Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz
Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete
357. szám. 169 a perjogi és czélszerűségi okok, mint a büntetés erkölcsi hatásának szempontja a > fórum commissi« helyreállítását kívánják. Ezért a javaslat a kir. ügyészségnek, vagy az ennek közreműködése nélkül eljáró magánvádlónak megadja azt a jogot, hogy az elővizsgálat befejezte — vagy a hol elővizsgálat nincs — a vádirat benyújtása előtt biztosithassák az elkövetési hely bíróságának prioritását, a mennyiben indítványukra a pernek most kiemelt szakában köteles a lak- vagy tartózkodási hely birósága az ügyet az elkövetési hely bíróságának átengedni. Az ügyfél-egyéni őség elvébe látszik ütközni, hogy ajavaslat a terheltet nem ruházza fel e ponton inditványozási joggal, ugy, mint ezt az osztrák törvény is teszi. A javaslat a terhelt inditványozási jogát csak azért véli mellőzhetőnek, mert rendszerint nincs a terhelt érdeke ellen, ha a lak- vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság jár el ügyében. Azt pedig, hogy a terheltnek alkalma és módja legyen az ügy befejezését egy egyszerű inditványnyal késleltetni, és több bíróságot az ügygyei foglalkoztatni, valóban fölösleges volna megengedni. De különben is a kir. ügyészségnek kötelessége lévén a terhelt érdekeire kellő figyelemmel lenni, gondoskodni fog arról, hogy ott, a hol a terheltnek fontos és perjogi szempontból figyelembe veendő érdekei követelik a »fórum commissi« helyreállítását, ezt indítványozni is fogja. Ez áll azon esetre is, midőn egyedül magánvádíó jár el, mert a terhelt egyszerűen a kir. ügyészséghez fordul, melynek jogában áll az indokoltnak talált kérelem szerint indítványt előterjeszteni. A javaslat az elkövetés és a lak- vagy tartózkodási hely két főilletékességi elvén (17., 18. §§.) kívül még egyéb illetékességi elvet is ismer. Ilyen ama hely szerinti illetékesség, hol a külföldön elkövetett cselekménynyel terhelt a magyar hatóság hatalmába került (27. §.). De ez elv is csak akkor érvényesül, ha a terheltnek lak- vagy tartózkodási helye nem tudatik. További elvek az összefüggés (fórum connexitatis) (20., 21. §§.) és a víszonvád (fórum connexitatis formális 25., 451. §§.) illetékességi elvei. E rendes illetékességi elveken kivül még rendkívüli illetékességet is ismer a javaslat. Ilyen rendkívüli illetékesség az, melyet az igazságügy minister állapíthat meg, ha külföldi hatóság az általa kiadatni szándékolt személynek bűnvádi eljárás czéljából való átvételével magyar hatóságot megkínál és az illetékesség másként meg nem állapitható (28. §.), továbbá a biróküldés esetei (31. §.) és ha a felső bíróságok az ítélet megsemmisítésével új eljárást rendelnek el és azt más bróságra bízzák (336., 365. §§.), mely utóbbi azonban a perorvoslatokról szóló fejezetben lesz bővebb fejtegetés tárgya. Ezek a javaslat illetékességi elvei. Áttérünk az azokat megvalósító részletes szabályokra. 1. Az elkövetés helyének fogalmát ajavaslat egyezőleg az újabb perrendtartásokkal nem határozza meg, hanem e fogalmi kör kitöltését az anyagi büntetőjog rendelkezésére, a gyakorlatra és a tudományra bizza. Azt azonban, követve a legtöbb particularis német törvényt (thüringiai 51. §., hannoveri 90. §. ) altenburgi 31. §., szász törvény 49. §.) és az osztrák perrendtartást (51. §.), szükségesnek tartotta kiemelni, hogy az eredmény bekövetkezésének helye irreleváns az elkövetés helyének megállapításánál (17. §.). Hogy mit kell tulajdonképen az »eredmény« fogalmi köréhez kötni, ez igen vitás. Figyelmeztetésül szolgáljon ama szabály, hogy a cselekvést magát nem szabad azonosítani az eredménynyel, következőleg az eredmény alatt mindig az utolsó elkövetési mozzanattól térben és időben különálló eredményt kell érteni. Ilyen például az ölési cselekményeknél a sértett halála, melynek bekövetkezési helye magában véve nem tekinthető az elkövetés helyének. E szabály szemmel tartása mellett nem lesz nehéz az úgynevezett távolsági büntetendő cselekmények (Distanzverbrechen) elkövetési helyére nézve megállapodni. Épen mivel az elkövetés helyének megállapítása nagyon vitás, ennélfogva tekintettel oly cselekményekre, melyeknél a tényálladék helyileg szétválasztott több elkövetési cselekményből állhat: a javaslat fölösleges illetékességi viták megelőzése czéljából kimondja, hogy ha a büntetendő cselekmény több bíróság területén követtetett el, vagy bizonytalan, hogy több bírósági terület közül melyeken követtetett el, ugy a megelőzés határoz (19. §.). Ha tehát pénzhamisítás esetében egyik bírósági területen a minta vagy KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XI. KÖTET. 22
