Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz
Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete
170 357. szám. 3 lemez készíttetett el, a másik biróság területén nyomtatták a hamis pénzjegyet: ugy mindkét hely elkövetési helynek mondható és illetékessé az lesz, mely az első határozatot hozta, vagy rendelkezést tette. E szabály épen nem önkényes, hanem természetes alapon nyugszik, mert ama tények, melyek a vád tárgyát képező cselekmények törvényes ismérvei, a bűnvád szempontjából egyenlően lényegesek, teljesen egyenértékűek. A csalás cselekményénél például a jogtalan vagyoni haszon szerzésének czéljából ravasz fondorlat alkalmazása, továbbá a tévedésbe ejtés és végre a vagyoni károkozás egyenértékű ismérvek. Már most, ha a terhelt az egyik törvényszéki kerületben irja a ravasz fondorlatot tartalmazó levelet, és az illető a másik törvényszéki kerületben k&ipja meg és itt keletkezik tévedésbe ejtése és ezen tévedésbe ejtése következtében elutazik a harmadik törvényszéki kerületben létező jószágára és itt teszi meg a neki vagyoni kárt okozó intézkedéseket, szabad-e #zt mondani, hogy a csalás az utóbbi helyen követtetett el? Csak önkény és auctoritativ parancs jellegével bir annak kimondása, hogy az utolsó cselekmény helye döntő az illetékességre, mert egyetlen érvet sem lehet a mellett felhozni, hogy egyik ismérv lényegesebb, mint a másik. Ha tehát minden ismérv egyenlően lényeges és valamennyinek megvalósítása nélkül nincs büntetendő cselekmény: akkor csak az a helyes és természetes álláspont, ha mindenik biróság, a melynek területén a cselekmény törvényes ismérveit megvalósitó tény elkövettetett, egyaránt illetékesnek ismertetik el. Hasonlóképen folytatólagos törvénysértések esetében, melyeknél minden cselekmény a tényálladékot kimeríti, mindenik biróság illetékes, melynek területén ily cselekmény elkövettetett. A mely biróság tehát ezek között a másikat bármely határozattal vagy intézkedéssel megelőzi, annak illetékessége meg van állapítva. A megelőzés fogalmát nem köti a javaslat szorosan az elövizsgálati cselekményekhez. A megelőzés bármely nyomozási intézkedésből is állhat, de szükséges, hogy ezt biró teljesítse, mert az ügyészségi, vagy rendőrségi határozat vagy intézkedés a megelőzést nem állapítja meg. Ha bizonytalan volt, hogy hol követtetett el a cselekmény, és később az eljárás folyamán kiderül az elkövetés tulajdonképeni helye: ugy magától értetik, hogy a megelőzés alapján illetékes biróság köteles a pernek az elővizsgálat befejeztet, vagy a vádirat benyújtását megelőző szakában a jogosult indítványára az elkövetés helyének bíróságához az ügyet átengedni. Ugyancsak a fölösleges controversiák megelőzése czéljából tartatott czélszerűnek kimondani : hogy ha két bírósági terület határán követtetett el valamely büntetendő cselekmény: akkor is a megelőzés határoz (19. §.). Ilyen eset például oly párbaj, melynél a pisztolyra vivó felek két törvényszéki terület határvonalára állanak ki, vagy melynél a szomszédos törvényszéki területek egyikén az egyik, a másikán a másik fél áll, vagy oly verekedés, melynél a verekedők hol az egyik, hol a másik területre űzik, verik egymást, vagy ha az egyik területről átlő valaki, vagy követ dob a másik területen levőre, stb. Kétségen kivül áll, hogy az elkövetés helye itt mindenik törvényszéki terület, mert a golyó vagy kő által megfutott területet kell elkövetési helynek tartani. Tisztán önkényszertí és a dolog természetébe ütköznék, ha e világosan egységes cselekmények szétválasztatnának és csak ama hely lenne elkövetési hely, a hol a tettes tevékenységének ideje alatt volt. A német perrendtartás nem tartotta szükségesnek e kérdések részletes szabályozását, mert ezek megoldását magától értetődőnek tekintette. A gyakorlat és azon eltérés, mi egyrészről Dalcke, Thilo, Puchelt és másrészről Schwarze, Löwe és John commentáraiban mutatkozik, eléggé igazolják, hogy nem lett volna fölösleges e részletezést a német perrendtartásba is felvenni. Ekkor nem állana szemben a badeni, württembergi felfogás a poroszszal. Ez utóbbi szerint, ha valamely tényálladék ismérvei több bírósági területen valósittatnak meg, mindenik biróság, ellenben a badeni, württembergi felfogás szerint — a régi particularis törvények önkényszerű rendelkezéséhez hiven — ama biróság illetékes, melynek területén az utolsó cselekmény követtetett el. Inkább követte tehát a javaslat e ponton a legtöbb particularis német és az osztrák törvényhozást, melyek szükségeseknek tartották e részletekben intézkedni, mint a német birodalmi perrendtartást, melynek szófukarsága e ponton épen nem bizonyult czélszerűnek.
