Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-23 / 45. szám

iyS4 t'wsruéí 23 Kállay Tibor. A szenvedelmek mindig távol zajlanak le az igazság révpartjaitói. Pirosra hevült arcokról,, gyülöjettombolásról, a kormánybnktatás reményétől átfütclt támadókról olvasunk a nemzetgyűlés keddi ülő séről érkezett tudósításokban. A pénzügyminiszter felé robbant a vihar hevülete s ő bástyaként állott a hullámok torlaszául. A gyűlölködés heve, a pillanatnyi izgalmak zivatara Szabolcs arnyló rónáira nem csapkod, dübörgése elhal, mire ideér, de nékünk mélyen a tudatunkba markol a'z akép, amint a legsúlyosabb gazdasági krízis érésének idején a pénzügyi kormányzat kerekéhez állított szabói, esi férfiú sziklaként áíl és becsületességének,. jövőbe látásának, titkok ismerésének érzésében acélos hősként tes,z vallomást Igazsága mellett. Ma már nem áll a vulkánon. Nem pénzügyminiszter. Nagy tusák, álmatlan éjszakák hosszú spra az oromén^, ber titáni munkabírásával végzett feladatok ideget,, lelket emésztő hónapjai után megpihen. Odakint még morajlik a vélt diadal kiáltása. Bennünket szabolcsiakat nem téveszt meg. Odalépünk pihenése magányába hozzá és ha ráhull a nagyok tragikumának hideg permete,, mi az ő otthor nának,. Szabolcsnak szeretetét a szivünk í melegét árasztjuk reá. Nem politizálunk. Kemény igazság- ' ként szegezték mellének a dárdát: a te j pénzügyi poíilikád helytelen voit„ az okoz- j ta a krízist és továbbfolytatása éhhaláll' jelent. A politikában azonban nincsenek ; igazságok és Csonkamagyarorszájgon min. i de.n kormányférfiu sorsa tragikumot rejt | A körülmények látszata könnyen szólhat j ellene, nem védekezhet, nem mondhat cl j mindent jelenről, jövőről. Ne íeiedjük, Ti- j sza István nemes alakjának is tragikusan f kelleti a porba hullnia. Tombolt a gyü- ; löletvihar, ő hallgatott, magába zárta titkát, igazságát, amelyet áttörhetetlen pajzs- i ként emelhetett volna fel minden golyó j ellen. Az utca igazságként viharozta ab- ; laka felé a maga nagy optikai csalódását ' és jött idő, amikor rettenetes tévedéssé ; fakult a vád és a jelleniszépség fényében mind magasabbra nőtt Tisza István gróf alakja. Kállay Tibor politikája felelt is a jövendő mond majd ítéletet. A história tlszr titó folyamata után hangzik majd el a tárgyilagos szó fölötle, mely sujt vagy emel,, de objektíven igazattevő lesz... Mi, szabolcsiak most nem a politikusról szólunk, hanem Kállay Tiborról, az emberről. Itt játszotta át gyermekéveit, itt izmosodott lelke naggyá, innen indult magasra ívelő pályára. Ennek a szűkebb hazának képe drága volt előtte küzdelmeiméiben, az otthonra gondolás edzette, bátorította, a szabolcsi tájakra, drága szülőföldjére Váló emlékezés üditő forrásvize { volt tikkasztó,, sziklákkal sebző utjain. — Százával fordultak hozzá szabolcsiak, egyesek és küldöttségek, községek és egyesületek s ő megkülönböztetett szeretettel,. nem feledhető odaadással intézte el az itthoniak ügyes-bajos dolgait. A politikus kormányférfiu motívumai is az emberekben gyökereznek s mi ismerjük azt a dus humuszt, az ő fenkölt lelkét, ethikus személyiségét, amelybői elhatározásaihoz inspirációi, erőt merített. — Tudjuk, hogy hatalmas munkaerőt, csodával határos kitartást, aranylóau tiszta, szegénységre kötelező becsületességet, páratlan kölelességtudásl tanúsított a magyar gazdasági élet fellendítése érdekében és megjryőződése, hogy a sötétben bolyongás után immár közel kell lennie a hozsánnás magyar reggelnek, ez a meggyőződése szent volt és szent ma is. Milyen fájdalmas tragikum van ab- ; baii„ hogy az erők összefogását olyankor kellett megkísérelnie, amikor az ő hibá- ; ján kívül még nem érkezett el az idő, mikor még sötét felhők borulnak fölénk és a gyűlölködés villámai csattannak... Mikor megválasztatása után a Korona j erkélyéről költői intuicióval szólott az j alant lobogó fáklyákról, azt mondotta, ' hogy ezeknek az imbolygó magyar fény- | csóváknak egyetlen nagy lángba kell ösz- >. szecsapniok s ez a ragyogás mutatja majd a megváltás útját. Mily tragédia, hogy konok kezek még mindig távol tartják egymástól a szivek fáklyáját, hogy a szerte lobbanó fénynél még mindig az útkeresésnél tartunk. Milyen tragikus, hogy mikor a pénzügyminiszter az utolsó nemzetgyűlésen is az egybekapcsolódást, az egy; frontija sorakozásl jelölte meg a kibonta- ! kozás fellételéül, didergő türelmetlenséggel feszítsd meget" kiáltottak felé. Nem volt szónoki sikere a kritikus pillanatokban. Mi tudjuk, hogy huszonnégy óráig egy huzamban, alvás, pihenés nélkül dolgozott az előtt a nemzetgyűlés előtt. Minden erejét megfeszítette nemzetéért, amely nek n'evében bukását követelték. Uj embert akarnak, aki önmagából adja az utat, a kibontakozást mutató fényt. Jön-e ilyen jöhet-e, meglátjuk. Nem politizálunk. Mint érző emberek, szabolcsi testvérei, az ő lelkének nagyszerű sugárkévéjét ismerők, állunk mögötte. Meghalljuk hazája sorsáért aggódó, fájó szive dobbanását. Érezze, meg közelségünket, gyógyító, bátorító szeretetet sugárzó tekintetünk melegét. Az ősi otthon, mint a hadból sebesülve visszatérő fiút az édesanya gyöngéd megindultsággal kötözi be sebeit, amelyet a nagy tusában mindannyiunkért kapott. A Népszövetség pénzügyi bizottságának jegyzökönyve,, amely a magyar kölcsön ügyében kelt,, sokaknak szerzett kellemetlen meglepetést. Azért sokaknak, mert sajnos, még mindig tekintélyes azoknak a száma, akik az ország jelenlegi helyzetét szívesen jelölik a függetlenség jelzővel és mintha fájna nekik, a saját maguk által sem hitt szép álmokból való felébredés,, mindannyiszor feljajdulnak, valahányszor a kérlelhetetlen valóság reájuk cáfol. Ilyen kérlelhetetlen valóság a Népszövetség pénzügyi bizoltságának jegyzőkönyve,, amely kilenc j>oútjában megállapítja,, hogy a magyar iparpolitika, iparfejlesztés iránya helytelen,, mert az ipar olyan nyersanyagokból táplálkozik, amilyeneket az ország nem termel. Ezeknek megállapítása után" azt javasolja, hogy Magyarország haladéktalanul szüntessen meg műiden beviteli és kiviteli tilalmat A célt, amit ez a javaslat szolgál, nem nehéz világosan látni, az ántántnak szabadkereskedelemre kell minket utalni, vagy akár kényszeríteni, mert ez a minket környező államok gazdasági érdeke. És egészen meddő vita volna bizonyítani ez állitások ellenkezőjét, és a javasolt intézkedések helytelen voltát. Kész helyzet- , tel állunk szemben, amelynek kialakulása tőlünk függetlenül és nálunk legalább pil- > lanatnyilag erősebb tényezők hatása alatt , történt. Benne vagyunk a trianoni csap- • dában és ahelyet, hogy belejutásunk okai felett elmélkednénk, vagy belejuttatásunk j jogosságát és méltányosságát vitatnék, sok 1 kai okosabban cselekszünk, ha azon gon- j dolkodunk, hogyan jutunk ki belőle. Hiszen azt előre tudhattuk, hogy gaz- ! gazdasági szabadmozgásunk soha annyira nem volt, mint amennyire Trianon azt Uj rőfös- és divataitól! A§tma«*gi és iCfamef röfós- és oívatáruüjilete Zoldség-tér 6 sz. Gélya-áruhsi* mellett. Á'landó nagy vátasziékot Urtunk : vászon, zeffir, kanavász, mindennemű mosóaiu es szöeetetcbsn. Olcsó árak! 701-2 Pontos kiszolgálás!! korlátozza és korlátozhatja és szomorú mosolynál egyebet nem érdemelnek azok, akik hosszú szónoklatokban és hosszú cikkekben pazarolják a drága magyar energiát,, mondván, hogy de biz, én bebizonyítom az antantnak, hogy nincs igaza!! Kár az energiáért!! Úgyis süket fülére találunk azoknál, akik valamit tehetnének, magukat pedig felesleges saját igazunkről meggyőzni először, mert úgyis érezzük, másodszor, mert tehetetlenek vagyunk!. (És mert azok vagyunk, alig remélhetjük, hogj' az antant akarata ellenére itt bármiféle nemzeti termelés hatható, san helyezkedhessék el, akár az állami szubvencionálás, akár a vámvédelem bástyája mögé. • Nekünk ma egy kötelességünk van, számolni a helyzetlel, amelyen belátható időn belül nem változtathatunk. Ha ezze! számolunk, akkor további kötelességünk a nemzeti értéktermelést megreformálni,, a magyar termelő munkaenergiát más, olyan frontokra átcsoportosítani, ahol az külső befolyásoktól és korlátozásoktól mentesen érhet el eredményeket. Mert hiszen ma a munkanélküliség veszedelme ellen kell védekeznünk. Olvashatjuk,hogy, a magyar gyáripar máris kénytelen üzemét redukálni és a munkanélküliek számát akarva nem akarva, növelni. Ha most ezt a helyzetet betetőzi és elmérgesifi az ántántparancsra ránk zúduló külföldi verseny, akkor olyan krízis állhat be közgazdasági életünkben, amilyent évtizedek alatt sem tudunk kiheverni.. Ezenfelül pedig nem szabad elfelednünk, hogy Bécs piacán mái* megjelent az' első orosz buza, Prágában pedig az amerikai malomtrusl ügynökei dolgoznak és híre jár annak, hogy az Unió farmerei jelentékeny kcj nyérmagkészleteket szándékoznak az euró( pai piacra dobni. Í

Nemcsak iparnak és kereskedelemnek, de a mezőgazdaságnak is érdeke lehát, hogy értéktermelő energiáját más frontokra csoportosítsa át. Ez a másik [ front, nem lehet más, mint a mezőgazdaság indusztrializálása. Meg kell teremtenünk minden erőnkkel azt a mezőgazdasági ipart, amely nem csupán azért mezőgazdasági,, mert a föld és a mezőgazda'ság proGuktumait dolgozza fel, de a földműveléssel magával áll a legszorosabb kapcsolatban. Mert elismerjük, hogy, van mezőgazdasági iparunk, de a mezőgazdasági üzemek iparosítását eddig csak hirdettük. A megvalósítás még hátra van. Sunst Olivér Dickens világhírű regénye 8 felvonásban. Főszerepben Jackie Coogam. Február 22, 23. é? 24-én pénteken, szombaton 7 és 9 Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel a Diadalban. A Nemzeti Értéktermelés reformja. Irta dr. Vaut só Gyula az Országos Többtermelési Ltea üpvvezető alelnöke