„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

A városi intézőbizottság pecsétje a városházán maradt, s azóta sem került elő. Dosztál Béla személyes közlése. FMB. B. 635/1957. sz., FMÜ. BÜL 273/1957. sz. Dr. Kerekes Lajos I909. május 5-én született Székesfehérváron. Édesapja id. dr. Kerekes Lajos is a város közigazgatásának szolgálatában állt, mint főjegyző, majd polgármesterhelyettes. Ifj. dr. Kerekes Lajos a pécsi jogtudományi egyetem elvégzését követően 1931ben rövidebb ideig édesapja ügyvédi irodájában működött. 1932. június l-jén került városi szolgálatba, 1935-től III. 0. aljegyző, majd árvaszéki jegyző, 1941 júniusában tiszteletbeli főjegyző lett. 1941. szeptember 30. és 1944. május 31-e között a polgármesterhelyettesi, majd 1944. május 31-étől 1945. január 25-éig a polgármesteri állást töltötte be. Állásától Endre László, a hadműveleti területek polgári közigazgatásának vezetője fosztotta meg. Kerekes polgármester már 1944 novemberében Shvoy Lajos megyés püspökkel együtt elhatározta, hogy nem tesznek eleget a város kiürítésére vonatkozó parancsnak. Az orosz csapatok megszállása alatt is hivatalban maradt, magatartása lehetővé tette, hogy megakadályozhassák a városi raktárak kifosztását és a város közműveinek felrobbantását. Leváltásával egy időben 1945- január 23-án a város a magyar katonai igazgatás hatáskörébe került, annak ellenére, hogy néhány napig még hivatalban maradt. Személyét már korábban, 1944 májusában is nyilas támadások érték. Leváltását követően rendőrhatósági őrizet alá helyezték, Várpalotára internálták, majd Veszprémet, végül a többi megyei és városi tisztségviselővel együtt Szombathelyt jelölték ki tartózkodási helyéül. Szombathelyről Grazba menekült és innen tért vissza 1945 májusában Székesfehérvárra. Hamarosan letartóztatták, majd sajtó útján elkövetett népellenes bűntett vádjával 12 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után - 1946 júniusában - alkalmi munkából élt, végül 1949 februárjától a székesfehérvári gőzmalomnál fizikai munkásként dolgozott, majd 1955-ben irodai beosztott lett. Berki Mihály: Hadsereg vezetés nélkül. Bp., 1989- 162. 0. FMÜ. BÜL. TÜK. 07/1957. sz., FMB. B. 635/1957. sz. , FMB. B. 264/1958. sz. Az ülésen elért eredmények csakhamar „veszélybe" kerültek, a következő napi intézőbizottsági értekezleten Koroncz László alezredes javaslatára lemondtak a nemzetőrség polgári tagjainak felfegyverzéséről. A későbbiek során azonban fegyverrel látták el őket is. Feljegyzés az 1956. október 23-a és november 4-e között lezajlott eseményekről. Győr Város Levéltára Plakát és röplapgyújtemény. A győri vagon- és gépgyár munkástanácsának felhívása. 1956. október 29- Lásd függelék. Belügyminisztérium Történeti Irattára V - 150 368. Gervain Ferenc (született: 1928. augusztus 5-én, Székesfehérváron) kereskedelmi érettségi elvégzését követően a KOLORIT, majd 1953 után a TÜZÉP, utóbb a Székesfehérvári