Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-08 / 55. szám

Nyíregyháza 1931 március 8. Vasárnap Afk 16 filiéF. MI évfolyam. 55. POLITIKAI NAPILAP SlSHaetési iirafe h«lybcn és vltíéísv tóra 2 P 50 I. - Negyedévre 7 P 50 í. f Bo»ívloeiíik»ek és tanítóknak 2Q°/t engedmény j V«e &isás> Ars: hétköznap 10 f., vasárnap 10 f. j Alapította: íOBA ELEK FelelSa werkewrtő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe • ! Széchenyt-űt 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22Á kiadóhivatal telefonja : 1 39. Hostacheqne 29K*> Hirdetéseket az Ujaágbolt is felvesz. Bethlen-u. 2 Uj magyar birtokpolitika A földteherrendezési javaslat keretében Wekerie pénzügyminiszter egyúttal egy nagyszabású parcellázási politika jogi és pénzügyi lehetőségeit is megalapozza. Az adósságokkal túlterhelt kisbirtokosokon a rövidlejáratú tartozásoknak hosszúlejáratú és olcsóbb kamatozású hitelre való konvertálásával segít a kormány. De ugyanezzel az alkalommal szerencsés megoldást talált a pénzügyminiszter arra is, hogy az ei nem adósodott kisgazdáknak lehetővé tegye földjük kikerekitését. Ugyanis a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy körülbelül io—15 holdon felüli birtoknál kezdődik csak a gazdálkodás jövedelmezősége. Igen "fontos nemzeti érdek tehát, hogy a jóravaló és törekvő gazdáknak az a része, amely eddig meg tudta magát óvni az eladósodástói, abba a helyzetbe kerüljön, hogy saját kis birtokát ekkora kiterjedésűvé növelhesse. A kormány elgondolása szerint ez csak akként történhetik meg, ha a földvásárló kisgazdának erre megfelelő hosszúlejáratú törlesztéses hi telt tudunk biztosítani. Minthogy azonban ma ez külföldi záloglevél- ' kölcsönökkel & tőkepiac elzárkó- | zása miatt nem lehetséges, Wekerle akként oldja meg a nehéz problémát, hogy maga az eladó földtulajdonos finanszírozza az állam közbelépésével ezt a parcellázást. Mint eladók elsősorban azok a nagyobb földbirtokosok esnek számításba, akiknek mai birtoka az adósságterhek folytán nem jövedelmező, de akiken lényegesen segítene az, ha földjük egy részének áruba bocsátásával, vagyis felparcellázásívai 'megmaradó földbirtokukat tehermentesítenék. Az ekként eladásra kerülő birtokrészleteket a vásárló gazda akként szerezhetné tulajdonul, "hogy a föld vételárának körülbelül egynegyedrészét vagy készpénzből, vagy régi földjére felveendő törlesztéses kölcsönből meg fizetné, a vételár háromnegyed része pedig a megszerzett földre bekebelezve maradna, de csak 20 esztendő alatt, tehát apró részietekben volna kifizetendő, még pedig ugy, hogy a földvásárló kisgazda a hitelezett vételár után csak 6 és fél 'százalék évi kamatot fizetne. A parcellázó régi földtulajdonos a föld vételárát nem magától a vásárló gazdától kapná meg, mert az eiadó és a vevő között a jogviszony teljesen megszűnnék és a vevő kisgazda helyébe egy lebonyolító szerv lép. A vevő .gazda tehát a törlesztési részleteket és a kamatokat nem az eladó földbirtokosnak, hanem a kormány áltai Jerre a nűiveictre kirendelt Magyar Pénzügyi Szindikátus nevü sSjy'etkezetnek fizetné husz éven keresztül. Ezzel a megoldással tehát lehetővé van téve, hogy a kisgazda birtokát kiegészíthesse, vagyis megnövelhesse és ezzei megszerezze a megélhetéshez szükséges földterületet és pedig a mai viszonyok közt igen oi csó, hosszúlejáratú^ összesen évi 6 és fél százalékos kamatozású hitellel, amelynek törlesztését és kamatát gazdálkodásából elő tudja teremteni. \ Viszont az eladó földbirtokos ugyancsak a Magyar Pénzügyi Szindikátussal kerül izembe, amely tői meg fogja kapni a föld vételárát és pedig a következő módon: az eladó földbirtokos évente négy százalék kamatot kap a lebonyolító szervtől, amely összeg a megtmaradt földbirtokán folytatott gazdálkodás gyümölcsével együtt — munkálkodásának megfelelő jövedelmezőséget biztosit. EmeHett a szindikátus évente két és fél Százalékot a vevő gazda áltai visszatartott kamatból tőkésít, ugy hogy 20 év muiva az eladó földbirtokos egy összegben kapja meg az eladott birtokrészlet egész vételárhátralékát. Amennyiben azonban az eladó földbirtokos az idők során netalán újból földet akar vásárolni, ugy a Szindikátus neki a felgyülemlett kamatos tőkésített összegét szintén együttesen kifizeti. Mint ebből a megoldásból 'irtható, a Wekerle-féle uj parcellázási politika szerencsésen egyesíti egyrészt a nagyobb birtokok tehermentesítését a kisgazdák földszerzésének lehetőségével. Ezzel pedig lehetővé tétetik az az egyedül helyes nemzeti birtokpolitika* amelynek célja a kisebb gazdák földhözjuttatásával egyrészt a mezőgazdaság egyéni jövedelmezőségének a növelése, másrészt pedig s ami a legfőbb, az egészséges birtokmegoszfás. A földrendezési akció tehát, amikor megmenti az eladósodó földbirtokost, ugyanakkor megteremti a lehetőséget arra, — hogy a dolgos, törekvő és eddig is észszerűen gazdálkodott kis- és törpebirtokos annyi földet szerezhessen eddigi birtokához, amennyi a maga és családja nyugodt, tisztes megélhetéséhez szükséges. Egy uj magyar birtokpolitika megteremtése fűződik tehát Wekeríe'pénzügyminiszter e nagyhorderejű alkotásához. Miskolciak Bessenyei földjén Dr Bruckner Győző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jogakadémiai tanár, a Lévay József Közművelődési Egyesület elnöke, a miskolciak nyíregyházi műsoros estjén a következő megnyitóbeszédet mondotta: Mikor a Bessenyei" Körnek a közelmúltban Miskolcon tett látogatását ma viszonozzuk, nemcsak a Lévay József Közművelődési Egyesület képviselőinek érezzük magunkat, hanem Miskolc város egész közönségének testvéri köszöntését íhoztuk, — Bessenyei városának. Jövetelünk nemcsaE udvariassági tény; sokkal több annál. A megcsonkuit magyar hazának fiai, kiket a jobb időkben elidegenítettek egymástól'távol eső érdekek, "külön cél kitűzések, a magárahagyatottságban egymásra találnak, testvéri kéz szorítást váltanak és szegénységükben elhozzák egymásnak kulturális értékeiket, nem dicsekedés okáért, hanem buzdításért, s talán vigasztalásul. 1 A városok egymásközti érintkezése nem uj keletű, de más színezetű volt a mult időkben. Jogi téren volt legérezhetőbb a kapcsolat' mikor egyes városok átvették a másik város jogkönyvét s jogszolgáltatásukban ahhoz alkalmazkodtak. Igy a selmeci bányajogot átvették más bányavárosok is; a szepesi jogkönyvet magukévá tették Kassa, Kisszeben, Bártfa és más felvidéki városok, a budai jogkönyvet pedig, Debrecennel élén, több alföldi város fogadta ei. "Ezen az alapon bizonyos függő viszony alakult ki az egyes városok között; az anya joggal biró város — melynek jogkönyvét a többi átvette, — ezekkei szemben mintegy felebbezésí hatósággá emelkedett és ítélkezett a kétes értelmezés, vagy ei nem fogadott birói ítélet eseteiben. Az igazságszolgáltatás terén egyéb módon is igénybevették néha egymás segítségét a városok. Igy pl. Lőcse egy izben hóhért és akasztófát kért kölcsön Bártfától, hogy Ítéletét végrehajthassa. A céhszervezet kialakulásánál is volt kapcsolat a városok között. Egy-egy mesterség anyacéhének szabályzatát sokszor az egész ország hasonlónemü céhei elfogadták zsinórmértékül. A tücsinálók céhének pl. Lőcsén volt az anyacéhe, s egész Magyarország tücsinálói annak szabályai szerint igazodtak. A lövésze gyesületek, — melyeket hasonló szervezetei miatt bátran lövészcéheknek tekinthetünk, — adták az efső impulzust a városok barátságos, társadalmi téren való érintkezésére. Egyes városok lövészversenyei nagyszabású ünnepségek voltak, melyekre meghívták a szomszédos városok lövészeit, barátságos mérkőzésre. Ez a kezdeményezés manapság az ifjúság . Krosközi sportmérkőzéseiben éi tovább. A városok kapcsolata egyéb tekintetben a múltban kevéssé volt baráti jellegű, rpert tudvalévő. hogy egyes kiváltságokért sokszor versengés, féltékenykedés állott fenn közöttük. Különösen az árumegállitójog miatt álltak egymással hadilábon egyes városok. Lőcse és Késmárk között ez a rossz viszony nyilt háborúra is vezetett és másutt sem volt sokkai kedvezőbb a helyzet. Ez a gazdasági okokra visszavezethető ellenségeskedés azonban nem akadályozhatta meg azt, hogy kulturális téren egyes városok a másik fölé kerüljenek és annak szellemi életére, művelődésének irányára tartós hatással legyenek. Igy elsősorban azok a városok érvényesültek a többivei szemben, melyeknek magasabb studiumokat előadó iskolái voltak. Messze környék városainak iskolai sokszor csupán függvényei" particuiái lesznek egy-egy főiskolának. E vidék művelődését századokon át két nevezetes főiskola irányította: a sárospataki'és a debreceni kollégiumok, melyek mellett Miskolcnak csak a kevés önállósággal "biró partic'u'a szerepe jutott. Nyiregyháza inkább felszabadította magát Debrecen hatása alól s kulturája inkább a felvidéki iskolatípusok nyomát viseli. A városokat ma a gazdasági A. kulturális élet ezer szála fűzi öss

Ze> de nem felesleges azért a közművelődési egyesületeknek az a törekvése, mely a művészet és az irodaiam terén akarja ezt a kapcsolatot mélyíteni. Nyíregyháza és Miskolc, — a Bessenyei Kör és a Lévay József Közművelődési Egyesület otthona, a mult század folyamán nem vitt nagyobb szerepet hazánk történetében. Életük a fiatalemberéhez ha sonló, kinek múltjában még nincsenek qagy események, dicső tettek, de aki érzi erejét, többrehi'vatottságát és bizakodva, várakozással néz jövője elé. Nem emíékeik adnak nekik szépséget s érdekességet, hanem jövő terveik, fejődést lehetőségeik, melyeknek nem szab határt többé a mult nem egy gátló körülménye. Mig magánföídesuri városok voltak, a földesúr önkénye bénította meg előretörésüket; Miskolc a diósgyőri váruradalom mindenkori tulajdonosának jurisdictioja alá tartozott, Nyiregyháza pedig a Károlyi grófokat uralta és felszabadulásuk után elsősorban a kereskedelem fellendülésének köszönik fejlődésüket. Szerencsés föld rajzt helyzetük segítette elő keres-