Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2

gyenge folyású legyen. As előbbi vie ugyanis mindig melegebb a nap ae3Legétől, a a benne ásott kender szösze olyan less, mint a selyem. A hűvösebb folyé vizben /pl. patak/ ázott kender szösze Tad

. Folyóban nem is lehet áztatni: kimosná és elvinná a kendert. Nem is volna szabad folyóban áztatni, mert a kender mérgező anyaga elpusztítja a halakat. A falu fő kenderáztató vize az igen lassú folyású, tiszta vizű, elmoc8arasodott Csaronda patak. A Csarondában a legszebb vizén ázik a kender és nea kap azagot. - Akinek a földje a Caarondára jár ki véggel

, az mind ott áztat. Akinek nincs ott földje, az is oda viszi kanderét; csaknem az egész falu és a tanyák népe ott áztat, sőt a túlsó falvakból Í3 hoznak ide kendert. A Csaronda legjobb áztatóhelyei Long és Csarondahát tanyák mellett vannak. Most már a lónyaiak nem áztatnak Csarondahátnál, mert az, a túlsó oldalon lévén, ukrán uralom alá került.Mivel a patak a határ,csak az innenső felében lehetne áztatni, de nem nagyon mernek a túloldali ukrán határőrség miatt. A Csaronda után a legalkalmasabb áztató viz a Kistieza /száraz ez/. Ez a Tiszának egykori medre, holt ága. Száraz évben nincs benne viz, vagy ha van, nagyon iszapos; egyébként elég tiszts, leülepedett viz8 van. Itt azért nem nagyon szeretnek áztatni, mert a mezitlábas áztatok könnyen belelépnek a súlyom vizfenékre szállt szúrós termésébe. Áztatnak kublkb

an is, a Holt-Tiszában is néha /a kubik az a gödör a Tisza árterében, ahonnan a gáthoz hordták a földet/. Itt csak esős évben van víz, vagy ha a TiBza kiáradt és megtöltötte. Mély és elég tiszta a kubikgödrök vize; de iszepszagu lesz benne a kender. Mint utolsó áztató viz jöhet csak tekintetbe a vályogvető gödrök vize. Csak esős évben lehet áztatni bennük, mikor elég viz van bennük és némileg leülepszik iszapjuk. De akkor is iszapszagu lesz s bennük áztatott kender. Száraz nyáron vagy egyáltalán nincs víz bennük, vagy sekélysége miatt nem is lehet benne áztatni. - Mindenképpen iszapos a vályogvetők vize, a fekete iszaptól a kender szösze is fekete lesz, megszáradva a vágáskor porzik, a fonó nőnek ezt a kellemetlen azagu és poros kendert kell fonnia.Azért vályogvetőben nem szeretnek áztatni. A Tiszában nem lehet áztatni. - Az ázó kender bóditó anyagától a halak "megbolondulnak", ugy hogy « kend tî rajtat ás tetemes kárt jelent a kisvizek halászának. Mi ve] polig a kend-ráztatással a vízparti füvet és sást letapossák, s igy a gazdája leküs^álni nen tudja, a partbirtokosnak is okoznak kárt a ken-