatná, a takarmányprobléma enyhítését, vagy részbeni megoldását segíthetné elő?

Hiszen, nemcsak a szőlőtörköly, hanem a „paradicsomtörköly', a zöldséghulladék is kiválóan hasznosítható. Hát akkor miért kell tönkremennie? ... Tegyenek róla, mégpedig a legilletékesebbek, hogy az idei feldolgozó idényben — ezek a nem is olyan rejtett tartalékok feltáródjanak, s visszakerülve a mezőgazdasági termelésbe, a köz javát szolgálhassák. Ily módon, országszerte nem százezreket, hanem milliókat takaríthatunk meg, a népgazdaságot gyarapítva általa.

A bőséges és jó minőségű takarmányalap megteremtése az állattenyésztés létfontosságú kérdése. Kezeljük hát úgy, ahogy azt megérdemli. Mert. lényegében a legfőbb élelmiszerekkel való zavartalan ellátáshoz teremthetünk biztos e'apot. További közös munkánk így lehet még az eddigieknél is sikeresebb. N. Kovács István

A Tekovské Lužany-i (nagysallói) Haladás Efsz a Siovair repülőszolg tatát vette igénybe a többéves takarmányok fejtrágyázása elvégzéséhez. Való Anton pilóta négypercenként térüi-fordul Cmelákjával, s egy nap alatt mintegy háromszáz hektárnyi növényzetet fejtrágyáz. (N. Kovács István felvétele)

A szocialista törvényesség szilárdításának útján

Ülésezett a Szövetségi Gyűlés

A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és a Nemzetek Kamarája április 5-én Prágában tartotta 3. együttes ülését, melyet Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezetett. Az ülésen jelen volt a párt és a kormány számos vezető személyisége. A fő napirendi kérdés a szocialista törvényesség szilárdítása volt, amellyel kapcsolatban dr. fán Fejes, a Csehszlovák Socialista Köztársaság főügyésze és dr. Josef Ondrej, a Legfelsőbb Bíróság elnöke terjesztett elő jelentést.

A főügyész beszédében leszögezte, hogy a szocialista törvényesség a szocialista társadalom életének egyik legfontosabb elve. Törvényeink elősegítik szocialista államunk céljainak elérését, a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a dolgozók életének gazdagabbá tételét szolgálják.

A továbbiakban kifejtette, hogy nálunk a polgárjogok nem jelentenek írott malasztot, hanem megtartásukat szilárd politikai, gazdasági, szociális és jogi biztosítékok szavatolják. Társadalmunk úgy biztosítja az emberek egyenjogúságát, hogy egyenlő lehetőségeket teremt a társadalmi élet minden területén minden ember számára, függetlenül nemzetiségétől, fajától és nemétől. Ezzel egyidejűleg állandóan fejlődik az emberek részvétele az államigazgatásban, a gazdasági és kulturális élet fejlesztésének irányításában, az államapparátus munkájának és a munka ellenőrzésének tökéletesítésében. Hangoztatta: A szocialista demokrácia nemcsak biztosítja állampolgárainknak azt a jogot, hogy tevékenyen részt vegyenek a politikai, gazdasági és kulturális életben, hanem felelőssé is teszi őket azért, hogy megtartsák a szocialista jogrendet. Ez a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek harmonikus egybekapcsolása. Am senkinek sincs joga nálunk antiszocialista propagandát, államellenes tevékenységet folytatni. Nincs joguk az élősködőknek és más társadalomellenes elemeknek oly módon élniük, mint a „szabad világként“ reklámozott tőkés világban. Ilyen „szabadágjogokat“ társadalmunk, államunk, dolgozóink senkinek sem biztosítanak és a jövőben sem fognak biztosítani.

Az előadó kiemelte, hogy 1971 után a bűntettek száma nálunk csökkent, és örvendetes jelenség, hogy társadalmunkban idegen jelenség a fiatalkorúak bűnözése. Hangoztatta: A XV. pártkongresszus új, a korábbiaknál igényesebb célokat tűzött ki a gazdaságfejlesztés terén, és a társadalmi élet más területein. E program síketes megvalósítása megköveteli a szocialista törvényesség további szilárdítását, a szocialista társadalom és az egyén érdekei védelmének a tökéletesítését.

A főügyész fontos kérdéscsoport-!

(Folytatás a 2. oldalon.)

Helytállás, kényszerpihenőkkel

Sokan szidják-szapulják az idei tavaszt, az időjárást. A meteorológusok mondják a magukét: előrejeleznek, konstatálnak, a mezőgazdasági dolgozók meg vakarhatják a fejüket, várják a jó időt, szidják az esőt, a havat, s ha tehetik, nekigyürkőznek a dolognak, végzik korántól későig, még szombaton és vasárnap is.

A járási mezőgazdasági igazgatóságra naponta érkeznek a jelentések a szövetkezetekből. Szünetekkel, kényszerpihenőkkel, de javában folynak a tavaszi munkák. A tavaszi árpa (több mint háromezer hektáron), a zab (371 hektáron) és a tavaszi búza (76 hektáron) a földbe került március végéig. Utána a hüvelyesek, a korai burgonya is. A cukorrépa számottevő részét is már elvetették. Derekasan helytálltak, s élenjártak a koratavaszi szántás-vetésben, s egyéb dologtevésben Holišán (Galsán), Eifakovoban, Fifakovské Biskupicében (FUlekpüspökin), Rapovcében (Rappan), Cino- Baűában, Poltáron, Lehótkán.

Sajnos, az őszi és a tavaszi ár- és belvízkár is jelentős. Mintegy ezer hektárnyit kellett kiszántani, s újra vetni, illetve pótolni a jócskán megritkult vetést. A vízfutotta területek ha megszikkadnak, olyannyira, hogy elbírják majd a gépeket, azonnal elő kell készíteni a talajt kukorica, vagy más takarmánynövény alá.

Mintegy hétezer hektárnyi rétet, legelőt trágyáztak meg március végéig, s ennél valamivel több gabona kapott fejtrágyát. Ez utóbbi, már másodízben.

Az időjárás kiszámíthatatlan, meghamisftatlanul áprilisi.

A Holišai (galsai) Május Elseje Efsz-ben március 25-ig végeztek az árpavetéssel, majd a cukorrépának a vetését szorgalmazták. Itt is sor kelült harminc hektárnyi búza kiszántására. Még máig van vízfutotta területük, amellyel nem tudnak egyelőre mit kezdeni... Kihordták az istállótrágyát. Ápolják, fejtrágyázzák az őszi kalászosokat. Gondoskodnak elegendő bab (100 hektárnyi) termesztéséről. S harminchat hektárba hagymát dugványoztak. A négyszázhatvan hektárnyi búza fejtrágyázását repülőgéppel végeztették. Kisebb problémát okoz az, hogy a járási felvásárló és anyagellátó üzem nem képes folyamatosan biztosítani a műtrágyaszük-égletet.

A Buzitkai (buzitai) Győzelmes Február Efsz-ben is az időjárás „kutyáikodása“ idején a telepen folyó beruházásos építkezéseknél volt a legnagyobb mozgolódás. Persze, amint lehetett, műtrágyáztak, vetettek. A tavaszi árpát is viszonylag korán, március 25-ig elvetették, 332 hektáron. Mindössze hatvan-hetven hektárnyi területet vetettek be újra, tavaszi árpával, illetőleg kukoricával.

Jó időjárás esetén nyolc traktoruk járja a határt.

A mostoha, szélsőséges időjárás ellenére a luéeneci (losonci) járásban is minden rendelkezésre álló jó időt, gépet, s gépi eszközt kihasználnak! hogy az igényes feladataikat teljesítsék a mezőgazdasági üzemek dolgozói. -kvi-