Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-01 / 48. szám

1923. március 1. ans« am — Az evangeiikus egyházi főhatóság STüvvel-lélekkel és teljes energiával küzd a miskolci jogakadémia fenntartásáért. Ezért nem kiméi fáradságot és áldozatot, hogy a kultura hasznára megmentse a jogi főiskola életét. — Az egyházi főhatóság azonban legtöb­bet vár az egyetemes evangeiikus közgyűlés­től, amelyet március 21-én tartanak meg Bu­dapesten. Ez a közgyűlés fog foglalkozni a kultuszminiszter ismert rendeletével. Az evan­gélikus egyház vezetőségének az a célja, hogy ezzel a közgyűléssel mondassa ki, hogy a kultuszkormány rendeletének visszavonása érdekében a kormányzónál és a miniszterel­nöknél járjon közbe. Így küldöttség fogja felkeresni a kormányzót és a kormányekiököt az egyetemes evangeiikus egyháznak azzal a kérésével, hogy a miskolci evangeiikus jog­akadémia továbbra is kaphassa államsegélyét s igy továbbra is fennmaradhasson. Az evan­gélikus egyetemes közgyűlés határozatától a a kultuszkormány rendeletének visszavonását várják. * Geduly Henrik, a tiszamelléki ág. hitv. evang. egyházkerület püspöke, Zelenka Lajos kir. kúriai biró, törvényszéki elnök, egyház­kerületi felügyelő és Oerhardt Béla tanitó­képzőintézeti igazgató társaságában látoga­tást tett Hodobay Sándor dr. polgármesternél mely alkalommal szóba került a tanítóképző elhelyezése, fejlesztése és a jogakadémia i'en­tartásának problémája is. Abban az esetben, ha a kormánynak eltökélt szándéka, hogy semmi körülmények között sem folyósítja 1923. junius elsejénél tovább a jogakadémiai tanárok államsegélyét, ugy juniustól válság­ba jut a jogakadémia, amelyet csak abban az esetben lehetne továbbra is fenntartani és Miskolcon tartani, ha város legalább kétmil­lió koronával támogatja az akadémiát. Ho­dobay Sándor dr. polgármester a maga részé­ről minden támogatást kilátásba helyezett a jogakadémia Miskolcon való fenntartására, de évi két milliós támogatást Miskolc vagyoni viszonyai, a városi háztartás teljesítő képes­sége nem bir meg. Ezért, ha csakugyan arra, kerülne a sor, hogy a felekezeti jogakadé­miák március 21-iki nagygyűlése semmiféle támogatást nem tudna kieszközölni az állam­tól, a Város vezetősége meg fogja találni a módját, hogy az akadémia fennmaradásának sorsát minden érdekeltség bevonásával biz­tosítani igyekezzen. Ssebb mint a Szodoma és Gomora Sámson és Delila Dslila — — Korda Mária Sámson — — Qalaor, a hires atléta A nagyherceg Lukács Pál, a Vigszinház tagja Bemutatja péntektől az Apolló. Ha fflegfujjl a trombitát... éj szereplőkkel — dj betanulással szeidán a Városi Szinház Mozgóban A Frankfurtiah a rilághires RotSOhlld-CSaládnak szen­zációs pályafutása filmen. Egyszerre mutatja be a Diadal Mozgó február 28, március 1 én és 2-án, szerda, csütörtök és péntek. A filmvilág nagy szenzációja: Sámson és Delilá „A lakásínséget nem lehet közigazgatási uton megoldani/ 4 Budapest, február 28. A sok-sok nyomorúság, baj közölt, amelyeket a trianoni szerződés zúdított az országra, talán a legsúlyosabb: a lakás­ínség. A háború alatt teljesen megakad­tak tudvalevően az épitkezések, viszont a családfenntartók száma megnőtt, mene­külők árasztották el az országot s igy so­kan vannak, akik lakás nélkül tengődnek. A teljes anarchiának elejét veendő hivatalokat létesitett a kormány a meglévő lakások helyes és lehetőleg igazságos el­osztásának intézésére, természetesen azonban, hogy ezek a hivatalok sem képe­sek a hajléktalanokat lakáshoz juttatni, megfelelő számú üres lakás hiányában. A lakáskrizist másként mint nagyarányú építkezéssel megoldani nem lehet s a most divatos szólamok, amelyek szabad­forgalomról, háztulajdonosok rendelke­zési jogának helyreállításáról, lakáshiva­tal megszüntetéséről szólanak, mint a kritikus helyzet enyhítőiről, csak frázisok amelyek egyesek érdekeit átmenetileg eselteg szolgálnák, végeredményben azon­ban csak a hajléktalanok számának hihe­tetlen emelkedését vonnák maguk után. A lakásínség egész Európában meg­nyilatkozott. Természetesen mindenütt ar­ra a megállapításra jutottak, mint nálunk, hogy t. i. a krízis megoldását nem rende­letektől, vagy intézkedésektől, hanem ki­zárólag az építkezés megindulásától 1©- / het várni. A jóvaiutáju államokban auto­matikusan meg is kezdődött a nagyará­nyú építkezés, ahol pedig erre nem volt hajlandóság, olt a kormányok kötelezték a lakosságoL arra, hogy magának hajlékot építsen. Így Németország, Jugoszlávia és Románia kötelezik a tehetős polgárságot, a gyárvállalatokat, bankokat, hogy maguk­nak s esetleg alkalmazottainak is lakáso­kat építsenek. Érdekes volt a németországi eljárás. Németországban a nagy lakások­ból elrekvirálták a három-négy, szobán íe­lüii helyiségeket. Ak inem volt hajlandó beérni a megmaradó lakásrésszel, annak kijelentették, hogy az intézkedés ellen egyetlen ielebbezési lehetőség van: az építőmester. Amikor ennek az intézkedé­seknek az eredményei már mutatkozni kezdtek, az iparvállalatokat, bankokat kö­telezték arra, hogy. saját helyiségeikbe költözzenek, néhány hónapon lielül, el­lenkező esetben kilakoltatják őket. A kormány természetesen megtelelő támo­gatásban is részesítette az építeni szán­dékozókat, kölcsönöket folyósított, elő­nyös feltételek mellett adott telkeket, ugy, hogy az építésre kényszeritettek az első felháborodás után belátva a köz iránti kötelezettség teljesítésén tul az építésből reájuk háruló előnyöket is, készségesen hajbotiák végre a rendeletet A kényszerépitkezések ügye Magyar­országon is felvetődött. Szeged város tör­vényhatósága feliratban kérte a kor­mányt, hogy kötelezze építkezésre a tő­két, a nagyvállalatokat és azokat, akiknek módjukban áll építeni. Szeged határoza­tához egész sereg magyar varos csatlako­zott, egyelőre azonban ezek a feliratok nem nyertek elintézést. Kérdést intéz­tünk Gerlóczy Gyula dr. miniszteri ta­nácsoshoz, az Országos Lakásépítési Mi­niszteri Biztosság vezetőjéhez, aki a kö­vetkezőket mondotta munkatársunknak: — A kritikus helyzetből természete­sen nincsen más kivezető ut, mint a Ie­ihiiihwmiwiw »w »>«mnmrir"i f i hető legnagyobb arányokban meginduló építkezés. Csak az a hiba, hogy senki el nem kezdi a tényleges építést, mindenki a másiktól várja, a társadalom az'államot akarja kezdeményezésre bírni, holott nyilvánvaló, hogy az állam iljyen akciónak a lebonyolítására nem is vállaLkozhatik. Az állami apparátus nem vállaljkozhatik épitkezések intézésére, ellenőrzésére, a® emelt épületek értékesítésére, mert ehhez nincsen meg a megfelelő könnyedsége. — Kivált nem lehet szó ilyenről' a mai Vi­szonyok között, amikor napról-napra vál­toznak az árak, díjtételek, holott törvé­nyes rendelkezéseink szerint pontos és alapos költségvetés, árajánlat, verseny­tárgyalás alapján építhet csak az állam, már pedig ilyenek összeállításáról szó sem lehet, hiszen a fundamentum lera­kása előtt összeomlanak a manapság ké­szített költségvetések. — Bizonyos, "hogy a társadalomnak magának kell az építkezéseket megkezde­nie. Az egész külföldön ez történt, ahol nem ment simán ott kötelezték az illeté­keseket arra, hogy építsenek. Természetes, hogy a kormányok mindenütt segítségére siettek az építkezni akaróknak megköny­nyilve az építkezést, enyhítve a szabály­rendeleteket, kölcsönöket folyósítva stb. Bizonyos az is, hogy Magyarországon megnehezíti a magánépitkezés megkezdését a pénzszűke. Azt hiszem azonban, hogy ha a többi államok szakítva a deflációs politiká­val, az épitkezések megkezdhetése érdekében inflációt csináltak, aminék előnyeit már-már ki is lehet mutatni, mi is ehhez az észközhöz fogunk nyúlni. Az infláció tényleg méreg, mint a súlyos betegnek az orvosság, hatása akkor, ha mellette a betegnek megvan a jó táplálék, levegő, ápolás. Ilyen mérges orvos­ság az infláció, amely jótékony, ha a felvett összegeket építkezésre használják befektetik. — Az épitkezések megindítására vonat­kozóan egész sereg tervezet fekszik a nép­jóléti miniszter előtt, aki rövidesen 10—14 nap alatt dönteni is fog, s már a kibocsátan­dó uj lakásrendeletben is tekintettel lesz ezekre a tervekre. Ilyen tért Szegednek és a hozzá csatlakozott vidéki városoknak félira­ta is. Mindenesetre megnehezíti a helyzetet Az, hogy a legutóbbi hónapok alatt szinte hihe­tetlenül megdrágult az; építkezés. Mig alig egy eszíencfó alatt egy emelet ráépítése 70— 80 millióba került, nra ez több mint 160 mil­lióba kerül. — Az építkezési kedv megindítására a kormány tudvalévően egy milliárd koronát szavazott meg. Ennek a hozzájárulásnak a felhasználásával — s teljes felhasználásával mert a milliárd elfogyott — csak '83 kislaká­sos házat tudtunk építeni. — Bizonyos, hogy a helyzet most már nagyon kritikussá vált, s az építkezést a leg­sürgősebben meg kell kezdeni, ha azt akarjuk hogy annak kihatását még ebben az évben at uj tél bekövetkezte előtt érezhessük is... Hí megfújják a trombitábi in „Mim" még mindig i régi A Frankfurtiak a Diadal Mozgóban február *8, március 1. és S. a világhíres Rotschild­csiládmk szenzációs _ pályafutását mutatja be a Diadal Momgé február 28-án, március fi-én, 2-án. A Frankfurtiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom