Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-17 / 236. szám

10 JSÍYÍHYIDÉK. 1928. október 17. A Kellog-paktnm harmadik hátsó ajtójáról Irta : Straky Henrik. A Kellogg-paktum első hátsó ajtóját abban leltük meg, hogy a védőháboru mibenléte lényegileg nem Íratott körül. A második kibúvó rést az alkotja, hogy a bizonyos esetekre vonatkozó katonai akciók, — amelyeknek célja a pajzánkodva békezavaró államoknak a megbüntetése — szintén nem írattak körül. Most amikor kormányunknak azon jegyzéke, amelyben készséget mutat a paktum aláírására; egy kikötés félével, már az Unióban van; feltárjuk a harmadik hátsó ajtót is. Kormányunknak óhaja az, hogy kerestessék módozat, amely biztosítsa a jövőben az elkövetett igazságtalanságoknak békés uton és békés eszközökkel való megszüntetését. Minden magyar ember tudja, érzi, hogy e klauzulának célja a Trianonrevizió. — Kormányunk tehát a rabulisztikus kibúvók igénybevétele nélkül is biztosítani igyekszik a maga számára a revizió /ehetőségét, a paktum aláírása ellenére is. Tehát igazán a végszükség esetén szorulhatnánk csak rá a Briand— Chamberlain-féle értelemkicsavarásokra. Hiába, a magyar mindig nyilt és őszinte, a nemes tulajdonok talán nem is mindig erények a külpolitika sikos mezején. í i A Kellogg-paktum hosszas bevezetésében az áll, hogy a paktumot aláiró állam megfosztatik mindazon előnyöktől, amelyeket a békepapir nyújt, ha a jövőben arra törekszik, hogy nemzeti érdekeit az által igyekszik megvalósítani, hogy a megvetett háború eszközéhez nyul. Ezt természetesnek találjuk. Nincs az a hatalom, amely feloldozhatná önönmagát a szerződés által reárótt kötelességek teljesítése alól és viselhetne háborút. Egyidejűleg a paktumot aláiró többi hatalmaktól pedig követelhetné a szerződés által reájuk rótt kötelességek nek a vele szemben való megtartását, azaz nem mást, minthogy ellene ne vezessenek hadat. Ez anynyit jelentene, hogy a szerződésszegő állam támad, a szerződéshez ragaszkodó pedig nem védekezhet. Ez az eset akkor állana, ha példánkban felvett mindkét állam paktumaláiró, hiszen lassanként minden ország szignálja. A paktumból származó főelőny pú volna, hogy a paktumot szignáló államnak nem kellene attól tartania, hogy a szignálótársak megtámadják. Ettől megfosztatik a szerződésszegő állam, szóval kirekesztik a paradicsomból. A paradicsomból való kirekesztés után kezd kitárulni a harmadik hátsó ajtó. Nem tökéletes az a vallási felfogás, ahol a paradicsom boldogságával nem áll szemben a gyehenna tüze. Nem nevelési rend szer az, amelyben a jutalom mellett nem szerepel a büntetés. A paktum hosszas bevezetéséből csak a paradicsomból való kizárás következik; utána legfeljebb a Nirvána, a semmi. Itt van a harmadik kibúvó, nincsen a paktumban semmi a szerződésszegő állammal alkalmazandó büntetésről, gyehennatüzről szó. Nincs a támadó államnak mitől tartani. Nem dementi, nem cáfolat erre a második hátsó ajtó: azaz a pajzánkodó, békezavaró államok meg büntetése, mert ez sem Íratott körül s ez különben is Páris joga. A Kellogg-paktumnak végeredményben pont annyi katonája van, mint a Népszövetségnek; azaz »sage und schreibe« egy se. Wilson és Unió nem ugyanaz, ezt láttuk a múltban. Kellogg és Washington sem azonos fogalmak, ezt látni fogjuk a jövőben. Tehát Kellog urnák sincs büntetési eszköz a kezében, amint a Népszövetségnek sincs. Ahelyett, hogy Kellogg ur gondoskodott volna a harmadik hátsó ajtót megszüntető büntetési szankciókról — mást csinált; jobban kitárta a rést, hogy könnyebben lehessen lógni a paktum kötelező volta elől. Hogyan ? Tegyük fel azt, hogy két paktumszignáló árllam között háborúra kerülne a sor; mindkettő megtámadottnak minősítené magát. — Ehhez a Briand—Chamberlain féle és elfogadott interpretációk szerint mindegyiknek kétségtelenül joga van, tehát mindkettő védelmi háborút folytatna, mondjuk Bukarest és Budapest. Ki fogja eldönteni azt, hogy ki folytat igazán védőharcot. Senki, mert senki sem nyert jogot erre, csak ők maguk. Kit fognak a többi paktumszignálók a paktumnyujtotta előnyöktől mégfosztani. Senkit. Teljes a zűrzavar, káosz, Kellogg segíts ! Az államtitkár ur ugy segit, hogy a kibúvó rést a lehető legnagyobbra tágítja, amennyiben az egyik klauzula a szerződésszegés esetére azt mondja, hogy ha konkrét esetben szerződésszegést követne el bármely szignáló állam, akkor a paktum semmissé válik. Hát ez a büntetés, amitől tartani kellene. Ettől angyalok ijednek meg, nem földön járó gyarló emberek. Az embernek önkéntelenül a régi Lengyelország s a lengyel képviselő vétójoga jut eszébe. — Azután az ebből fakadó áldás, amely a XVIII. századbeli Lengyelország feldarabolására vezetett. Hát ilyen nemű áldásokat rejteget a paktum, akkor ki kér belőle ? Mi nem tudjuk, ezt megadták nekünk a wilsoni pontok. Ha figyeltük a francia—angol flottakompromisszumot, hallottunk e körür olyan melódiát zengeni, mintha ennek éle az Unió ellen irányult volna. Még nem ürült ki teljesen a francia—angol titkos okmányok pandoraszelencéje, de máris látható, hogy a fenti feltevés nem nélkülöz minden aiapot. Hiszen szelíden a föld felosztását tervezte Páris és London. London biztosítani szeretné magának a tengeren való egyeduralmat, s kárpótlásul támogatná Párist, hogy szinte egyeduralomra tegyen szert az európai kontinensen. — Nesz a hála neked Washington Páristól és LondonI tói, mert segítetted leverni Berlint és Budapestet. A hátad mögött osztozkodni szeretnének, erről irinak a mérsékelt német lapok, nem Westarp gróf jobboldali orgánumai. Az Unió minden erőfeszítése ellenére sem jutott még birtokába a kompromisszum szószerinti szövegének, itt van tehát a titkos diplomácia. Pedig biztositották Kellogg urat arról, hogy ilyenről az egyezménnyel kapcsolatban szó sem lehet. A paktum szerint nem is lehetne. Tehát kissé mérész következtetéssel állitható, hogy a paktumot megszegte Páris és London, azaz nem is egy, hanem kettő, tehát a paktum erkölcsileg semmis, erkölcsi halott. Nem csoda, ha olyanokat is hallunk már, hogy Kellogg ur állítólag azt jelentette ki, hogy a valószínűleg távozó elnökkel távozik ő is; persze ezt azután cáfolják is. Annyi bizonyos, hogy érzi, hogy tulnagy fába vágta a fejszéjét. Kormányunk csatlakozhatott a paktumhoz, hiszen a csatlakozó jegyzékben kifejezést adott azon óhajnak, hogy az igaztalanságok orvosoltassanak. Ez a tény és a kínálkozó hátsó ajtók tág teret biztosítanak a Trianonreviziónak. Példátlanul izgalmasnak ígérkezik a községi és körjegyzők országos kongresszusa á közigazgatási reformjavaslatot veszik bonckés alá az országos jegyzőgyűlésen és rámatatnak a községi háztartások katasztrófális helyzetére. — Segíteni kell a csőd előtt álió községi háztartásokon (A «Nyirvidék» tudósítójától). A községi és körjegyzők országos központi egyesülete okt. 22-én választmányi ülést tart, amelyet okt. 23-án a régi országház nagytermében a jegyzők országos kongresszusa követ. Az országos jegyző gyűlés, illetve kongresszus elé rendkívül nagy érdeklődéssel tekint a jegyzői kar. Olyan kérdések kerülnek megvitatásra a kongresszuson, amelyek belevágnak a jegyzők egzisztenciájába s közvetve érdeklik a falu és község közigazgatását is. 1 A kongresszusra már megjelent 1 a meghívó, amely szerint az országos jegyző gyűlésen az elnöki megnyitót, amely már magában is élénk kritikát fog gyakorolni a közigazgatás egész menetéről, a közigazgatási reformjavaslat megvitatása követi. Ez a pont már eddig is sok izgalomra szolgáltatott okot és igy alkalmat nyújt a jegyzőknek is a hozzászólásra. Azután a községi háztartások katasztrófális helyzetét tárják a kongresszus elé. Majd az egyesület 1927. évi zárszámadását ismertetik és megállapitják az 192ÍS évi költségvetést. Szó fog esni a kongresszuson, a jegyzők okiratszerkesztési jogáról, amelyet a falu népe szempontjából fognak ismertetni. Inditványok következnek ezután sorra, majd a tisztújítást ejti meg a közgyűlés. Arra nézve, hogy a magyar jegyzői kar milyen érdeklődéssel és feszült kíváncsisággal tekint a jegyzői gyűlés elé, bizony$ág a következő érdekes nyilatkozat: — Az október 23-ára kitűzött országos jegyzőgyűlésen — mondotta informátorunk — a vármegyei jegyző egyesületek kiküldöttein kitviií a jegyzők is nagy számban fognak megjelenni. Magyarázata ennek, hogy igen súlyos, a jegyzői Központi (Central) Szálloda Budapest, Baross-tér 93< Teljesen újonnan berendezett kényelmes családi szálloda, a Keleti pályaudvar tőszomszédságában. 7359 Tökéletes tisztaság, hideg-meleg íolyóviz. Telefon a szobákban. Polgári árainkból e hirdetésre hivatkozók 20% engedményt kapnak Testvérvállalatnnk az OSTENDE KÁVÉHÁZ. kart egzisztenciálisan közelről érintő kérdések szerepelnek a gyűlés tárgysorozatán. Megtárgyaljuk a közgyűlésen a közigazgatási reformjavaslatnak községi vonatkozásait, majd a községi háztartásokat a katasztrófa felé rohanó helyzetéről és a jegyző okiratszerkesztési jogának népvédelmi jelentőségéről fognak értekezni az országos jegyző gyűlésen. A közigazgatási reformmal kapcsolatban megemlitik majd a felszólalók mindazokat az intézkedéstervezeteket, amelyek javulást jelenthetnek a jegyzői karra nézve, de rámutatnak a tervezet fogyatékosságaira is. — Legfőképpen azonban a közsé gi háztartások bajainak orvoslását fogják sürgetni a kongresszuson. Utalni fognak a szónokok az elmúlt évtizedek eseményeire, amelyek mindenkor a jegyzői kar aggályait igazolták. Szinte tragédiája az országnak, hogy a legtöbb esetben nem hallgattak a jegyzői karra az irányadó tényezők. Példa erre a községi háztartások válsága. Már evekkel ezelőtt rámutattunk arra, jhogy a szanálás tönkreteszi a községek háztartását. Keserű elégtétel a jegyzői kar számára, hogy a kormányzat végre belátta, hogy segiteni kell a nyomorgó, csőd előtt álló községi háztartásokon. A jegyzői okiratszerkesztési joggal kapcsolatban foglalkozunk a kongresszuson azokkal a támadásokkal, amelyek a jegyzői kart értek. IIai.gsiJ$V2U> fogjuk, hogy a jegyzői okiratszerkesztési jog nem a jegyzők anyagi érdeke, hanem a jegyzői karnak a falu népével szemben való kötelessége. — Ezeknek a tudatában érthető az a nagy érdeklődés és példátlan izgalom, amely a régi képviselőházban megtartandó jegyzői kongreszszust megelőzi. Figyelmeztetés! A hősök szobra október 21-én megtartandó leleplezési ünnepélyére a nagyközönség is csak belépőjeggyel léphet be. Belépőjegyek a Ferencziféle könyvkereskedésben kaphatók (Városház-palota). 6x A RENDEZŐSÉG. — Singer varróigépek kizárólag nálunk kaphatók ! Singer varrógép részvénytársaság, Vay Ádám-utca 2Szőrme bundát és szőrmét legolcsóbban ntmiklóssy beszerezni. Széchenyi-tér 6. szám. szűcsnél 7012-2