Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)
1923-03-01 / 48. szám
1923. március 1. ans« am — Az evangeiikus egyházi főhatóság STüvvel-lélekkel és teljes energiával küzd a miskolci jogakadémia fenntartásáért. Ezért nem kiméi fáradságot és áldozatot, hogy a kultura hasznára megmentse a jogi főiskola életét. — Az egyházi főhatóság azonban legtöbbet vár az egyetemes evangeiikus közgyűléstől, amelyet március 21-én tartanak meg Budapesten. Ez a közgyűlés fog foglalkozni a kultuszminiszter ismert rendeletével. Az evangélikus egyház vezetőségének az a célja, hogy ezzel a közgyűléssel mondassa ki, hogy a kultuszkormány rendeletének visszavonása érdekében a kormányzónál és a miniszterelnöknél járjon közbe. Így küldöttség fogja felkeresni a kormányzót és a kormányekiököt az egyetemes evangeiikus egyháznak azzal a kérésével, hogy a miskolci evangeiikus jogakadémia továbbra is kaphassa államsegélyét s igy továbbra is fennmaradhasson. Az evangélikus egyetemes közgyűlés határozatától a a kultuszkormány rendeletének visszavonását várják. * Geduly Henrik, a tiszamelléki ág. hitv. evang. egyházkerület püspöke, Zelenka Lajos kir. kúriai biró, törvényszéki elnök, egyházkerületi felügyelő és Oerhardt Béla tanitóképzőintézeti igazgató társaságában látogatást tett Hodobay Sándor dr. polgármesternél mely alkalommal szóba került a tanítóképző elhelyezése, fejlesztése és a jogakadémia i'entartásának problémája is. Abban az esetben, ha a kormánynak eltökélt szándéka, hogy semmi körülmények között sem folyósítja 1923. junius elsejénél tovább a jogakadémiai tanárok államsegélyét, ugy juniustól válságba jut a jogakadémia, amelyet csak abban az esetben lehetne továbbra is fenntartani és Miskolcon tartani, ha város legalább kétmillió koronával támogatja az akadémiát. Hodobay Sándor dr. polgármester a maga részéről minden támogatást kilátásba helyezett a jogakadémia Miskolcon való fenntartására, de évi két milliós támogatást Miskolc vagyoni viszonyai, a városi háztartás teljesítő képessége nem bir meg. Ezért, ha csakugyan arra, kerülne a sor, hogy a felekezeti jogakadémiák március 21-iki nagygyűlése semmiféle támogatást nem tudna kieszközölni az államtól, a Város vezetősége meg fogja találni a módját, hogy az akadémia fennmaradásának sorsát minden érdekeltség bevonásával biztosítani igyekezzen. Ssebb mint a Szodoma és Gomora Sámson és Delila Dslila — — Korda Mária Sámson — — Qalaor, a hires atléta A nagyherceg Lukács Pál, a Vigszinház tagja Bemutatja péntektől az Apolló. Ha fflegfujjl a trombitát... éj szereplőkkel — dj betanulással szeidán a Városi Szinház Mozgóban A Frankfurtiah a rilághires RotSOhlld-CSaládnak szenzációs pályafutása filmen. Egyszerre mutatja be a Diadal Mozgó február 28, március 1 én és 2-án, szerda, csütörtök és péntek. A filmvilág nagy szenzációja: Sámson és Delilá „A lakásínséget nem lehet közigazgatási uton megoldani/ 4 Budapest, február 28. A sok-sok nyomorúság, baj közölt, amelyeket a trianoni szerződés zúdított az országra, talán a legsúlyosabb: a lakásínség. A háború alatt teljesen megakadtak tudvalevően az épitkezések, viszont a családfenntartók száma megnőtt, menekülők árasztották el az országot s igy sokan vannak, akik lakás nélkül tengődnek. A teljes anarchiának elejét veendő hivatalokat létesitett a kormány a meglévő lakások helyes és lehetőleg igazságos elosztásának intézésére, természetesen azonban, hogy ezek a hivatalok sem képesek a hajléktalanokat lakáshoz juttatni, megfelelő számú üres lakás hiányában. A lakáskrizist másként mint nagyarányú építkezéssel megoldani nem lehet s a most divatos szólamok, amelyek szabadforgalomról, háztulajdonosok rendelkezési jogának helyreállításáról, lakáshivatal megszüntetéséről szólanak, mint a kritikus helyzet enyhítőiről, csak frázisok amelyek egyesek érdekeit átmenetileg eselteg szolgálnák, végeredményben azonban csak a hajléktalanok számának hihetetlen emelkedését vonnák maguk után. A lakásínség egész Európában megnyilatkozott. Természetesen mindenütt arra a megállapításra jutottak, mint nálunk, hogy t. i. a krízis megoldását nem rendeletektől, vagy intézkedésektől, hanem kizárólag az építkezés megindulásától 1©- / het várni. A jóvaiutáju államokban automatikusan meg is kezdődött a nagyarányú építkezés, ahol pedig erre nem volt hajlandóság, olt a kormányok kötelezték a lakosságoL arra, hogy magának hajlékot építsen. Így Németország, Jugoszlávia és Románia kötelezik a tehetős polgárságot, a gyárvállalatokat, bankokat, hogy maguknak s esetleg alkalmazottainak is lakásokat építsenek. Érdekes volt a németországi eljárás. Németországban a nagy lakásokból elrekvirálták a három-négy, szobán íelüii helyiségeket. Ak inem volt hajlandó beérni a megmaradó lakásrésszel, annak kijelentették, hogy az intézkedés ellen egyetlen ielebbezési lehetőség van: az építőmester. Amikor ennek az intézkedéseknek az eredményei már mutatkozni kezdtek, az iparvállalatokat, bankokat kötelezték arra, hogy. saját helyiségeikbe költözzenek, néhány hónapon lielül, ellenkező esetben kilakoltatják őket. A kormány természetesen megtelelő támogatásban is részesítette az építeni szándékozókat, kölcsönöket folyósított, előnyös feltételek mellett adott telkeket, ugy, hogy az építésre kényszeritettek az első felháborodás után belátva a köz iránti kötelezettség teljesítésén tul az építésből reájuk háruló előnyöket is, készségesen hajbotiák végre a rendeletet A kényszerépitkezések ügye Magyarországon is felvetődött. Szeged város törvényhatósága feliratban kérte a kormányt, hogy kötelezze építkezésre a tőkét, a nagyvállalatokat és azokat, akiknek módjukban áll építeni. Szeged határozatához egész sereg magyar varos csatlakozott, egyelőre azonban ezek a feliratok nem nyertek elintézést. Kérdést intéztünk Gerlóczy Gyula dr. miniszteri tanácsoshoz, az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosság vezetőjéhez, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — A kritikus helyzetből természetesen nincsen más kivezető ut, mint a Ieihiiihwmiwiw »w »>«mnmrir"i f i hető legnagyobb arányokban meginduló építkezés. Csak az a hiba, hogy senki el nem kezdi a tényleges építést, mindenki a másiktól várja, a társadalom az'államot akarja kezdeményezésre bírni, holott nyilvánvaló, hogy az állam iljyen akciónak a lebonyolítására nem is vállaLkozhatik. Az állami apparátus nem vállaljkozhatik épitkezések intézésére, ellenőrzésére, a® emelt épületek értékesítésére, mert ehhez nincsen meg a megfelelő könnyedsége. — Kivált nem lehet szó ilyenről' a mai Viszonyok között, amikor napról-napra változnak az árak, díjtételek, holott törvényes rendelkezéseink szerint pontos és alapos költségvetés, árajánlat, versenytárgyalás alapján építhet csak az állam, már pedig ilyenek összeállításáról szó sem lehet, hiszen a fundamentum lerakása előtt összeomlanak a manapság készített költségvetések. — Bizonyos, "hogy a társadalomnak magának kell az építkezéseket megkezdenie. Az egész külföldön ez történt, ahol nem ment simán ott kötelezték az illetékeseket arra, hogy építsenek. Természetes, hogy a kormányok mindenütt segítségére siettek az építkezni akaróknak megkönynyilve az építkezést, enyhítve a szabályrendeleteket, kölcsönöket folyósítva stb. Bizonyos az is, hogy Magyarországon megnehezíti a magánépitkezés megkezdését a pénzszűke. Azt hiszem azonban, hogy ha a többi államok szakítva a deflációs politikával, az épitkezések megkezdhetése érdekében inflációt csináltak, aminék előnyeit már-már ki is lehet mutatni, mi is ehhez az észközhöz fogunk nyúlni. Az infláció tényleg méreg, mint a súlyos betegnek az orvosság, hatása akkor, ha mellette a betegnek megvan a jó táplálék, levegő, ápolás. Ilyen mérges orvosság az infláció, amely jótékony, ha a felvett összegeket építkezésre használják befektetik. — Az épitkezések megindítására vonatkozóan egész sereg tervezet fekszik a népjóléti miniszter előtt, aki rövidesen 10—14 nap alatt dönteni is fog, s már a kibocsátandó uj lakásrendeletben is tekintettel lesz ezekre a tervekre. Ilyen tért Szegednek és a hozzá csatlakozott vidéki városoknak félirata is. Mindenesetre megnehezíti a helyzetet Az, hogy a legutóbbi hónapok alatt szinte hihetetlenül megdrágult az; építkezés. Mig alig egy eszíencfó alatt egy emelet ráépítése 70— 80 millióba került, nra ez több mint 160 millióba kerül. — Az építkezési kedv megindítására a kormány tudvalévően egy milliárd koronát szavazott meg. Ennek a hozzájárulásnak a felhasználásával — s teljes felhasználásával mert a milliárd elfogyott — csak '83 kislakásos házat tudtunk építeni. — Bizonyos, hogy a helyzet most már nagyon kritikussá vált, s az építkezést a legsürgősebben meg kell kezdeni, ha azt akarjuk hogy annak kihatását még ebben az évben at uj tél bekövetkezte előtt érezhessük is... Hí megfújják a trombitábi in „Mim" még mindig i régi A Frankfurtiak a Diadal Mozgóban február *8, március 1. és S. a világhíres Rotschildcsiládmk szenzációs _ pályafutását mutatja be a Diadal Momgé február 28-án, március fi-én, 2-án. A Frankfurtiak