Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Gazda István: A szakkönyvkiadás kezdete Pesten (1748–1798)

gyanús állat-természetgyógyászának kis magyar nyelvű kötete — „Marhadögről ós az ellen való orvosságról" címmel. Fekésházy számos helyen, így újságokban is reklámozta tudományát, s lettek ezért bestsellerré Igencsak gyengécske írásai, ahogyan azt e szakma historikusa, Magyary-Kossa Gyula is megállapította a jelen század elején írt kitűnő forrástudományi művében. Fekésházyénál jóval nívósabb volt az a lettneri kiadvány, amelyet ő Zavirász György János neve alatt adott közre 1787-ben, de annak szövegét nem Zavirász írta, hanem csak fordította. A kötet ugyanis Rácz Sámuel jól ismert „Orvosi oktatás"-ának újgörög fordítása — a fordító volt tehát Zavirász —, s a mű elején a szerzőnek szóló újgörög ós latin nyelvű ajánlás olvasható. Ez volt az első, Pesten kiadott újgörög nyelvű munka, amely azonban sem Szinnyei könyvószetóbe, sem Győry orvosi bibliográfiájába nem került be, így e kiadást igen kevesen ismerik, Petrik is csak a címét ismeri, de hogy egy fordításról van szó, arról már nem tud. E kiadványról az első korrekt adatot Horváth Endre 1937-es görög tanulmányában találhatjuk meg. Hasznos kis szakkönyveket nem csak Lettner adott közre, de Landerer is, Ilyen pl. Major Gábor 1788-as „Arithmetica hecatondica" megnevezésű szorzótáblája 1788-ból. Lehetséges, hogy ugyanabban az évben az ő sajtója alól került ki Winterl professzornak a pesti botanikus kertről készített katalógusa is, amely néhány évvel ezelőtt reprint kiadásban jelent meg az Akadémiai Kiadó ós Priszter Szaniszló jóvoltából. A könyv új kiadásához csatolt utószóból kitűnik, hogy ez volt a Közép-Magyarország flóráját elsőként bemutató kötet, s hozzátehetjük: 49 db szép metszetével kiemelkedő hely Illeti meg a pesti szakkönyvkiadás történetében. De hogy a szakkönyvek között más területről Is szóljunk: a piarista Königsacker József 1789-ben a kettős könyvvitelről nyomat kl egy 120 oldalas munkát Trattnernál, míg egy bizonyos Alborgetti Ferenc az állam kereskedelmi politikája eszközeiről értekezett abban a 78 oldalas könyvében, amely szintén Trattnernál készült 1790-ben. Ugyancsak közgazdasági írás Vlach Jánosé, amelynek témája az uzsora (Patzkó nyomda, 1790). Egy „aranyos" felcímű könyv készült el 1791-ben Patzkónál, címlapján ez olvasható: „Természet könyve. A hortobágyi pásztor ós a természetvizsgáló. A nem tudósok kedvéért írta Jeney György". A szerző Szatmár főbírója volt, s amatőr természetbúvár. Az utóbbi tényt e könyve Is igazolja... Szerencsére a „profik" számára is jelent meg akkoriban hasonló témájú szakkönyv Pesten, mégpedig ugyanabban az évben Nagyváthy János jóvoltából. Híres kétkötetes „A szorgalmatos mezei-gazda" című, több mint ezer oldalas munkáját Trattnerók adták közre. Nagyváthy ekkor