Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)
Minárovics János: A KISMOTORFECSKENDŐGYÁRTÁS TÖRTÉNETE
el gyárukban Zalaegerszeg r.t. város részére egy kétkerekű benzinmotor-fecskendő (TD 30/11. tipus). A kb 1100 kg súlyú fecskendőnek 4 hengeres motorja 3234 lóerőt teljesített és „ Hardy" tárcsás kapcsolóval hajtotta meg a kétlépcsős foszforbronz szivattyút. A légtelenítést egyhengerű dugattyús vacuumszivattyú végezte. A fecskendő jobb és bal oldalán egy-egy 100 mm-es szívócsonk és 2-2 db 65 mm-es elzárótolattyús nyomócsonk került kivitelezésre. A szivattyú teljesítménye 8 atm. mellett 1000 l/p. Veszprém r.t. város a TD 15/11 tipusú - kisebb teljesítményűt - szerezte be. Ennek súlya kb 650 kg. Motorteljesítménye 10-15 lóerő és ez is kétlépcsős turbinaszivattyúval került leszállításra, ami 8 atm. víznyomás mellett 400 liter/perc vízszállítású volt. Ahogy a 230.000/1925 B.M. sz. rendelet a tűzoltóságok létesítését és kellő felszerelését országszerte kötelezővé tette, megindult a beszerzés annál is inkább, mert időközben a motorikus szerek alaki elrendezése is kialakult. A budapesti tűzoltóság Niagara-típusú 2000 l/p automobil fecskendői és a különböző magyar szivattyú-és gépgyárak lófogatú vagy emberi vontatásra alkalmas benzinmotoros fecskendői tökéletes megoldásnak tekinthetők - írta Dittrich József gépészmérnök fővárosi hivatásos tűzoltótiszt 1925-ben - majd így folytatta: „A gyárak egymással versenyre kelve dolgoznak azon, hogy minél jobbat, minél olcsóbban állítsanak elő. így születnek meg a különféle gyári típusok, melyek a vidék helyszíni viszonyait, fizetőképességét és tűzoltási szükségességét figyelembe véve a legjobbat kívánják nyújtani". Az 1920-as évek közepén megindult kismotorfecskendő gyártás azt a célt tűzte maga elé, hogy a motorfecskendő teljesítményét (különösen a szállított víz nyomását) növelje, de emellett az aggregát (aggregátum, latin eredetű elnevezés, amit a németből vettünk át, de az „um" végződést elhagytuk, - „hozzákapcsolt "-at jelent. Szerencsére csakhamar a „kismotorfecskendő" elnevezés honosodott meg) súlya maradjon meg a két ember által történő hordozhatás határán belül. A kismotorfecskendők általában 125-135 kg önsúly mellett 6-7 atm. nyomásnál kb. 400-500 liter vizet szolgáltatnak percenként. Az első hazai tulajdonképpeni kismotorfecskendőt ugyancsak a Teudloff-Dittrich gyár készítette el 1926-ban. A gyár a benzinmotoros tűzoltófecskendők gyártását saját szabadalmak alapján vette fel programjába. A tűzoltó szivattyúk gyártásában szerzett tapasztalatokat (a budapesti fővárosi tűzoltóságnak szállított 5 db „Niagara" fecskendő szivattyúit a Teudloff-Dittrich Armatúra-, Szivattyú- és Gépgyár Rt. gyártotta, ezek a turbina szivattyúk 12 légkör nyomáson percenként 2000 liter vizet szállítottak) kismotorfecskendőjüknél hasznosították. Az első kismotorfecskendőjükbe 3 lépcsős 400 l/p/ 6 att. teljesítményű szivattyú van összeépítve egy csővázas keretbe egy két hengeres 4 ütemű Breuer motorral. A motor 11.8 lóerős és elfolyó vízhűtéses. Dugattyús légtelenítőt alkalmaztak Összsúlya 120 kg, foglaló méretei: magassága 87, alapméretei 92x101 cm. A TD 10/11 típusú kismotofecskendőjük hordozható, vagy kétkerekű targoncára szerelt lehetett (az utóbbi esetben a motorfecskendő a targoncáról leemelhető).
