Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

Sereg-szemle Magyarország valamennyi vasutasa fölött lMT-ik évben. M. KIR. ÁLLAMVASUTAK. Székhely: Budapest Sugárút 82 sz. Czég : Magyar királyi államvasutak. A magyar királyi államvasutak keletkezése és fejlődése gróf Mikó Imre közmunka- és közlekedési miniszter életrajzában van leírva. (Lásd a 162—164-ik oldalon*). A jelentősebb Máv. vonalak megnyitását és az államosításokat külön kimutatásban fogjuk feltüntetni. Minthogy az államosításokat végrehajtó közlekedési miniszterek életrajzában ezeket külön is felsoroltuk, így az államvasutak keletkezésének és részletes történetének ismertetésétől helyhiány miatt, már csak azért is elkeli tekintenünk, mert az államvasutak nagy vonalhálózata az idők folyamán államosított és keletkezésében ismertetett magánvasutakból tevődött össze. Megkezdjük tehát Magyarország valamennyi vasutasának bemutását az 1877-ik évben. A m. k. államvasutak igazgatótanácsa. Elnök: Hieronymi Károly, államtitkárhelyettes a közm. és közi. m. k. minisztériumban. Rendes tagok: Ribáry Sándor, közm. és közi. m. k. ministeri tanácsos. Langer Károly,ministeri tanácsos a vas és haj. m. k. főfelügyelőség főnöke. Záhorszky Kálmán, Csörgeö Gyula, közm. és közi. m. k. ministeri osztálytanácsosok. Dr. Matlekovits Sándor, kereskedelemügyi m. k. ministeri tanácsos. Köffinger Frigyes, Beretvás Endre pénzügyministeri osztálytanácsosok. Báró Podmanitzky Géza. Póttagok: őrgróf Pallavicini Ede m. kir. pézügyministeri titkár. Barvits Albin, m. k vas. és haj. fiségi felügyelő. A gömöri iparvasutak igazgatótanácsa. Elnök: Gróf Andrássy Manó, a sajóvölgyi érdekeltség képviselője. Alelnök: Hieronymi Károly, a kormány képviselője. Igazgató-tanácsosok: Ribáry Sándor, Langer Károly, Köffinger Frigyes, Szemere Ödön, a kor*) és „Miből lett a Máv" c. részbe a található a 177. oldalon. 253