Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-01 / 99. szám

2 JNftÍRYIDÉK. 1929. május 1. á közigazgatási reform tető alatt A kormány által tervbe vett egyik legnagyobb és legjelentősebb reformvitája a képviselőháznak a napokban befejeződött. A közigazgatási reformról van szó, amelynek keresztülvitelét márhosz szu-hosszu évek óta mindenki sürgette a magyar közéletben, akinek alkalma volt belepillantani a mai közigazgatás labirintusába, sokszor korszerűtlen és elavult intézményeinek a bozótjába. Huzamosabb id'ő érlelte ennek a reformnak a parlament elé kerülését, hiszen mélyreható változásokról van benne szó, olyan változásokról, amelyek sokszor tradícióvá me revedett intézményeket és jogszokásokat érintenek, amelyeket a gyakorlat szentesitett, a bennük és velük való élés pedig szinte eltörölhétetleneknek és váltóztathatatlanoknak tüntetett fel. Hogy a kormány mégis elszánta magát a közigazgatás megreformálására, annak a korszerű követelések mind erősebb előretörése az oka. Kétségtelen, hogy a trianoni Magyarországon sok minden másként van, mint volt a régi nagy Magyarországon s az is kétségtelen, hogy az állampolgárok más lelki adottságokkal állnak szemben az állami adminisztrációval, mint a régi jó béke bőséges, zsiros esztendeiben. A világritmus meggyorsult s a háború következményeként a világgazdaság helyzete megnehezedett, ma töb-. bet és erősebben kell dolgozniok az embereknek, hogy megszerezzék azt a kevesebbet, ami a szerény létminimumhoz szükséges. Minden egyén azok között a törvényes keretek között tölti el az életét, amelyek körülhatárolják egy országnak a közéletét s minden ember előbb-utóbb összefüggésbe kerül az állami adminisztrációval, amikor valamiféle ügyét akarja elintézni, vállalkozását meg valósítani, vagy igazságát keresni. Nem közömbös tehát az állami adminisztráció mikéntje s elsősorban nem közömbös, hogy az állami adminisztráció egyszerűbbé és gyorsabbá tételével az emberek több időhöz jussanak, hogy dolgaikat végezhessék, életük boldogulásán gondolkozhassanak s terveiket megvalósíthassák. Mert tisztában keli lennünk azzal, hogy a közigazgatási reform első célja az adminisztráció leegyszerűsítése, és gyorsabbá tétele. Sokkal bonyolultabb kérdéskomplexum ez azonban, hogy sem könynyelmü módon lehetett volna hozzányúlni s a hosszú évekre viszszanyuló előkészítés, továbbá o. parlamentben lefolyt részletes vita mutatják azt a gondosságot, amely lyel á kormány a reform mikéntjét mérlegelte, életbeléptetését megalapozta. Kétségtelen, hogy a reform életbeléptetése intézkedéseinek száz százalékig való megvalósítása még egy bizonyos ideig akkor is el fog tartani, ha az errevonatkozó törvény életbelép. Az állami adminisztráció nem szünhetik meg, de még ugrást sem Tea sütemények és mindenféle cukrászsütemény K U G L E R cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alapján p ót a n y a g m e n te sen Sipos cukrásznál Római katholikus bérpalota. *TELEF0NSZÁM:3-I3. szenvedhet s igy más ut, mint a folytatólagos átmenet utja, nem kínálkozik a reform gyakorlati élet beléptetésére. Már régen nem volt a magyar közéletben keresztülvive egy ilyen jelentőségű és ehhez fogható méretű reform s közéletünk alapjaiban már rég nem történtek olyan méretű eltolódások, mint amilye(A »Nyirvidék« tudósítójától.) Ha valaki figyelemmel kiséri a vármegye alispánjának évi jelentéseit az elmúlt évtizeden át, megállapíthatja, hogy a nevelésügy, a testi és szellemi kultura kérdései mind nagyobb teret kapnak ezekben a jelentésekben. A mult évről szóló jelentése most felöleli a vármegye könyvtárának rendezése kérdését is. A jelentés ismerteti azt a nagyszabású bibliográfia munkát, amelyet az alispán intenciói szerint Gál István tanár könyvtáros fejtett ki a vármegyei könyvtár rendezése, katalogizálás érde* kében, majd a hála, a mélységes elismerés hangján emlékezik meg Degenfeld Pál grófnak nemes gesztusáról, amellyel nyirbaktai könyvtárát Szabolcs vármegyének ajándékozta, A gróf nevét márványtábla fogja megörökíteni a könyvtár helyiségében. Az alispáni jelentés közli a törvényhatóság köszönő átiratát is, amelyet az neket a közigazgatási reform szándékozik megvalósítani. Remélnünk és hinnünk kell, hogy ennek az alaposan megfontolt tervnek a gyakorlati életbe való átvitele a polgárság javát fogja szolgálni s hozzá fog járulni, hogy megszűnjenek azok a panaszok, amelyek az admininsztrációval kapcsolatban ma még elhangzanak. adomány átvétele után Degenfeld Pál grófhoz intézett. Az alispán jelentése a könyvtárügyről a következőket mondja: 1928. október 8-a mindenkor nevezetes dátuma könyvtárunknak, mert e napon ajándékozta gróf Dégenfeld Pál a törvényhatóságnak nyirbaktai könyvtárát és ezzel Szabolcsvármegye könyvtára nemcsak számban, hanem értékben is jelentősen gyarapodott. E nagyértékii ajándék 3609 művet tartalmaz 5275 kötetben. — Ebből magyar nyelvű 1914 mű 2602 kötetben, német nyelvű 1136 mű 1858 kötetben, francia nyelvű 312 mű 524 kötetben, anangol nyelvű 92 mű 122 kötetben, latin nyelvű 27 mű 41 kötetben, térkép 128 darab 128 kötetben. Nagyobbrészt történeti és irodalomtörténeti nagybecsű forrásmunka. így különösen a Rákóczi-féle és az 1848—49-i szabadságharcok és az azokat követő emigrációt ösmertető magyar, német, francia és angol munkák, valamint a magyar ügyre vonatkozó egykorú röpiratok egész tömege nagyértékü forrásmunkák. Bibliográfiái szempontból pedig több könyv valósággal raritásnak tekinthető. — így Joannes Wolfius Commemorabiles lectiones című két kötetes munkája 1859-ből, Joannes Pierius Hieroglyphica cimű müve 1575-ből és több értékes princeps editio. A könyvek leltárba vétettek, a nyelv- és szak szerint való #beosztásuk is megtörtént. A katalógusokat természetesen újból el kell készíteni az egész könyvtár anyagáról. Elrendeltem, hogy a könyvtáros tanulmányozza a főváros és a Nemzeti Muzeum könyvtáraiban a katalógusok elkészítésének legújabb módját és a könyvtár kezelésének uj rendszerét, hogy könyvtárunk is a modern kor követelményeinek megfelelően kezeltessék. A könyvtár mai állománya tehát 7470 mű u 195 kötetben. Gróf Dégenfeld Pál e nemes áldozatkészségével örök emléket állított magának Szabolcsvármegyében. A vármegye hálás köszönetét a Törvényhatósági Bizottság elhatározásából és nevében az adományozó Gróf úrhoz intézett következő szövegű köszönőiratban tolmácsoltam: Méltóságos Uram! A vármegye alispánjának jelentéséből lelkes örömmel értesültünk Méltóságod ama nagyszerű cselekedetéről, mellyel 5275 kötetből álló nyirbaktai könyvtárát könyvtárunknak adományozni méltóztatott. De nemcsak a hála és köszönet fogja el a lelkünk hanem a jogos büszkeség érzése is. Büszkék vagyunk Méltóságodra, mert bizonyságát adta annak, hogy Méltóságodban olyan nagyszerű férfit tisztelhetünk, akiben a Széchenyiek szelleme él tovább, aki áldozatot nem kiméivé, tettekkel munkálkodik a kultura közkinccsé tételén s aki meleg szabolcsi szivének sugallatára hallgatott akkor, midőn nagyszerű adományával bennünket tüntetett ki. Ugy érezzük és ezt az érzésünket lehetetlen most itt elhallgatnunk, hogy ennél szebb és maradandóbb emléket nem is állithatott volna Méltóságod önmagának. Ezek a könyvek, melyeket hűségesen őrzünk könyvtárunkban, valamint az a márványtábla, me- * Ivet ott, a nagyszerű adományozás emlékére felállíttatunk, — örökidőkre beszélni fognak Méltóságodról s példát szolgáitatnak mindenkinek arra, hogy a szép tettek önmagukban bírják legszebb jutalmukat. Hálán és köszöneten kivül ígérjük Méltóságodnak, hogy könyvtárunkat, mely e nagyszerű adomány következtében egyszeriben minden idők követelményeihez képest állandóan növeljük, gyarapítjuk, hogy az idővel a tudomány s a magyar nemzeti gondolat kincsesháza legyen. Ugy érezzük, hogy a magunk részéről Méltóságodnak a mély és bensőséges ' hálán és köszöneten kivül ennél többet, ennél kevesebbet sohasem adhattunk. Ezt azonban szivünkből felajánljuk s RENDES HELYÁRAK ! bút, bajt, bánatot, fájdalmat, keserűséget, szomorúságot, gondot, gvörelmet, töprengés*, álmatlan éjszakát oko;ott{ a PÉNZ szerdától örömet, szórakozást, derűt, élvezetet, látványosságot, irodalmat és felejthetetlen estét szerez az Apollóban Kedden AZ EURÓPAI LELKI KULTURA FILMEN ! Kedden A KITAGADOTT Paul Langenscheidt világhírű regénye 9 fejezetben. Rendezte: E. Duppont. Főszerepekben: A. Ma'toni és Dolly Grey. NYÍREGYHÁZA és környéke A Magyar—Holland Kulturgazdasági R.-T. áital felvett korzó és helyi felvételek Szerdától— péntekig ZOLA EMIL örökbecsű regénye filmen A mai idők regénye 14 fel*. — Rendezte: Marcel L. Herbier. BRIGETTE HELM és ALFRÉD ABEL a főszerepekben Rendes helyárak. 11 Elóadaso* kezdete ; hétköznap 5, 7 es 9 órakor a legelső ilynemű törvényhatósági intézmények sorába emelkedett, A vármegye közönségének köszönő irata Dégenfeld Pál grófhoz, aki 5275 kötetes nyirbaktai könyvtárát Szabolosvármegyének ajándékozta „Nemcsak a hála és köszönet fogja el a lelkünk,^hanem a jogos büszkeség is"