Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)
Tanulmányok - Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz)
269. kép. Bées. Carlo Cane vale: szervita templom (1651—70) jának neve már régebben ismert a magyar irodalomban. A kutatás azonban megelégedett a győri karmeliták „História Domus"-ának néhány életrajzi adatával, s a mű és a mester művészi eredetét, további kapcsolatainak feltárását építészetünk története nem aknázta ki kellőképpeii. Pedig, amint azt látni fogjuk, Martin Wittwer személye, működése, életútja érdekes és jellemző a barokk kor s különösen Közép-Európa építészeti tevékenységére, s maga a győri mű számos neves alkotással, kiváló építész életművével áll kapcsolatban. 270. kép. Bées. Donato Felice D'Allio: szaléziánus-nővérek templomának alaprajza (1719) A karmeliták centrális temploma prototípusának e tájon a bécsi szervita templomot tekinthetjük (269. kép). Az 1651—70 között Carlo Canevale tervei és irányítása alatt épült templom 18 az olasz centrális templomok kereszthajós ovális alaprajzú típusát közvetíti észak felé. Az 1684-ben Francesco Martineiii által végzett felújítási munkák, valamint a magyarországi működéséről is ismert Franz Sebastian Rosenstingl tervei szerint felépült tornyok 19 nem változtattak a templom eredeti koncepcióján (270. kép). Carlo Canevale műve, a „császárváros" első centrális temploma, igen nagy hatást gyakorolt nemcsak Bécs, de a Habsburg örökös tartományok építtetőire is. „Franz Anton Graf von Berka" 1699-ben téteti le a gabeli (Jablonné, Csehszlovákia) centrális templom alapkövét, s az ,,Arehitectus novus eeclesiae Petrus Bianco" tervét Johann Lucas Hilderbandt csak csekély mértékben befolyásolta, mert a teljes kiépítést ismét egy olasz, Domenico Perini végezte el. Perini az új építtetőnek, Lichtenstein hercegnek 1712-ben büszkén jelenti, hogy a pompás templom egészen más módon épült, mint Hildebrandt idejében. 20 A gabeli Laurenzius egyháznak alaprajzi rokona a bécsi piaristák Maria Treu temploma, amelynek alapkövét 1698-ban tették le. Az egykorú feljegyzés szerint ,,. . .Operis inventor Franciscus Jankel (Jänggl) auditus plurimum magnatum in urbe famosus Architectus", tehát a mű teremtője Franz Jänggl, a bécsi főrangúak előkelő építésze, akinek terveit Ferdinando Galli Bibiena császári főépítész vizsgálta fölül. Mind a fönt említett S. Laurenzius, mind a Maria Treu templom — amelyeknek szerzőjéül Bruno Grimschitz indokolatlanul J. L. Hildebrandtot jelölte meg 21 —- oly centrális templomok, amelyeknek főtengelyében a szentély, ill. a főoltár áll. Kereszttengelyében — a szentélyével azonos ívnyílású — egy-egy nagy fülkében egy-egy oltár, míg az átlós tengelyekben négy alacsonyabb ívnyílású, kisebb fülkében négy mellékoltár áll. Ez az alaprajzi elrendezés tehát — & főoltárral együtt — hét oltár elhelyezésére alkalmas. Egyezik a két templom abban is. hogy a centrális középtér mindkettőnél szabályos körvetület. Éppen itt tér el ettől a két templomtól — a szintén hibásan Hildebrandt művének tulajdonított 22 — bécsi Peters Kirche, amelynek alaprajzi vetülete nem kör, hanem a főtengely irányában nyújtott ovális alak. A Gabriele Montanitól, 1702-ből származó terv a Laurenzius templomhoz áll közelebb: mindkét templom kupolaboltozatát magas dob hordja, s mindkettő homlokzatát a konkáv-konvex felületek dinamikus ellenhatásai jellemzik. A bécsi Peterskirche kivitelező mestere Franz Jänggl volt, akit a Maria Treu templom tervezőjeként ismertünk meg. A Peters-Kirche alaprajzi elrendezését és a Maria Treu templom tetőberejtett kupolaboltozat-megoldását egyesíti a pozsonyi trinitáriusok 1717-től épült temploma, amelynek mesterét szintén Franz Jängglben látjuk. Ő és unokaöccse s vállalatának örököse, Franz Anton Pilgram, Esterházy Imre hercegprímás sokat foglalkoztatott udvari építészei voltak. 23 A pozsonyi Szentháromság-templom az
