H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

7. TEREM - Erdély és a királyi Magyarország (XVI. század második fele - XVII. század) (H. Kolba Judit)

58. Bethlen Gábor hímzett mentéje, Erdély, 1620 körül bécsi udvar garantálja a vallásszabadságot, engedélyezze a nádorválasztást, a Szent Koronát a továbbiakban az országban őriztesse. Bocskai váratlan halála után az északkeleti országrész egyik legnagyobb birtokosa került trónra Rákóczi Zsigmond személyében (1606-1608), aki a kultúra nagy barátja volt, őt Báthori Gábor (1608-1613) követte. Bethlen Gábor (1613-1629), Erdély legnagyobb fejedelme 1613-ban került az erdélyi trónra. Bethlen Erdélyt bekapcsolta az európai politika vérkeringésébe: három hadjárattal vett részt a „harmincéves" háborúban (1618-1648) a Habsburgok ellen, aminek eredményeként időlegesen birtokába került a királyi Magyarország keleti része. Sikereit korszerű gazdaságpolitikával, iparfejlesztéssel és állandó hadsereg kialakításával alapozta meg. Nevét kortársai Mátyás királyéval együtt emlegették.