Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus – Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a két világháború közötti Magyarországon
I. kép. VAC logó (Maccabi VAC archívum) A cionizmus és az izmos zsidó test eszménye: a cionista sportegyesületek megjelenése Kelet-Európában és Magyarországon Max NORDAU, a modern cionizmus egyik vezéralakja és a „muskeljudentum", vagyis az izomzsidóság elméletének kidolgozója SÜDFELD Simon Miksa néven született 1849. július 29-én, Pesten, egy poznani származású ortodox rabbi fiaként. Orvosi tanulmányait befejezve, 1878-tól Budapesten praktizált, ahol több jelentős napilapban is jelentek meg publikációi. 2 3 SÜDFELD Miksa 1873-ban vette fel a Max NORDAU nevet, ezzel egyszerre szakadva el zsidóságától és magyarságától is. NORDAU ugyanis életének ebben a szakaszában a magyarországi zsidóság többségétől eltérően nem kívánt asszimilálódni a magyarsághoz, de nem tudott és nem is akart azonosulni zsidóságával sem, elsősorban német írónak tekintette magát, nem pedig zsidó származású magyarnak. 1880-ban aztán Párizsba költözött, ahol a bécsi Neue Freie Presse tudósítójaként kereste kenyerét, és ahol több jelentős műve is napvilágot látott, melyeknek köszönhetően európai hírű író és publicista vált belőle. Idővel azonban egyre több antiszemita támadás érte a sok kérdésben meglehetősen szókimondó és radikális NORDAU-t, aki hamarosan rádöbbent, hogy az antiszemitizmus kérdése a legteljesebb asszimilációval sem oldható meg. Max NORDAU 1892-ben ismerte meg a szintén magyar származású, nála tizenegy évvel idősebb HERZL Tivadart, 2 4 akivel meglehetősen hamar baráti viszonyba kerültek, és akinek zsidósággal kapcsolatos elgondolásai nem hagyták érintetlenül NORDAU gondolatvilágát sem. Az 1894-es Dreyfus-per aztán az asszimiláció teljes csődjét jelentette Max NORDAU számára, aki kiábrándulva mindebből, egyre komolyabban kezdett foglalkozni a cionizmus és az önálló zsidó állam gondolatával. 2 5 „Csak a növekvő antiszemitizmus ébresztett tudatára s népemmel szembeni kötelességeimre és a kezdeményezést hű barátom, Herzl ragadta meg, akivel Párizsban nagyon szoros kapcsolatba kerültem. 0 mutatta meg számomra a népemmel szembeni kötelességeim teljesítéséhez vezető utat. Teljes lelkemből remélem, hogy a cionizmus a zsidó népnek meghozza a megváltást. Nekem már megadta azt a tudatot, hogy az életemnek van értelme és tartalma. " 2 6 Bázelben, 1898. augusztus 28-án, a második Cionista Kongresszuson elhangzott nyitó beszédében, Max NORDAU felvetette a német és a kelet európai cionizmus leghíresebb, legkockázatosabb és legkihívóbb elméletét az „izmos zsidóról", az „izomzsidóságról". 2 7 NORDAU ugyanis egyetlen dologban, - mégpedig a zsidóság testi fejletlenségét illetően - igazat adott a kor antiszemita gondolkodóinak. Ügy vélte, hogy a szegény, munkanélküli, vagy a fizikai erőnlétet nem kívánó foglalkozásokat űző, rosszul táplált, gettólakó, kelet-európai zsidóság nem alkalmas a cionizmus által felállított célkitűzések elérésére és a feladatok végrehajtására. 2 8 „A keskeny zsidó utcákban szegény tagjaink elfelejtették a vidám mozgást, szemeink a házak homályában valami félénk pislogáshoz szoktak, az állandó üldözéstől való félelemben hangunk ereje félénk suttogássá tompult, mely csak akkor vált hatalmas ujjongássá, amikor a máglyákon vértanúink a halotti imájukat kiáltották hóhéraik arcába. De megtörött ez az állapot, legalább testileg gondozhatjuk magunkat. Kapcsolódjunk régi hagyományainkhoz: legyünk megint újra tágmellű, izmostagú, bátran tekintő férfiak. " 29 Bár NORDAU csak néhány évvel később építette bele politikájába az izomzsidóság fogalmát, már ebben a korai beszédében világosan célzott rá, hogy szükség van egy újfajta - fizikális erővel, szexuális potenciával és egészséges morállal rendelkező - zsidó megteremtésére, mely előfeltétele a cionista nemzeti célok megvalósításának, vagyis a zsidó állam megalapításának. NORDAU szerint a zsidóságnak muszáj változtatnia reménytelen történelmi helyzetén, és erre a legmegfelelőbb eszköz a cionizmus, mely életre fogja hívni az újfajta zsidóságot. 3 0 NORDAU izomzsidósággal kapcsolatos elméletét teljes egészében a Die Jüdische Turnzeitung 1900-ban megjelenő, második számában fejtette ki először. Ebben a meg23. UJVÁRY Péter 1929. 654. 24. Herzl Tivadar, a politikai cionizmus megteremtője 1896-os Judenstaat című munkájában fejtette ki először a zsidó állam megteremtésével kapcsolatos gondolatait és elképzeléseit. UJVÁRY Péter 1929. 175. 25. ÚJVÁRI Hedvig 2009.143-160. 26. UJVARI Hedvig 2009. 143-160. 27. PRESNER, Samuel Todd 2003. 269-296 28. ÚJVÁRI Hedvig 2009. 143-160. 29. RÉVÉSZ Béla 1941. 217. 30. PRESNER, Samuel Todd 2003. 269-296. 274
