Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz)

MARTIN WITTWER, A GYŐRI KARMELITA TEMPLOM ÉPÍTÉSZE (ADATOK A DUNAI BAROKK ÉPÍTŐISKOLA MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAIHOZ) A hazai barokk építészet szervesen tapad az őt megelőző későreneszánsz építészetéhez: a XVII. század egyenes folytatása XVL-nak, s a kontinuitást a török ellen épülő várrendszer s ezek olasz mesterei biztosították. Az „architectura militaris" szolgálatában álló olaszok egyházi és világi megbízásokat is vállaltak, egyesek rövidebb-hosszabb időre letelepedtek, őket és utódaikat, tanítványaikat a magyarországi korabarokk építészet legjelentősebb alakjainak tekinthetjük. Mindez különösen érvényes Győrre, ahol 1550 körül már megalakult a császári Építési Hivatal.

1 Ennek keretében működik a várerődítést tervező Pietro Ferrabosco, s az építés munkáját Francesco Benigno és Bernardo Gabelli vezeti.

2 Ilyen céllal érkezett 1620-ban Giovanni Pieroni és Baccio del Bianco Győrbe,

3 utóbbi később a prágai Waldstein-palota dekoratőre lett, de szerepe volt a győri volt jezsuita templom tervezésében és díszítésében is.

4 Ehhez a mestercsoporthoz tartozott Giovanni Battista Rava, a győri székesegyház barokk stílusú átépítésének vezetője

5

; egy Martino Ravá-t 1650 után a prágai kőművescéh tagjai között találunk.

6 Hozzájuk tartozott Bartolomeo Torre, a győri jezsuita rendház építésze

7 és fiai, Giacomo és Francesco Torre

8

, ez utóbbi később szintén Prágában telepedett le.

9 Valamennyien ahhoz a mesterkörhöz tartoztak, akik a Spazzok, Carlonék és Canevalék vezetésével Ausztriában és Csehországban a barokk meghonosodását jelentősen előmozdították.

10 Míg a XVII. században e területeken az olasz mesterek hegemóniája vitathatatlan, a XVIII. század küszöbén feltűnnek a helyi művészegyéniségek: Fischer von Erlach, Lucas Hildebrandt, Jakob Prandtauer, s az ő működésük nyomán megindul a helyi fejlődés folyamata. Különösen az utóbbi tanítványa Josef Munggenast, továbbá Matthias Steinl, Johann Michael Prunner, a Hildebrandthoz kapcsolódó Franz Jänggl s az egész ,, dunai barokk iskolának" nevezhető irányzat mély hatást gyakorol Felsőés Alsóausztria szerzetesi építkezéseire. A ,,dunai barokk iskola"félreismerhetetlen jegyeit viseli a pozsonyi városház-torony (vö. Dürnstein

11

), a budai Szent Anna templom első terve

12

, a pesti volt pálos templom és mindenekelőtt a kalocsai székesegyház (vö. Prunner: Spital a ni Pyhrn

13

) tömegelrendezése és formavilága. Mestereik kialakították — az olasz templom- és kolostorépítészettől már független - - alaprajzi és homlokzati rendszereket, s az Alpoktól északra eső területen sebesen végigvonul a bajor-osztrák építészet első önálló és ellenállhatatlan hulláma. Szupremáeiójukat vesztve, de még továbbműködtek az olasz mesterek, és továbbéltek és hatottak az olasz ízlésirányzatok is. Ilyen, határozottan olasz igazodás volt - - a dunai iskolán belül — a centrális terű templomok kedvelése is. A győri volt karmelita templom centrális alaprajzával, toronynélküli volutás homlokzatával a dunai barokk iskola olaszos irányzatának tipikus és kiváló példája.

14 A karmelita „sarutlan" szerzetesrend 1697ben települt be hazánkba. Az 1685-ben elhunyt Szelepchényi György hercegprímás 50 000 forintnyi hagyománya lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat - amely a várbástyához közel s a császári katonai Építési Hivatal szomszédságában volt — megvásárolják, s azt 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakíthassák.

15 Rövidesen elkészült azonban a nagyobbszabású templom és rendházépület terve is, amelyet 1714 május 28-án a rend apátja, majd ugyanezen év augusztus 27-én a legfőbb katonai hatóság Bécsben jóváhagyott. A kolostor szabálytalan négyszöget alkotó tömbjét szakaszonként építették föl. A templom szentélye mellé tervezett — belső folyosók által övezett — lorettoi kápolna 1717— 1718 között készült el, az egész épületegyüttest 1732-ben fejezték be. A zárdához csatlakozó templom alapkövét 1721 szeptember 21-én helyezték el s az 1722 március 29-én keltezett, s részben már módosított templomterveket ugyanazon év június 29-én hagyta jóvá a karmelita rend apátja.

16 A templom homlokzati, alap- és metszetrajzait és a kolostoregyüttes alap- és térrajzait a rend irattára megőrizte, azok a mai plébániatemplom sekrestyéjében ránkmaradtak, s az egykorú iratokból ismeretes az alkotó neve is.

17 A magyar barokk építészet e korai szakaszában, a dokumentumok ily teljessége, ritkán és csak szerencsés esetben áll a kutatás rendelkezésére. így Martin Wittwer, szerzetesi nevén Athanasius testvér, a győri mű alkotó-