Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: Az 1909 M. mozgókonyha

A mozgó tábori élelmező intézeteknek az alábbi formáit különböztették meg: - élelmezőoszlopok, - hadtestraktárak, - tábori sütödék, - vágómarhatelepek. Az állandó tábori élelmező intézetek korabeli formái voltak: - a tábori élelmező raktárak, - a tartalék sütödék, - a tartalék vágómarhatelepek. Az élelem szállításának formái a következők lehettek: - gyalogsági élelmezőoszlop (4SZ+2T lépcső), - lovassági élelmezőoszlop (2SZ+4T lépcső), - élelmezőkocsi részleg: (4SZ+2T). Egy oszlop hatnapi élelmet szállított.

4 Természetesen az élelmezési szolgálat vezetése képzett szakembereket kívánt. A honvédségnél az élelmezés terhét a közétkezési bizottság viselte, melynek végrehajtója a csapatoknál az élelmező tiszt volt. Az étkezésre szánt pénzt havonta kapták meg.' A magyar királyi Honvédségnél 1901-ben állították fel az első élelmező raktárát Budapesten, 1904-ben az Eleimező tiszti, majd 1911-től Gazdászattiszti karokat.

6 Az élelmező tisztek többnyire főhadnagyi rangot viseltek, és általában néhány hónapos tanfolyamot végeztek. 1909-től rendszeressé vált a továbbszolgáló altisztek ezirányú továbbképzése. Eleimező tiszt minden csapatnál volt rendszeresítve." A Közös Hadseregnél a helyőrségi és tábori élelmező intézeteknél szolgáló élelmező tisztek, törzsvezetők, mészárosok és azok segédei, csapatpékek és szakácsok alkották a Katonai Élelmezési Kart.

8 Feladataik közé tartozott malomüzemek felügyelete (kenyér és kétszersült előállítására), élelmiszerkészletek beszerzése, átvétele, tárolása és elszámolása, valamint a konzervgyárak és egyéb katonasággal szerződéses viszonyban lévő üzemek ellenőrzése. Háború esetén a mozgó élelmiszer intézetek felállítása és üzemben tartása." A következőkben a katonai étkeztetésről szeretnék néhány megjegyzést tenni. A laktanyai étkeztetés feltételei a XLX. század végén alakultak ki. Megjelentek az állandósult ételreceptek. A száz év előtti magyar katonaélelmezést az osztrák hagyományok uralták.

10 1881-ig a katonák csak ebédet kaptak, innentől kezdve rántott levesből vagy feketekávéból álló reggelit, majd 1899-től kevés húsból és főzelékből vagy feketekávébód és tésztából álló meleg vacsorát is." Kenyérből a napi adag 840 gramm volt, pótlásként 500 gramm kétszersült is járt. A heti élelmiszert a következő felosztásban szolgálták ki: 4 Élelmezési utasítás. 22-30. p. 5 Mojzer, 1928. 198. p. 6 Uo. 201. p. 7 Mojzer - Gottl l. k. 39. p. 8 Élelmezési utasítás. 66. p.; Mojzer - Gottl I. k. 38. p. 9 Mojzer - Gottl I. k. 38-41. p. 10 Gwn, 1987. 9. p. 11 Mojzer, 1928. 199. p.; Gwn, 1987. 9. p.