Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-112
132 Az országgyűlés képviselőházának Betetőzte az ottani dolgokat az, hogy dr. Ágh Lászlót, akit a honvédelmi miniszter úr az internálótáborból hadnagyi ranggal hívott be a m. kir. honvédséghez szolgálatot teljesíteni, arra kényszerítették, hogy a tábor felügyeletére kirendelt rendőrlegénység klozetjét pucolja ki. (Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Wirth Károly: Lipcse y mit szól ehhez? Mit szól hozzá, mint kartárs? — Zaj. — Elnök csenget. — Grál Csaba: Lesznek nég maguk is hasonló helyzetben!) Elnök: Gál Csaba képviselő urat másodszor is rendreutasítom. Kovách Gyula: Sajnálom, hogy nincs itt a honvédelmi miniszter úr, mert megkérdezném tőle, hogyan gondolja; tud-e dr. Ágh László fegyelmet tartani és tiszteletet szerezni az egyenruhának, ha esetleg pár nap múlva találkozik azokkal a rendőrlegényekkel, akiknek mint politikai fogoly kénytelen volt a klozetjét kipucolni. (Wirth Károly: Azonnal kellene a belügyminiszternek távoznia! Azonnal! — Zaj. — Elnök csenget.) Elő kell még adnom azt, hogy amikor az árvíz csapása rátört az országra, az internáltak önként jelentkeztek, (Zaj.) hogy az árvízvédelmi munkákban résztvesznek. Erre a mai napig nem kaptak választ, hacsak azt nem lehet válasznak nevezni, hogy szenet lapátoltattak és fát vágattak velük. Lehet-e csodálkozni azon, h-a ilyen előzmények után éhségsztrájk tört ki? Négy napig orvos sem ment feléjük, a hatodik napon szállították be őket a kórházba, ahol a második zsidó törvény és Nagykanizsa városa nagyobb- dicsőségére zsidó főorvos van. Csodálható, t. Ház, hogy maradt még ezekben a nemzeti szocialistákban annyi energia, hogy megtagadták azt, hogy a «zsidó főorvos kezelje őket. így kerültek azután a kaposvári kórházba. Amikor meghallottam, hogy éhségsztrájk van Nagykanizsán, kihallgatást kértem a belügyminiszter úrtól és azzal a 'kéréssel fordultam hozzá, intézkedjék éhben az ügyben. Kértem a belügyminiszter úrtól azt is, hogy haladéktalanul indítsa meg a vizsgálatot a tábor felügyelője ellen, aki túllépte hivatalos hatáskörét. Azt kértem a -belügyminiszter úrtól, hogy azokat az internáltakat, akiket a bíróság már elitéit, akik tehát büntetésüket^ kitöltötték, engedje szabadlábra, mert egy rókáról nem lelhet két hört lehúzni^ akük pe'dig birói eljárás alatt állanak, kerüljenek a biróság elé, mert az internáló táborban eltöltött idő nem számít bele az esetleg kiszabandó büntetésükbe, A belügyminiszter úr kijelentette nekem, 'hogy addig, amíg az éhségsztrájk folyik, intézkedni nem hajlandó, ha abbahagyták az éhségsztrájkot a nagykanizsai internáltak, azonnal magához kéreti az iratokat, azonnal el fogja rendelni a vizsgálatot és intézkedni fog. (Wirth Károly : Jellemző ez a válasz !) A belügyminiszter úr engedélyével lementem Nagykanizsára, közöltem ezt az éhségsztrájkoló nemzeti szocialistákkal és az éhségsztrájk megszűnt. Arra kérem a t. kormány tagjait, hogy ezzel a szomorú aktussal zárjak le a nemzeti szocialista internáltaik ügyét, mert én úgy gondolom, hogy ezek az internáltak ugyanúgy fognak járni, mint azok az emberek, akiket egy-két évyvel ezelőtt még elítéltek azért, mert a zsidóságot fajnak nevezték a zsidótörvényt megelőzően. Kérem egyúttal a kormányt arra is, revideálja most már véglegesen velünk nemzeti 112. ülése 19W június 5-én, szerdán. szocialistákkal szemben elfoglalt maga tartását. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon ; Mondjon le ! — Egy hang a szélsőbaloldalon : Menjen Braziliába!) A miniszterelnök úr által elismert új eszme hajnalhasadásán oldja fel az összes rendőri felügyeleteket, engedje ki az internáltakat és gyakoroljon általános kegyelmet azokkal szemben, akiknek összes bűnük az volt, hogy a hivatalos politikát megelőzően ismerték fel az új korszak hajnalhasadását. (Taps a szélsőbaloldalon. — Zaj") Elnök : Csendet kérek ! A Ház az interpellációt kiadja a kormánynak. Következik Kúródy Tibor képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa) : „Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz egyes sajtóorgánumok tengelyellenes propagandája tárgyában. 1 Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak egyes magyar sajtóorgánumok által a tendenciózus hírszolgálatuk és a hírek angolbarát szellemben történő kommentálása révén kifejtett tengelyellenes propagandáról ? 2. Hajlandó-e a belügyminiszter úr a legradikálisabb' eszközök igénybevételével odahatni, hogy e jelenségek, — melyek a kormány hivatalos külpolitikájával ellentétben állnak és csak zavarkeltésre alkalmasak — haladéktalanul megszűnjenek?« Elnök: A képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik Gál Csaba képviselő úr interpellációja a kormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció az összkormányhoz dr. Lajos Iván m. kir. tanügyi fogalmazó »Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében« című úgynevezett »szürke könyv«-ének tárgyában. 1. Hogyan adhatott az ügyészség engedélyt a »szürke könyv« kiadására és terjesztésére? 2. Hogyan érhetett meg a »szürke könyv« ügyészi engedéllyel kilenc kiadást? 3. Hajlandó-e a kormány megállapítani, hogy ki fedezte a »S'zürke könyv« nyomtatási és terjesztési költségeit? Hajlandó-e ezeket bíróság elé állítani? 4. Ki a felelős, hogy a dr. Lajos Iván elleni vádirat megírása óta (1939 július 31) bírósági tárgyalás nem tűzetett ki, sőt állítólag a szerző amnesztiában részesült? Hajlandó-e a kormányzat azonnal internálni dr. Lajos Ivánt, mint »az ország külpolitikájára veszélyes« egyént, mint valótlan hírek terjesztőjét? 6. Hajlandó-e a miniszterelnök mint elsősorban felelős azonnal távozni helyéről?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gál Csaba: T. Ház! Mindnyájan emlékezünk arra, hogy tavaly tavasszal megjelent az úgynevezett »szürke könyv«. Szerzője dr. Lajos Iván m. kir. tanügyi fogalmazó. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Most már Brazíliában van! — Maróthy Károly: Párizsban van!) A füzet címe: »Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében«, célja pedig bebizonyítani egyrészt, hogy Németország, illetve a hitlerizmus ellensége Magyarországnak, másrészt, hogy Németország egy elkövetkezendő háborúban nem fogja megállani a helyét sem gazdaságilag, sem katonailag. Legfőbb célja azon-