Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Hadik András: Egy „várépíttető” a századfordulón: Walla József (1855-1920)

3. kép id. Walla József arcképe; fotó Székely Aladár 1904 körül kásmegosztások miatt - már nem tükrözik régi fényüket. Az épület 1894-ben még nem lehetett kész, mivel a magyar, francia és német nyelven megjelenő turisták számára kiadott Budapesti Látogatók Lapjában még csak a Rottenbiller u. 13-as számú házról készült ügyetlen grafika szerepel.

12 Az itt megjelent ismertetésből megtudhatjuk, hogy 1894 előtt hol végzett a cég nagyobb volumenű munkákat. Burkolási munkák készültek az alcsúti kastélyban, a parádi Károlyi-kastélyban, a fóti Károlyi-kastélyban, a parádsasvári Zichy-kastélyban, a mácsai Károlyi-kastélyban, a Rókus kórházban, az Üllői úti kaszárnyában, számos budapesti gőzmalomban és iskolában. A cementmunkák közül felsorolja a Ganz gyárat, a Dreher sörgyárat, a Machlup bőrgyárat, az Újpesti Pamutfonót, a Jutafonó és Szövőgyárat, a Strobenz féle keményítőgyárat és a Berg-féle ásványolaj gyárat. A cementalapanyagot egyébként a beocsini (Szerémség) Unió cementgyártól szerezte be, melynek három tulajdonosa volt: Ohrenstein, Redlich és Spitzer

13 1893-tól kezdett burkolólapokat (mozaiklapot, mettlachit) illetve terrazzót gyártani. A gyár hamarosan a Gizella útra költözött. 1896-ban Walla Józsefet beválasztották az Ezredéves Kiállítás bizottságába. Itt a kiállításra - az Unió Cementgyárral közösen - Alpár tervei szerint egy cementpavilont építtetett. (4. kép) A Vasárnapi Újság ismerteti az épületet és a cég történetét ill. termékeit és munkáit.

14 A klasszicizáló épületről acélmetszetet is közöl (Moreili Gusztáv grafikáját). Termelési adatokat is ismertet a cikk: évente 650.000 db burkolólapot, 15.000 m cementcsövet, 150.000 m gránitterrazzót és 400.000 m betonmunkát készít, illetve állít elő az akkor 150 munkást