Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-08 / 55. szám

JSíVíRYIDÉKL 1931. március 8. mmmmmmmmtems A montevideoi lapok leleplezik Májzler Zoltánt, a Nyíregyházáról megszökött szélhámost Megírta annak idején a Nyir­vidék, hogy Majzler Zoltán volt •szabolcsi nagybérlő több szállítási visszaélést követett el és tekinté­lyes kárt okozva, több szabolcsi bir tokosnak és az államkincstárnak, megszökött. Annak idején köröz­ték is a szélhámos bérlőt, akiről aztán egy délamerikai levélből ki­tűnt, hogy a tengerentúlra vette útját. Jóidéig semmit sem hallott a világ a nyíregyházi kir. törvény­szék által körözött szélhámosról. Most azonban nyomára jöttek és kiderült, hogy a szökevény Uruguay ban, Montevideóban él. Nyomban megindultak kiadatása érdekében a diplomáciai lépések, de eddig siker telenül. Most a moníevideói ma­gyar újság leleplezi a Szabolcsból szökött szélhámost, akiről a követ­kezőket írja a »Nyirvidék«-nek. Még nem is olyan nagyon régen, ha valaki a montevideoi magyarok között aziránt érdeklődött, hogy ki a »beérkezett«, ki az, akinek jól megy sora, mint otthon, ki az, aki a kétségtelen vagyonosodás útjára tért, elsősorban Erdey Károlyt em­legették. Erdey Károly volt magyar hu­szártiszt, erdélyi nagy földbirtokos, valamikor hatalmas vagyon ura volt. — Otthon is gazdálkodott, itt szintén birtoka van; gyönyörű tej­gazdasága a fővárostól. 30 ki ome­terre fekvő Canelonesen, ahonnan naponta saját autója szállította a tejet Montevideoba. A magyarok érthető büszkeség­gel nézték a magyar felírású autót Montevideo utcáin s természetes, hogy jóformán minden magyar csa­lád, — ha már megengedhette ma­gának ezt a fényűzést, hogy tejet hozasson a házhoz, ezt az Erdey­féle gazdaságból, a Gránja Elisa­bet-ból vásárolta. Erdey nagy nép­szerűségnek örvendett. Később teí­csarnokot is rendezett be, sőt más vállalkozáshoz is fogott. Azonban üzletei nem sikerültek ugy, ahogyan remélte. Előbb egyik, majd másik vállalkozása végződött balszerencsével, súlyos veszteségek érték s nemsokára kénytelen volt minden üzletével felhagyni és más foglalkozás után nézni. Akik ismer­ték és szerették, most sem igen hagyták cserben, sem a magyarok, sem pedig a spanyolok, akik között most már szintén sok barátja és jóakarója akadt. Tudták róla, hogy katonatiszt volt s hogy a vándor­botot azért kellett kezébe vennie, mert a román kormány kisajátítot­ta sokezerholdas erdélyi birtokát. Vagyona roncsait mentette át Dél­amerikába, hogy itt uj megélhetést teremtsen magának. Meglepetésszerűen hatott ezek­után a hir, hogy Erdey Károlyt a montevideoi rendőrség hirtelen letartóztatta s a vizsgálati foglyok számára fenn­tartott miguelete-i fogházban he­lyezte el. A letartóztatás okairól a legfan­tasztikusabb hirek keltek szárnyra. Erdey lelkét szörnyű bűnök fé'rhe­lik, melyeket még elutazása előtt követett el. Nem sokkal utóbb kiderült a va­lóság: Erdey Károly nem erdélyi menekült, nem huszártiszt, hanem Májzler Zoltán magyarországi — szabolcsmegyei, — valamikor tény­leg gazdag földbirtokos, aki közel négy esztendővel ezelőtt háromnegyedmillió pengőt ki­tevő üzleti adósságok há'ráha­gyásával hirtelen nyomtaCamd eltűnt. Májzler rokonai kapcsolatai ré­vén, a diósgyőri állami vasgyár élelmezési szövetkezetének lett a szállítója, mely pozíciója olyan is­mert emberekhez fűzte, akik ak­koriban nagy szerepet játszottak a politkai éietben. Körülbelül félmillió pengő érté­kű sertést vásárolt össze és előle­gezett le abból a negyedmillió pen­gőből, melyet az állami vasgyár­tól előlegül kapott. A sertéseket azonban leszállítani nem tudta. Kü­lönböző mentőakciók indultak meg, hogy Májzlert a szorult helyzetből kiszabadítsák, de ezek nem vezettek eredményre. Amikor látta, hogy a rosszul sikerült üzlet eredménye az APOlaJLO MOZGÓ Szombattól hétfőig, hétköznap 5, 7 és 9, vasírnap 3, 5, 7 és 9 t rakor A szezon legnagyobb hangoslilm s kere ! Két írás kacagó orkáa ! neves irónk világsikert aratott első hangos lilmje II NYITOTT ABLAK Katonai bohó?at énekekkel, tánccá'. UFA kisérö műsor. FIGYELMEZTETÉS! Nóli Károly hangos filmjét kitárólagos joggal csak mi j&tszuk s nem tévesztendő össze egy hasonló címmel hirdetett, légi amerikai repriz filmmel. Keddtől Fritz Kortner, Marlen Ditrich USZÓ BÖRTÖN Kedd ől W^H. lesz, hogy a hu'lámok öss e. sapnak a feje feltett s hogy az egész ügyből kifolyó ag őt használják majd bűn­baknak. kiváló összeköttetései révén Er éey Károly névre szóló sza­bályszerű útlevelet szerzett és alig néhány nappal a bűnvádi eljárás nrfeginditása előtt elutazott Budapestről. Eltűnése után egymásután érkez­tek ellene a feljelentések, de Májz­lert nem lehetett kézrekeriteni. — Megállapították ugyan, hogy Erdey néven Uruguay-ban él, de kikérni nem tudták, mert Magyarország és Uruguay kö­zött nincs kiadási szerződés. Négy esztendő telt el, mig vég­re, hosszas utánjárás eredménye­ként megtalálták a módot arra, hogy "Májzlert kikérjék: az olasz kü.ügyi hatóság kérte Májzler ki­adatását. Az uruguayi legfelsőbb bíróság a kiadatás ügyében nemrégiben dön­tött és helyt adott a kérelemnek, elrendelte Májzler kiadatását. A döntést Erdey hivatalból ki­rendelt védője — mert 'Erdeynek annyi pénze sincsen, hogy védelmi­ről gondoskodjék — megfelebbiezte. Először azért, mert az uruguayi tör­vények szerint az Erdey által elkö­vetett bűncselekményekért nem iár olyan nagy büntetés, amennyit a kiadatásról való törvény előir. Már pedig akinek előrelátható büntétése ennél kisebb, azt semmi körülmé­nyek között nem k-het kiadni. An­nál kevésbbé lehet szó Erdey ki­adatásáról, mert őt nem Magyaror­szág, hanem egy más, Uruguay­val szerződéses viszonyban álló or­szág kéri. Ez a nemzetközi jogban különben is szokatlan eljárás ellen­kezik a köztársaság alkotmányával. A Májzler-Erdey ügy — nem le­hetetlen — nemsokára két ország szenzációja lesz. Uruguayban valószínűleg a pctr lament elé kerül az ügy, mert a védő igy akarja megakadá­lyozni a küszöbön álló kiadatást. Viszont ha eljárása eredménytelen kedelmi felvirágzásukat, az Alföld és a dombosvidék találkozásánál épültek és mindegyik termékeny* aránylag sürün fakott vidék keres­kedelmi és ipari központja. A gaz­dasági téren megalapozott jófét» rendezett életviszonyok a kulturális téren váló előretörés lehetőségét is megadták. A fejlettebb életfor­mák utáni vágyakozás, a fokozot­tabb kulturigények egyaránt er­jesztőfeg hatottak mindkét város szellemi életére. Nyíregyháza e te­kintetben jobban meg tudta őriz­ni 'önállóságát, mint Miskolc, — mely 'hosszú időkön át Sárospatak járószallagján indult fejlődése ut- : jára. Nyíregyháza a közeli Debre- • cen szellemétől 'idegenkedett és e t-kintetben kétségtelennek látszik, hogy a vallási széttagetódásnak is ; jut némi szerep. A kissé merev, hi­deg, kálvinista jellegű kultura nem elégítette ki a kultusz szépsége felé hajló nyíregyházi lutheránus psy­chét. Ez lehet a magyarázata an- j nak, hogy Nyíregyháza tanulni­yágyó fiai a tudás forrásait nem Debrecenben keresték, hanem Fel­vidéken. Késmárk, Igló, Rozsnyó és különösen Eperjes régóta nagy­hírű iskoláiban. Nyíregyháza gim­náziuma akkor még csonka volt s a serdülő ifjúság is a Felvidékre került hogy középiskoláit befejez­ze. E felvidéki kis városok akkor művelődés, kulturérzék, tudomá­nyosság terén jóval túlszárnyalták hazánk nagyobb alföldi gócpontjait is és az a szellem amit innen az ifjúság hazahozott, a kultura sze­retete a finomabb modof és nyelv­tudás az sgyén és a város jövőjére csak előnyös és áldásos lehetett. Nyíregyháza város átérezte mo­rális tartozását a Felvidék taninté­zeteivei Szemben, mikor az ősi eperjesi Kollégiumnak patrónusai közé "lépett és egészen a világhá­ború kitöréséig tekintélyes évi ado­mánnyal 'biztosította patrónusi jo­gait vele szemben. Érdekes volna behatóbb tanul­mány tárgyává tenni, imijyen mér­tékben szivárgott be ilymódon a Felvidék fejlett, jellegzetes kultu­rája az Alföldre; kikutatni, jneny­nyire ágaznak ei e hamar gyökerét vert növény finom hajszálgyökerei a neki idegen, de fejlődésére ked­vező talajban. Megtudni, mennyi a szerepe a felvidéki pszychének a nyíregyházi lélekben^annak mele­gebb^ minden haladás, minden jó és szép iránt fogékony tónusában, vagy — mert esetleg ilyenek is lehetnek. — annak árnyoldalaiban. Nyíregyháza egész Szabolcsme­gye kuuuráüs életének uj színe­ket adott s az egyetemes magyar kulturát is megtermékenyítette. Kü lönösen a megye két nagy fia tette emlékezetessé nevét a magyar iro­dalom és művelődés történetében: Bessenyei György és Benczúr Gyula. Bessenyeinek, az irodalmi meg­újhodás nagy mesterének szobra a város egyik terének disze és tőle nyerte nevét ez az illusztris kör is, mely az ő szellemi örököse. A ma­gyar irodalom Bessenyeinek nem irodalmi müveit értékeli legtöbbre, hanem úttörő munkáját, mellyei'az elernyedt korban fel'tudta rázni nemzetének arra hivatott fiait és sorompóba állította őket. a magyar kultura és művelődés szolgálatába, ö az élesztő-kovász, az irodafmi téren való nagy nemzeti ébredés elő készítője, lelkes és messzire látó munkása, aki Jámbor szándék cimü munkájában először vetette fel azt az eszmét, melyet utóbb a nagy Széchenyi megvalósított: Egy tu­dós társaság — a mai Magyar Tu­dományos Akadémia — 'megalakí­tásának szükséges voltát. A Besse­nyei Kör. a maga szűkebb körében, Bessenyei eszméjének megvalósítá­sán munkálkodik bátoritja, szóhoz juttatja a tehetségeket és lüktető NMMfe irodalmi életet tud teremteni a nyí­ri homok e viruló oázisában. Benczúr a másik országos jelen­tőségű szülötte Szabolcsnak, szo­rosabban véve a városnak. Innen indult ei művészi'pályájára, a mo­numentális kompozíciók és a ra­gyogó szinek e nagy mestere, ki történelmi képein egy letűnt hősi kort varázsol vissza. II. Rákóczy Ferenc elfogatása Vajk kereszte­lése. Budavár bevétele^ Az ország­gyűlés hódolata a király előtt c. nagyszerű vásznait minden magyar ismeri es csodálja. Művészete ta­lán még mélyült későbbi éveiben, mikor mint portrait-festő jeHomr ző erejének annyi fényes bizonysá­gát ádta s az ország határain tui is. az angol és a német műértő vi­fág előtt dicsőséget szerzett a ma­gyar géniusznak. Áldott föld ez., melyen állunk, kivételes tehetségek bölcsője, — minden nemes törékvés megértője, minden igaz szándék istápolója. Meleg szeretettei köszöntjük itt a szabolcsi szellem és szabolcsi kul­tura reprezentánsait; kérjük, fo­gadják szívesen az Avas aljáról ho­zott szerény virágainkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom