Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Hadik András: Egy „várépíttető” a századfordulón: Walla József (1855-1920)

2. kép a Walla-villa építési szakaszai zete, amely harmadik szintként még eg)' délre néző erkélyű tetőtéri szobát is magába foglal. A nyugati homlokzat földszintjén lévő előtető közelében egy szép bádogtetővel ellátott kútház. is készült. Figyelemre méltó az első szakasz földszintjének famennyezete, és az. újabb betonlépcső műszaki színvonala. A „várkastély"hoz egy díszes főkapu és egy egyemeletes kis cselédlakás is társul. Mivel Walla hosszú éveken át üzleti kapcsolatban volt Alpár Ignáccal, a formajegyek alapján is valószínűsíthető, hog)' az Alpár-iroda hatását fedezhetjük fel az épületben. (2. kép) Az is valószínű, hogy az építkezéssorozat 1900 után kezdődött/' A vegyes formajegyek a történelem során többször átépített „igazi" műemlékre emlékeztetnek. Ugyanakkor ez a formavilág, az iparosból nagypolgárrá emelkedett ember reprezentációs igényéi jelzi azzal, hogy nemlétező történelmet álmodik magának és várurat alakít.

6 De ki volt valójában Walla József? Ismerkedjünk meg közelebbről életpályájával. (3. kép) 1855-ben született Morvaországban.

7 Apja, Kari vagy Karol Walla építőmester volt, aki mint céhes vándorlegény került Magyarországra, ahol megismerte a budafoki illetőségű Bernhardt Erzsébetet, akit feleségül vett és magával vitt szülővárosába. Itt született a három lány testvér

<s után negyedik gyermekként József. Az apa korai halála után, - valamikor az 1860-as évek második felében - az özvegy a gyermekekkel visszaköltözik Magyarországra. A reáliskola és az Iparrajziskola elvégzése után Walla József (1874) egy Jahn nevű építész (vag)' építőmester) irodájában helyezkedik el, majd 1878-ban önállósítja magát. Eleinte felújításokat végzett, majd cementmunkákat vállalt. A kezdeti időszakban a Gyár utcában lakott, ahol műhelye is volt, később a Rottenbiller u. 13. számú házat átépíttette id. Ray Rezsővel, és az udvarban műhelyt alakított ki. 1893-ban a szomszéd telket vette meg és id. Ray Rezsővel megterveztette háromemeletes bérházát.

9 Fennmaradt két felvétel a század elejéről, mely az első emeleten lévő lakásának pazarul berendezett két szobáját ábrázolja.

10 (5. kép) Az egyik felvételen látható női portré Burda Amáliát

11

, Walla József feleségét ábrázolja. (A Vajda Zsigmond készítette festmény Róth Amáliának köszönhetően - a Wallát ábrázoló portréval egyetemben már Építészeti Múzeumunk anyagát gazdagítja). Az eklektikus épülethomlokzatot finom kerámiadíszítés jellemzi, s ma is jó állapotban van, de a belsők - főleg a la-