Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus – Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a két világháború közötti Magyarországon

követő zsidóság tette ki,

1

2 nem meglepő, ha a magyar élsportolók és olimpiai bajnokok között több zsidó származásúval is találkozunk.

1

3 Az asszimilálódó, atyáik szokásait, szigorú szabályrendszerét és tiltásait egyre inkább elvető zsidók ugyanis egyre fontosabb szerepet játszottak az újfajta, polgári testkultúrát képviselő sportok magas színvonalú űzésében és népszerűsítésében. Az elkövetkező évtizedek során a zsidó szervezetek és sportolók nagyban hozzájárultak a sport és a testi nevelés ügyének nemzeti szinten való előmozdításához. Nekik köszönhetően Magyarország kikerülhetett az európai, világ- és olimpiai versenyekre, ahol sportolói, meglehetősen magas szintű tudásukkal és képzettségükkel kiváló eredményeket érhettek el.

1

4 Elég, ha csak végigtekintünk az első világháborút megelőző években megrendezett olimpiák eredményein, ahol láthatjuk, hogy az itt megszerzett tizenegy aranyéremből ötöt zsidó sportolók szereztek. Első olimpiai bajnokunk, HAJÓS Alfréd is zsidó volt, ő 1896-ban Athénban, két úszásnemben is aranyérmet szerzett, de említhetnénk WEISZ Richárd, 1908-as olimpiai bajnok birkózó, vagy FUCHS Jenő kardvívó bajnok nevét is.

1

5 A zsidóság ezen törekvéseivel az asszimilációt támogató liberális politikusok is elégedettek lehettek. A sport ugyanis kiváló asszimilációs lehetőségeket rejtett magában, hiszen itt a zsidó sportolók egy klubban játszva keresztény társaikkal, levetkőzhették azokat a társadalmi és ideológiai különbségeket, melyek elkülönítették őket a nem zsidó társadalomtól. Ebben a szellemben jelent meg dr. Henry SCHUSCHNY 1895-ös tanulmánya is, melyben a szerző rendkívüli jelentőséget tulajdonít a sportnak az asszimiláció előmozdítása szempontjából. SCHUSCHNY szerint a testedzés, melyet a zsidók hagyományosan elhanyagoltak, el fogja gördíteni az asszimiláció útjában álló utolsó akadályokat is. „A rendszeresen tanított és gyakorolt testedzés nemcsak a fizikai erőt, hanem a magabiztosságot és az önbecsülést is növeli.. .Amikor a magyarországi zsidóság fel tud mutatni egy egészséges, edzett testet és öntudatot, az egyetlen különbség közte és a többi polgár közt a vallás lesz."

16 SCHUSCHNY gondolatai meglehetősen jól kifejezik a korszak zsidóságának asszimilációs törekvéseit, azt a vágyat, hogy a társadalom teljes értékű tagjai, hasznos állampolgárai és igaz hazafiak lehessenek. Ez utóbbi bizonyítására is szolgált később az első világháború, ahol több ezer zsidó veszítette életét. SCHUSCHNY elméletének és az asszimiláns zsidóság törekvéseinek megtestesülését jelentette az MTK megalakulása. 1888. november 16-án ugyanis, amikor az NTE-ből kiváló, a torna mellett az atlétikát is gyakorolni kívánó, főként, de nem kizárólagosan zsidó származású polgárokból álló csoport létrehozta az MTK-t, azaz a Magyar lestgyakorlók Körét, megszületett az első, valóban polgári sportegyesület, mely működtetett torna, atlétika, nehéz atlétika, úszó, kerékpár és 1901 -tői futball szakosztályt is.

1

7 Az MTKnak azonban, mivel a klub kényszerhelyzetben alakult,

18 sem vezetői, sem tagjai, sem pedig szurkolói nem hangoztatták felekezeti hovatartozásukat, és bár egyértelműen zsidó hátterű sportegyesületről van szó, az MTK nyíltan sosem deklarálta a budapesti zsidósághoz való kötődését,

19 mindig is polgári gyökereire helyezte a hangsúlyt: „Mert érzi, hogy egyfelől szembe kell helyezkednie a maradiak táborával, kik még mindig Jahnra esküsznek, másfelől nem csatlakozhatik ahhoz a csoporthoz, mely e sportágakkal már foglalkozik és amely azokat hanyatlásnak engedte (felvirágoztatni nem volt képes). Ok a polgári középosztály emberei és ezen osztályhoz való tartozásuk adja meg lépésük korszakalkotó fontosságát, mert megvetik alapját a polgári osztály sportéletének... "

2

0 Az MTK alapítói már névválasztásukkal is igyekeztek kifejezni, hogy a sportkör, melyet létrehoztak nem egy újabb, zártkörű, netán csak zsidók számára fenntartott egyesület kíván lenni, hanem minden, a legmodernebb sportokat űzni kívánó sportember számára nyitva áll. A „Magyar" jelző használata és hangsúlyozása pedig egyértelműen a zsidóság magyar nemzethez történő asszimilációs törekvéseit fejezi ki. Nem véletlen az sem, hogy az 1926-tól a profi ligában játszó labdarúgó szakosztályuk a Hungária nevet vette fel, valamint az sem, hogy a BRÜLL Alfréd

2

1 vezette klub 1912-ben, újonnan épülő pályájuk helyszínéül a Hungária körutat választotta. Nem más ez, mint az asszimilációs célok különböző eszközzel történő kifejezése.

2

2 Hamarosan látni fogjuk, hogy ettől mennyire eltérő motivációk és célkitűzések hozták létre a VAC-ot, azt a sportklubot, melyet - természetesen tévesen - nemcsak az antiszemita orgánumok, de gyakran a semleges sportlapok is az MTK testvéregyesületének, vagy legalábbis olyan klubnak tekintettek, melynek ideológiája és világnézete sokban megegyezik a Testgyakorlók Körével. 12. A zsidóság urbanizációjához néhány adat: 1840 és 1910 között a városi zsidóság számaránya 2,2 százalékról 8,6 százalékra emelkedett. Budapesten ez az arány 19,7 százalékról 23,1 százalékra nőtt. Ez a teljes zsidó népesség több mint 20 százalékát jelentette, 203 687 főt pontosan. 1910-ben a magyarországi zsidóság 909 53 I főt számlált. GYURGYÁK János 2001. 78-79. 13. SZEGEDI Péter 2006. 69. 14. HANDLER, Andrew 1985. 17. 15. ZEKE Gyula 2005. 274. 16. SCHUSCHNY gondolatmenetéből egyértelműen kiderül, hogy az asszimiláció párti zsidóság felekezetként tekint önmagára. Ezzel szemben, majd látni fogjuk, hogy a cionista zsidóság etnikumként, nemzetként azonosítja önmagát.; HANDLER, Andrew 1985. 15. 17 Az alapító tagok névsora: Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, László Lajos, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tóth Lajos, valamint id. Weisz Dezső nevét őrizték meg az utókornak. Titkárnak Donáth Sándort választották. FODOR Henrik 1913. 9. 18. Az NTE-ből kilépve a zsidó sportolóknak nem volt más választásuk, ha sportolni kívántak, létre kellett hozniuk saját egyesületüket, a zárt, kizárólag keresztény magyar úriemberek számára fenntartott MAC (Magyar Athlétikai Club)-ba ugyanis nem léphettek be. HADAS Miklós-KARÁDY Viktor 1995. 89-120. 19. SZEGEDI Péter 2006. 69-85. 20. FODOR Henrik 1913.8-9. 21. BRÜLL Alfréd 1905-től 1942-es feloszlatásáig az MTK elnöke és mecénása volt. 22. HADAS Miklós-KARÁDY Viktor 1995. 89-120. 273