Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

Péchy Tamás magyarosító szellemének hatása. Amint láttuk, Péchy Tamás a magyar nyelv megerősödése érdekében mindent megtett. A miatt a pesti német lapok kikezdték. Eltávozása után, a vasúti lapok annál nagyobb energiával képviselték Péchy Tamás irányát és a tüzzel-vassal való magyarosítást sürgették a vasúton. 1880. június 17-én a „Vasúti és közlekedési közlöny" vezércikketírt: „Magyarosodjunk és magyarosítsunk" címmel. „Reméljük, hogy az államosítások alkalmával okvetlen bekövetkező személyzet apasztásánál úgy központ, mint a vonal magyarul nemtudó hivatalnokai el fognak távolíttatni". Űj erők felvételét követelték. Majd pedig így folytatja a cikk: „Legyen egyszer vége a tűrhetetlen állapotnak. Legyünk immár magyarok! A vasutak nagyhatalmak a magyarosítás előmozdítására sokat tehetnek, csak akarni kell. Ma még a kereskedelem és a vállalat e hazában nem egészen magyar, de sok tekintetben tőlünk függ, hogy azzá legyen. Hassunk oda mi is, hogy belássa már minden vállalat, vállalkozó, kereskedő és iparos, hogy e hazában csak egy nyelven lehet boldogulni és ez a magyar." E ... k. A BUDAPESTI M. KIR. ÁLLAMI OÉPOYÁRBAN 1873-BAN KÉSZÜLT ELSŐ MOZDONY SIEGL GYÖRGY-RENDSZERŰ TEHERVONATÚ MOZDONY. 252