Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-462

A nemzetgyűlés 462. ülése 1925. T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a pár szóval kifejezést óhajtottam adni ellenzéki képviselőtársaim érzelmének is. Az ő megbízásukból szólaltam fel és amikor ezt teszem, egyszersmind biztosítom önöket, hogy ha olyan kérdések merülnek fel, mint ez a kérdés is, mindig meg fognak önök minket találni a parlamentarizmus tisztességének, a parlamentarizmus becsületérzésének és az elnöki tekintély megóvásának kérdésében. (Helyeslés és taps a Jobb- és baloldalon.) Elnök : Scitovszky Béla képviselő urat illeti a szó. Scitovszky Béla : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Egészen röviden kívánok szólani. (Halljuk ! Halljuk !) Az okért az itéletszerü megnyilatkozásokért, amelyeket a képviselő urak szívesek voltak a nemzetgyűlés elnökének igaztalan és méltatlan támadásával szemben kifejezésre juttatni, hálás köszönetet mondok. Sérteném talán a Nemzetgyűlés tekintélyét, ha erre a nyilt levélre rátérnék. Nem teszem annál kevésbé, mert el sem olvastam. (Helyeslés.) Amit tudok belőle, azt hallomásból tudom s ehhez fűzök egy reflexiót. Jobb szerettem volna, ha a nyíltlevél írója a levél megírása helyett résztvett volna a nemzetgyűlés ünnepélyén. (Ugy van! a jobb- és baloldalon.) Ott legalább láthatott volna férfias bátorságot, őszinte, nyílt kegyeletet és látott volna egy hamisítatlan igaz darabot a magyar történelemből. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. — Helyeslés a baloldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezheti. Mielőtt áttérnénk a napirendre, az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a Magyar Tudományos Akadémia érdemeinek törvénybeiktatásáról és rendes állami támogatásának felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni ! Petrovits György Jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ezt határozatképen kimondom. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a pengő-érték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Petrovits György Jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik az 1925/26. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Kéthly Anna ! Kéthly Anna : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! évi november hó 6-án, pénteken. 375 Halljuk ! a bal- és a jobboldalon.) Történelmi pillanatnak érzem ennek a költségvetésnek tárgyalását, mert a világháború kitörése óta a magyar parlament elsőizben van abban a helyzetben, hogy arany-költségvetést tárgyalhasson. Annál fontosabbnak tartom a költségvetést, mert nemcsak arra alkalom, hogy a politikai kérdések összességében elfoglalt álláspontunkat ismertethessük, hanem azért is, mert valamely állam költségvetése közjogi, gazdasági és szociális politikájának hű tükre és a költségvetés irányításán, tételeinek megszabásán keresztül irányitódik az egész állami politika. Épen ezért elvileg és a , következő esztendők számára tiltakoznunk kell az ellen, hogy az évi költségvetés akkor kerüljön tárgyalásra, amikor a költségvetési esztendő nagyobbik fele már elmúlt, és ha méltányoljuk is az állam gazdasági ellenőrzése következtében előállott nehéz helyzetet, mégis azt kell mondanmik, hogy a költségvetésnek post festa való tárgyalása parlamentarizmusnak és így közvetve az alkotmányosságnak is negációja, mert a költségvetést az indemnitásokban foglalt felhatalmazások jogilag helyettesithetik ugyan, de erkölcsileg semmi esetre sem, a jövőben minden érdemi tárgyalás nélkül elvből kell visszautasítanunk minden olyan költségvetést, amely nem szabályszerű időben kerül a parlament elé. (Propper Sándor : Ugy van !) A költségvetés az államot kormányzó hatalom programmja, és egy ellenzéki pártnak, amelyet nem személyi, hanem világnézleti ellentétek választanak el a kormányzattól, a költségvetéssel szemben két kötelessége van. Először az, hogy tárgyi kritikáját adja a javaslatnak a saját világnézlete szemszögéből, másodszor az, hogy megjelölje, hogy hatalomra, kormányzatra való jutása esetén melyik az a politikai, közgazdasági és szociális programra, amelyet megvalósítani akar. Most az általános vitánál az egyes tárcák költségvetéseit nem kritizálom, azt fenntartom az egyes tárcák tárgyalásaira, itt tisztán azt a programmot óhajtom adni, amelyet a szociáldemokrata párt megvalósítani vél, azt sem közjogi vagy közgazdasági szemüvegen keresztül, hanem tisztán szociális vonatkozásban, amelyet a politikai életben feladatomul választottam. Ezt a programmadást jóhiszemű ellenfeleink felé tartjuk szükségesnek, ugyanis a szociáldemokráciával szemben általában, a magyarországi szociáldemokráciával szemben pedig különösen azt a véleményt, azt a hiedelmet táplálják, hogy nincsen kormányzati programmja, nincsen alkotó kvalitása és hogy a negación kívül, amelyhez gazdasági és politikai elnyomottsága és elnyomorodottsága juttatta, nincs olyan plattforinja, amelyen esetleg átvéve az államkormányzatot, koncepciózusát tudna alkotni és olyat, amely a fokozatos fejlődés etappsjainak helyes felismeréséből logikusan következik. Tehát jóhiszemű ellenfeleink véleményét igyekezem ezzel meggyengíteni. T. Nemzetgyűlés ! Mértföldekre vagyunk a kormányzattól, a hatalomtól, de nem a magyar népnek a szocializmustól való idegenkedése miatt, hanem azért, mert minden hatalmi eszköz egybevágóan akadályozza a nép igazi érzelmeinek kifejezését és azt, hogy a nép igazi véleménye kifejezésre juthasson. (Ugy van 1 Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Itt elég, ha csak a választójogra, a közigazgatás vasökiü terrorjára, a nyilt szavazásra és az ennek ellenére elért szavazási eredmények kissé furcsa konzekvenciáira mutatok rá. (Klárik Ferenc : Példa a legutóbbi választás !) Ennek ellenére erős a hitünk, hogy szigorúan a parlamentáris demokrácia álláspontján maradva, egyszer' elérkezik Magyarországon is az ideje annak, hogy a nép igazi képviselete vegye kezébe a nép sorsának 58*