Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102
levele a milánói herceghez 1457. április 30-án („data in prima la sentencia per lo conte Palatino, de Ungaria iudice lo regname"). De az ítélet maga rövid úton, tanúmeghallgatások nélkül történhetett, mivel csak a március 15-e s legfeljebb 16-a fele állt rendelkezésre. A belgrádi eseményen résztvett egyes személyeket ezért kellett bevonni a bíróságba, hogy mint a vád tényét hivatalból ismerők pótolják a tanúkat. Azt nem remélhették, hogy Szilágyi Mihályt valaha is odavonszolhatják. A vád tanúinak hiányát újabb váddal pótolták: azt híresztelték, hogy Hunyadi László a királyt három nap elteltével meg akarta öletni. Ezzel az országnagyok csonka, de feltöltött ülése a formaságokra nem adva ítélkezett, arról talán dokumentumot sem készített. Ezért joggal vizsgálta Mályusz Elemér az eseményeket a Hunyadi-házhoz közelálló szellemben fenntartó Thuróczy-krónika értesültségének forrásait és állításainak egy ellentmondását. A krónikaíró Thuróczy János a végzetről elmélkedve lényegében a törvénytelen ítélkezés kérdését járja körül: azoknak a gonosz tanácsadóknak kellett volna hirtelen halállal bűnhődniök, akik az ifjú V. Lászlót rávették Hunyadi László kivégeztetésére. A főurak a királyt azzal ingerelték a Hunyadi fiú ellen, hogy azt dölyfössé tette az előkelők és a köznép rokonszenve. Ezeket az előkelőket Mályusz Elemér a nemesekkel azonosította, ami egészében helyes lehet, de éppen ebben a szövegösszefüggésben a Hunyadi-párt főtisztségekre emelkedett nemesi híveit jelentheti. Mindez az ítélkezőket a Habsburg-párti főemberekre szorítja. Ez az a kör, amely Hunyadi Lászlót bosszúból vérpadra juttatja, mégpedig a király esküvel erősített ígérete ellenére. Ez az érvelés, gondolatmenet viszont maga is sejtet valami okot, ami bosszút hívott ki, aminek elejtését esküvel kellett ígérni. Mályusz Elemér fontos észrevétele, hogy Thuróczinál meglepő állítást találunk, amely szerint a Hunyadi-párt előre elhatározta Ciliéi Ulrik megöletését. Ez pedig nem bűntelenül, csak mégis törvénytelenül elítéltnek mutatja Hunyadi Lászlót. A Thuróczy-krónika elemzésével Mályusz ki tudott mutatni előadási következetlenséget, két egymásnak ellentmondó állítást, ami mögött más és más eredetű forrást sejtett meg. A Ciliéi elhatározott megölésére vonatkozó információt Guthi Országh Mihálytól szerezhette a krónikaíró, aki élete végén visszaemlékezéseit közölte Thuróczival s az feljegyezte krónikájába. Mivel Országh és Lindvai Bánfi Pál volt a két ajtónállómester, tudhattak egymás nézeteiről, lépéseiről. Bánfit Thuróczi a Ciliéi— Garai párt tagjaként kiemeli és őt tünteti fel a Ciliéi halálának megbosszulására kitervelt akció, az ifjú Hunyadi lefejeztetése egyik értelmi szerzőjének. Nem valószínű, hogy Országh Mihály helyeselte volna az ilyen bosszúállást, s Mályusz nem is következtet ilyen felelősségre abból, hogy a Hunyadi Lászlót elmarasztaló 1457. március 21-i ítéletlevél Bánfié mellett Országh nevét is felsorolja az országnagyok között. Magam eddig sem mennék el: ezt az oklevelet nem tekintem ítéletlevélnek, hiszen a végrehajtás után állították ki s a névsor nem igazolja a valószínűleg március 15-i jelenlétet sem. Abban azonban igaza van Mályusz nak, hogy Guthi Országh nem exponálta magát a Hunyadiak érdekében, s nem vállalta a börtönt Vitéz János váradi püspök példájára. A legkedvezőbb esetben is semlegesen viselkedett, mégis olyan látszattal, hogy magatartását Hunyadi-ellenesnek vélhessék. Az utókor előtt Országh jobbnak látta közömbös magatartását elleplezni, legalábbis olyan magyarázatot adni, hogy állásfoglalásán ne akadjanak fenn. Egy eltervelt Cillei-ölés melletti kiállását aligha várhatták el tőle. Információja alapján Thuróczi mellőzte Országh nevének említését: sem a barátok, sem az ellenségek közé nem sorolta. 14 85