Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-01 / 99. szám

1929. május t. J^YfRYIDÉK. 3 kérjük, — tartson meg továbbra is kitüntető jóindulatában s vég­telen nagyrabecsült szeretetében. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletünk és nagyrabecsülésünk kifejezését. A Tekintetes Törvényhatósági Bizottság köszönetének e helyütt is kifejezést akarok adni azzal az óhajtással, bár mások is követ­nék e nemes példaadást! Mennyi lakbért fizetőnk május elsején ? (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A lakbérfizetést, a felmondá­sokat a legutóbb megjelent 4444~ 1929. M. E. számú rendelet sza­bályozza, amelynek intézkedéseit az alábbiakban kimerítően ismer­tetjük. Az ismertetésen kivül egy táblázatot talál az olvasó, amely­ből kitűnik, hogy összegszerűen mennyit kell fizetni lakbér fejé­ben május elsején. A LAKÁSOK BÉRE Esedékes bérként annyi pengőt kell fizetni, ahány korona az il­lető lakás vagy lakásnak tekinten­dő helyiség alapbére. Az alapbér mennyiségét, amely­nek alapján történt eddig a bérfi­zetés, vitássá tenni nem lehet. FELTÉTELES FELMONDÁS A tulajdonos (bérbeadó) az 1929. évi május hó 1. v napjától kezdve fél évi felmondással meg­szüntetheti az olyan lakás vagy la­kásnak tekintendő helyiség bér­letét, amely hat vagy ennél több szobából álló. A felmondás azonban hatályát ve^ti, ha a bérlő a szabályszerű idc/oen történt felmondás közlé­sét követő első bérnegyedtől kezd­je a közléstől számított nyolc nap alatt az alapbér 100 százalékának " megfelelő esedékes bér fizetésére kötelezettséget vállal. INDOKOLÁS NÉLKÜLI FEL MONDÁS Indokolás nélkül fel lehet mon­dani bármely lakás vagy lakásnak tekintendő helyiség bérletét, ha a felmondással élő fél a bérlőnek más lakásban, illetve helyiségben való megfelelő elhelyezését bizto­sítja. A bérlő megfelelő elhelyezését biztosítottnak kell tekinteni, ha a részére felajánlott lakás nagyság és minőség tekintetében hasonló a felmondott lakáshoz, vagy ha ki­sebb is, de a bérlő személyére két szoba, vele együtt lakó és 12 éven felül levő hozzátartozóira szemé­lyenkint egy szoba esik, — to­vábbá, ha a felajánlott lakás bére a beköltözéstől számított egy éven át nem haladja meg a hasonló és még lakásügyi korlátozás alatt álló lakások alapbérének 100 szá­zalékát s végül, ha a felajánlott lakás elfoglalása a bérlőt foglal­kozásának folytatásában nem aka­dályozza. A lakás megfelelő vol­tának megállapításánál a 12 éven alul levő családtag Tiem jön szá­mításba ha pedig több ilyen korú családtag van, ezek közül kettőre kell egy szobát számítani. A megfelelő lakás felajánlásá­nak, ha a bérlő a felmondást elfo­gadta, legkésőbb annak a bérne­gyednek 1. napját megelőző nyol­cadik napon kell történnie, amely­re a felmondás szól. A késedelem a felmondás érvényességének meg­szűnését vonja maga után. Bérnegyedenként csak egy la­kást, vagy lakásnak tekintendő helyiséget lehet felmondani. — A tulajdonostársak ezzel a joggal csak együttesen élhetnek. INDOKOLT FELMONDÁS Indokolt felmondásnak van he­lye: ha a tulajdonos (bérbeadó) a tulajdonát képező házba, bármi­kor szerezte is azt, maga akar be­költözni, vagy pedig közeli hozzá­tartozójának (fel- vagy lemenő ágbeli rokon, testvér) akar ott la­kást juttatni, feltéve, hogy vagy ő, vagy az a hozzátartozója, aki­nek érdekében történt a felmon­dás, nem lakik a saját házában, vagy ha ott lakik is, nincs életvi­szonyainak vagy családi körülmé­rülményeinek megfelelő lakása; ha a tulajdonos (bérbeadó) házát azért akarja lebontani, hogy he­lyére uj épületet építtessen. Az indokolt felmondás a rendes felmondási idő megtartásával tör­ténhetik. Ha a tulajdonosnak (bérbeadó­nak), aki maga akar a házban le­vő lakásba beköltözni, szabad rendelkezés alatt nem álló kü­lön bérleti vagy más lakása van, a felmondás csak ugy érvényes, ha ezt a lakást a bérlőnek fel­ajánlja. Az a körülmény, hogy a felajánlott lakás a bérlőnek nem felel meg, a felmondás érvényessé­gére befolyással nem bir. Ha pedig a tulajdonosnak nincs külön laká­sa, vagy ha szabad rendelkezés alatt álló lakásban lakik, a felmon­dás más lakás felajánlása nélkül is érvényes. Más lakás ajánlása nélkül mondhat fel továbbá a tu­lajdonos (bérbeadó) abban az esetben is, ha a saját házában olyan lakásban lakik, amely élet­viszonyainak és családi körülmé­nyeinek nem felel meg és a fel­mondás olyan közvetlen szomszé­dos egy bérbeadott lakásra tör­ténik, amellyel az általa hasz­nált lakás megfelelően kibővithető. Ha a felmondás valamely hozzá­tartozó érdekében történt, a fel­mondás csak akkor érvényes, ha a felmondó fél a bérlőnek más la­kásban való kielégítő elhelyezését biztosítja. Ugyanez a szabály nyer alkalmazást abban az esetben-is, ha a felajánlható külön lakással nem rendelkező tulajdonos (bér­beadó) házában a jelen rendelet életbelépése után olyan lakás üre­sedett, amelyet elfoglalhatott volna, de nem foglalt el és mégis azon az alapon él felmondással, hogy maga akar a felmondott la­kásba beköltözni. Kielégítőnek kell tekinteni azt a lakást, amely ugyanannyi szobá­ból áll, mint a bérlő felmondott lakása. Szövetkezetnek 'vagy részvény­társaságnak tulajdonában álló ház ban levő lakásra (úgynevezett örök lakásra) felmondással a szövetke­zet vagy részvénytársaság, igaz­gatóságának hozzájárulásával az is élhet, akit tagsági minőségben az illető lakás használata az alapsza­bályok szerint megillet. Emeletráépítés okából egész épületre vagy az épület túlnyomó részére vonatkozó főbérleti szerző­dést csak akkor lehet teljesen fel­mondással megszüntetni, ha az emeletráépítés következtében a főbérlet tárgya az építés ideje alatt egészen használhatatlanná válnék. 1927. évi november hó 1. napja előtt létrejött olyan megállapodás esetében, amelynél fogva valaki ingyenesen vagy aránytalanul cse­kély ellenérték mellett kifejezetten a lakások szabad forgalmának; helyreállításáig engedte át másnak valamely lakás vagy egyéb helyi­ség használatát, az átengedő a használatért olyan ellenértéket kö­vetelhet, amelyet a szabad rendel­] 1 !?aniogsf-. naj­a e&^í ^^Fiabadt í kezés alá nem eső hasonló laká­sok vagy helyiségek után általá­ban fizetnek. Égési [Negyed O 122 , í— (X •O — JO ^ a a? évi al&pbér 13 1. M N s9 E r-j — — fsl _ eorvi t= m B N n íj 2' ~ 00 = n mo > CVJ O aranykorona p | r. P f. P f. 50 12-50 12 50 25 12 75 60 15 15 30 15 30 80 20 20 — 40 20 40 100 25 55 50 25 50 120 30 30 — 60 SO 60 140 35 35 — 70 35 70 150 37 50 37 50 75 38 25 160 40 40 — 80 40 80 180 45 45 — 90 45 90 200 50 50 — 1 51 240 60 60 — 1 20 61 20 250 65-50 62 50 1 25 63 75| 300 75 75 _ 1 50 76 50 320 80 80 — I 60 81 60Í 350 87-50 87 50 1 75 89 25] 80 360 90 90 — 1 80 91 25] 80 400 ICO 100 — 2 — !02 j 460 112-50 112 50 2 25 114 75 500 125 125 — 2 50 127 50 600 150 150 — 3 — 153 700 175 175 — 3 50 178 50 720 180 180 — 3 60 183 60 800 200 200 — 4 — 204 —j P00 S25 225 — 4 50 229 50 1003 250 550 — 5 — 255 1 A Társadalombiztositói választásoknál irányadó ren­delkezések Az Országos Társadalombizto­sító Intézet önkormányzati szer­veit és pedig az Országos Társa­dalombiztosító Intézet közgyűlése, valamint az Intézet kerületi és vál­lalati pénztári választmányi tag­jait 1929 évi május hó 12-ik va­sárnap és 13-ik hétfő napján vá­lasztják meg a választásra jogo­sult munkaadók iparosok, háztar­tást vezető munkaadók stb. és al­kalmazottak, munkások, tisztvise­lők, háztartási munkavállalók stb. A választás 1929. évi május hó 12-ik napján reggel 8 órakor ve­szi kezdetét. A szavazati jog ki­zárólag az Intézet- által az igény­jogosultak részére kiállított sza­vazói igazolvány alapján gyako­rolható. Minthogy a szavazás al­kalmával a választásra jogosultak személyazonosságukat is igazolni tartoznak a szavazók lássák el magukat megfelelő igazolvánnyal, munkaadói igazolvány, keresztle­vél, arcképes igazolvány stb. A szavazói igazolványt a mun­kaadók már megkapták. Az alkal­mazottak szavazói igazolványukat annál a munkaadónál tartoznak át venni, akiknél 1929. évi március 23.-án alkalmazásban állottak. A szavazásra jogosult munkaadó vá­lasztók az üzemüknek helyén mű­ködő szavazatszedő küldöttségek­nél, amely munkahelyük, vagy la­kóhelyük városában, vagy közsé­gében működik. Ha az illető város ban vagy községben szavazatsze­dő küldöttség nincs, a szavazásra jogosult a legközelebbi szavazat­szedő küldöttségnél szavazhat. A szavazásra jogosult munka­adó, vagy biztosításra kötelezett választó posta utján is szavazhat, ha a lakó vagy munkahelye váro­sában, vagy községében szavazat­szedő küldöttség nem működik, vagy ha a legközelebbi szavazat­szedő küldöttség helyisége az üzem helyétől, illetőleg lakhelyé­től 4 km.-nél távolabb esik. A szavazás alkalmával két nagy érdekeltség áll egymással szem­közt és pedig a nemzet egyetemét, a nemzeti alapon álló munkaadók, munkások, iparosok, tisztviselők, háztartási munkaadók és munka­vállalók stb. többségét képviselő Nemzeti Blokk és a szociáldemok­rata párt szövetkezve a pesti de. mokratákkal. Már most felhívjuk az összes fővárosi és vidéki szavazókat, hogy szavazatukat, ugy a közgyű­lési, mint a kerületi választmányi tagok választása alksJmávaí a Nemzeti Blokk i-es számmal meg­jelölt lajstromára adják be. fl Budapesti Nemzetközi Vásárra utazó hőtgyközőnség rendkívüli jutányos áron szerezheti be ruha- és kabátszökségletét Klimkó flnna női divaiáruházában Budapest, IV. her. Váci-utca lí/b. sz. A kialkudott árból e lapra hivatko­zóknak a vásárra való tekintettel külön 5 e/« engedményt nyújtok. 2359-3 ASINGER VARRÓGÉPEK méms A LEGJOBBAK í «

Next

/
Oldalképek
Tartalom