Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-24 / 39. szám

MELLÉKLET a „IV Y f « V I r> ± K" SO-ik SZÁMÁHOZ. i. A lótenyésztést illetőteg, minthogy a miniszté­riumnak a megyei lótenyészbizottmányok elnökeiben a szükséges szakközegek rendelkezésére állanak, a közgaz­dasági előadók különös feladattal nem bizatuak meg. Hogy mindazáltal területük lótenyésztési állapota fölött kellőleg tájékoztatva legyenek, a bizottmányok elnökei a a szükséges adatoknak velük való kezlésére fognak utasíttatni. 5. Az állategészségügyet illetőleg, a közgazdasági előadók feladatát képezi az 1874. évi XX. törvényczikk, nemkülönben az ezt módósitó 1880. övi XXVI. törvény­czikk, továbbá az állati járványok ügyébeu 1859. évben kibocsátott s jelenleg is érvényben levő 32,59:2. számú szabályrendelet intézkedéseinek pontos és szigorú végre­hajtását ellenőrizni és felügyelni arra, hogy a mulasztást vagy kihágást elkövetők a törvény értelmében megfenyít­tessenek. 6. Az ipari ügyeket, illetőleg a közgazdasági előa­dók, az 1872. VIII. törvényczikkbeu foglalt ipartörvény alapján megbírálandó iparügyi kihágásoknak a harmad­fokon eljáró közigazgatási bizottságban v iló előadását, a közigazgatási bizottság megbízása folytán, elvállal­hatják. A közgazdasági előadó feladatát képezi a kereske­delmi* és iparkamarák és iparegyesületek hozzájárulásá­val, a működési területén előnynyel meghonosítható gyá­ri, kézmű- és házi vagy népipari foglalkozásukat kipuha­tolni, ezek iránt a társadalmi érdekeltséget felkelteni és azoknak az egyes községek, testületek és magánosok ál­tal nyújtandó anyagi gyámolitáaának biztosítására köz­reműködni. Feladatát képezi továbbá a működési területén esz­közlendő és nyilvános pályázattal összekötött szállítások­nál közbenjárni arra nézve, hogy a hazai ipar érrdekei kellő figyelemben részesüljenek, és hogy a szállítandó tárgyak valóban a hazai ipar által állíttassanak elő. A közgazdasági előadó figyelemmel kiséri az ipari szakiskolák, ipari tanműhelyek és más iparfejlesztési in­tézmények ügyeit; e végből ezen intézeteket meglátogat­ja és azok fejlődését észleli. Uj ilynemű intézetek felállítása alkalmával pedig, megbízás folytán vagy önállólag, vagy a kijelölendő'szak­közegek közbenjárása mellet, tárgyalásokat folytat és ja­vaslatokat tesz. Egjátalán feladata a közgazdasági előadónak, a minisztériumnak az ipar fejlesztése ügyében tett intéz­kedéseit támogatni és működési területének ipari érdekit előmozdítani. 7. A kereskedelmi ügyeket illetőleg feladata, a köz­gazdasági előadónak a vásári-, közlekedési- és mértékhite­lesitési ügyeknek éber figyelemmel kisérése; a kézi zá­logkölcsön-ügyletről szóló 1881. évi XIV. törvényczikk pontos végrehajtásának, nemkülönben a kereskedelmi szakoktatás ellenőrzése. 8. A statisztikai szolgálat szempontjából a közgaz­dasági előadók feladatát képzendi felügyelni arra, hogy a községek által közvetlenül gyűjtendő mezőgazdasági adatok, a tüzkáradatok, nagyobb vidéki empóriumokban a piaczi árak adatai és végre az egyes hitfelekezetek lelkészei által gyűjtendő, a népesedési mozgalomra vouat­kozó ad ttok a törvényhatóságokuak, az országos statisz­tikai hivatal által meghatározandó és a közgazdasági elő­adókkal közlendő határidőben beszolgáltassanak. Végre jogában áll a közgazdasági előadónak, a közigazgatási bizottságoknak közgazgasági ügyekre vonat­kozólag hozott és általuk sérelmesnek vélt határozatok ellen az 1876. évi VI. t.-cz. 22. §-a értelmében felebbe­zé8sel élni. Budapest, 1882. évi augusztus hóban. B. Kemény, s. k. Közügyek. A vadászati törvény módosítása. A vadászatról szóló 1872. Vl-ik és a hivatalból rendezendő hajtóvadászadászatokról szóló 1876. XLIV. törvény-czikkek módosítása tárgyában összehívott ta­oly gyakran hangoztatott egyházjavitás szükséges voltá­ban, egészségesebb erkölcs-vallási viszonyok utáni vágy­ban és az általános megújhodás szellemében keresendő.* A fentebb mondottakból már ugyan ő azt következ­teti, hogy; »a reformáczió az elnyomott, a lealázott em­beri szellem forradalma volt, melynek nagyszerű jelentő­sége nemcsak abban áll, hogy a ker. vallást visszave­zette őseredeti forrásához, a bibliához, és hogy ezt a középkori hagyományok salakjaitól megtisztította ; hanem kiválóan abban, hogy a keresztyénséget a tudománynyal és az élettel kibékítvén, az emberiség legnemesebb törek­véseinek, a haladásnak, a felvilágosodásnak alapelvévé lőn« 2 1). Mihez ha bozzáteszszük, hogy a magyar refor­mátorok az istenitisztelet nyelvévé, közegévé a magyar nyelvet tevéu, vitatkozásaikat szóval és írásban legin­kább magyar nyelven folytatván, ezek által a magyar nemzeti érzületet és tudatot fejlesztették, erősbitették ; a biblia fordításai s egyéb irodalmi müködésök által szá­mos nyomdák felállítását idézvén elő, a magyar nemzeti irodalom fejlesztésére azon korban legjelentékenyebb be­folyással voltak -. elmondtuk igen röviden, mint ily sze­rény mü terjedelme engedhette, a reformáczió indokait g szellemi hasznait általános és magyar nemzeti szem­pontból. Arra nézve, hogy a reformáczió lassan terjedt ál­talában is, de különösen Magyarországon, adatokat szol­gáltatnak a XVI-ik században tartott magyar reform, zsinatok végzései. Annyi bizonyos, hogy a reformáczió kezdetben, Magyarországon is Luther szellemében terjedt el. Az első erdődi zsinat (i545 szept.20.) végzéseinek VI. czikke azt tanítja, hogy: »az úrvacsorában valóság­gal adatik a Krisztus teste és vére, (Tehát egészen k&tholikus értelem s felfogás!) Akarjuk pedig — mond tovább — hogy a Krisztus rendelete minden egyházban anyai nyelven, illő tisztelettel sat. szolgáltassék ki« 2 2). ") Z»ilinszki M. >Magyarorsz gyül. vallásUgyi tárgyalásai-* Bpest. 1880. 2., 4 1. ") XVI. század magyar ref. zsinatok vógz. Kis Áron. Bpeet. j831. 11. 1. nácskozmányban, Prőnay József belügyminiszteri állam­titkár elnöklete alatt részt vettek a belügyi-, pénzügyi földmivelós-, ipar és kereskedelemügyi minisztériumok egy-egy kiküldöttu g az előadó. A megállapodásokat a következő rövid kivonatban adjuk : A legkisebb vadászterület, melyen a birtokos a vadászati jogot önállóan gyakorolhatja, 100 holdról 200 holdra hitároztatott emeltetni. (2 íj.) Ugyanezen sza­kaszba méltányossági szempontokból felvétetni határozta­tott azon rendelkezés, hogy kisebb birtokolok, kik leg­alább külön-kölön 50—50 hold egy tagban levő földbir­tokkal birnak, egymással közvetleu összefüggésben levő földekre uázve, a vadász iti jo* együttes gyakorolhatá­sára egyesülhetnek, — !ia az egyesített terület nagysága legalább a 200 holdat mogüti. Komoly megfontolás tárgyát képezte azon kérdés, hogy a községek mint ilyenek egyáta,Iában gyakorolhat­ják-e és ha igen, minő feltételek mellett vadászati jogu­ltat, avagy köteleztessenek azt bérde adni ? E kérdésben azon magállapodás jött létre, hogy oly ingatlanokon, melyek kiterjedése a tulajdonosokat a vadászat önnálló gyakorlására fel nem jogosítják, a község köteleztessék a vadászati jogot, vagy ahhoz értő szakértő által gya­koroltatni, vagy bérbeadni; a bérbeadásból befolyó jöve­delem a birtokosok közt birtokaránylag fogváu fel­osztani. A jelenlegi vadászati törvény 8-ik §-a, mely sze­rint azon birtokos vagy haszonbérlő, ki n szomséd terü­letén tenyésző fővad lelöheténi jogot magának fenntar­totta, kárpótlást nem követelhet — kihagyatni határoz­tatott; mert az előző §-bau az ilyen vadak által okozott károk megtérítéséről kellően gondoskodva van. A tilalmakra kitűzött határidők némi változást szenvednek, és pedig — tilos vadászat a szarvas, dám­vad és őztehénre jau. 1-től okt. 15-ig; az őzgidára pe­dig minden időben; zergékre decz. 15-től aug. l-ig; fog­lyokra jan. 1-től augusztusig ; minden más madárra feb­ruár 1-tól aug. 15-éig. A vadaknak tiltott időben elejtésére a különböző vadak értékéhez és minőségéhez mérten, különböző foko­zatú bírságok állapitatnak meg; igy szarvas elejtéseért nagyobb bírság, nyul elejtéseért kisebb bírság. Azon kívül fölvétetik a törvényjavaslatba, hogy oly vidékeken, hol az orv-vadászat nagyobb mérvben űzetik, ennek meggátlása czéljából, az eladásra szánt vadak csak is elfogadható igazolvány előmutatása mellett kinálhatók megvételre. Az 1876. XLIV. t. cz. egészen hatályon kivül helyeztetvén, a könyebb áttekintés végett egész újonnan szövegezendő ujvadászati törvénybe a hivatalból való hajtóvadászatok engedélyezésére nézve az fog felvétetni, hogy azokat nem mint eddig a belügyminiszter, hanem a törvényhatóságok közigazgatási bizottságai, illetőleg sürgős esetekben ezen bizottságok eluöke a főispán, vagy ennek akadályoztatása e3etéu ennek helyettese lesz fel­jogosítva engedélyezni. A nem önnálló vadászterületet képező birtokon, melyek bérbe nem adatnak; a vadászat kezelésének szak­szerű vezetésével megbízható egyének qualificátioja rész­letesen megállapittatott, egyszersmind javaslatba hozatott a kormánynál, hogy kisebb terjedelmű és értékű községi vadászterületeket illetőleg, az illetékes közigazgatási bi­zottság megengedheti, hogy a vadászat szakszerű közös vezetőjének tartására több község egyesülhessen. A mi a vadászati kihágásokra rótt pénzbírságoknak hovaforditását illeti, ezek fele részét az illető feljelentők fogják kapni, másik fele része pedig az ezen törvény ér­telmében létesítendő országos erdészeti alap javára for­dittatik. Az 1875. XXI. t. czikknek azon részére nézve, mely a vadászati jegyadóról szól, azon módosítás ajánlta­tik, hogy a vadászati jegy bélyeggel leendő ellátásával azon terület terjedelme legyen az irányadó, amelyen az illető vadászati jegytulajdonos a vadászatot gyakorolni kívánja. Javaslatba hozatott három fokozat és pedig az első fokozat 6 frt bélyegilletékkel, kik csak valamely a vadászati jegyen megnevezett község területén; a második fokozat 12 írttal, azok részére, akik valamely megye és az ahhoz tartozó városok területén; végül 24 frt bélyeg­illetékkel azok részére, kik az egész ország területén lesz­nek feljogosítva, magától érthetőleg az illető vadászterü­letek tulajdonosai kinyerése mellett — vadászni. (Közs. Közi.) Tarkaságok. Mikor a franczi szinészek ki akarták vinni, hogy az olasz szinészek ne beszéljenek francziául, az ügyet XIV. Lajos elé vitték. Báron és Dominiquc voltak a két társu­lat szószólói. Amint Báron elvégezte, a király intett Do­uiiniquenek, hogy mondja el ő is a magáét. Ez pedig né­hány furcsa testmozdulat után szólt a királyhoz: — Melyik nyelven parancsolja felséged, hogy be­széljek ? — Amelyiken tetszik, — felel a király. — Nem tetszik egyiken sem, — szólt Dominiqne köszönve; — ügyem meg van nyerve. — A szót kimondtam, — szól a király nevetve, — s nem vonom vissza. * * * — Az istenért! ugyan mi veszteség érte az urat, hogy ily gyászba kellett öltöznie ? — Semmi, csak a nőm halt meg. * * * Egy párisi maire valamelyik franczia herczegné részére útlevelet állított ki. A berezegné gazdag volt, a maire többrendbeli lekötelezettje. Nevelte az amúgy is kényes helyzetet két homlokegyenest ellenkező körül­mény: egyfelül a herc/.eguő rendkívül hiu, másfelül azon­ban félszemű volt. De a leleményes hivatalnok nem esett kétségbe. Mikor az útlevélben odáig jutott, hogy: »Sze­mek,« azt irta oda: »Szemek sötétek, szendék, kifejezés­teljesek ; de az egyik távol van. ÚJDONSÁGOK. (!) Tisztelettel figyelmeztetjük lapunk előfizetőit, hogy az ez idei :í ik évnegyed jelen számunkkal lejár Kérjük tehát az előfizetések megújítását, valamint a hátralékok szíves beküldését. j (!) Kossuth Lajos hazánk nagy fiának tiszteletére Nyíregyházán az evang ogyházban fényes istenitisztelet tartatott. Farbaky József lelkész ur emelkedett hangú hazafias hévvel gazdag imában adott kifejezést a közön­ség érzelmeinek és Kossuth Lajos hazafiúi érdemeinek. Az énekrészeket a helybeli dalárda tagjai zengték kellő szabatotsággal és kellemmel. Bemenőre az »Isten magas vezéré !-t, kimenőre pedig imaház minden zugát be­töltő közönséggel együtt, a »Szózatc-ot énekelték. Ez isteni tisztelet kedveért a megyei bizottsági gyűlés 11. órára halasztatott. — A közgazdasági előadókhoz a földmiveléBi mi­niszter leiratot intézett; amelyben a mostani jó termés­ből kiindulva, felhívja azok figyelmét, hogy ennek a vé­letlennek csak arra kell szolgálnia, hogy" a gazdák a mesterséges legelők, rétek szaporítására, az állattenyész­tés fejlesztésére és talajjavításra serkentessenek: bogy ezek által a termés menyisége jövőre is szaporittassék. V Kossuth Lajos születésének 80-ilc évfordulója alkalmából rendezett ünnepély, illetőleg bankett igen szépen sikerült. A nagyvendéglő tánezterme egészen meg tölt. Jelen volt a társas vacsorán Irányi Dániel ország­gyűlési képviselő is. A lelkes pohárköszöntések egymást érték. Egy hiáuyzott csak. Nem volt az ünnepélyhez méltó zene. Debroczenből egyik zenetársulat sem jött át; miután tudták hogy, Benczy Gyula itthon van. Mint halljuk, igen sokan megütköztek benne, hogy Benczy Gyula zenéje ez ünnepélynél mellőztetett. Benczy és a zene barátai azonban kárpótolták magukat, amenyiben az Európában felkeresték Benczyéket és gyönyörködtek a valóban remek zenében. Az Európa étterme teljesen zsúfolva volt, amely csak késő éjjel ürült ki. A város főutezái fénytengerben us/.tak. Legmeglepőbbek voltak : a megye­ház homlokzata, a városház bejárata és az Európa vendéglő. A tűzi játékok szintén kellemes látványt nyújtottak. * A helybeli helv. hitvallásuak imaházának tornyá­ra ma délután 2 és 3 óra közt teszik fel a csillagot és gömböt a szokott szertartással és ünnepélyességgel. A szertartást egyházi ének, egyházi beszéd, emlékirat-fel­olvasás és üdvözlő költemény fogják képezni. Az ünne­pély kezdetét 3 mozsár-lövés jelzi. Este pedig társas vacsora lesz felterítve Szoboaya Andor vendéglő­j ében. (kk.) A belügyminiszter legközelebb utassitotta a közigazgatási bizottságokat, hogy az 1881 -évi juniushó végével folyamatban maradt,s a f. évi juniushó 30-áig gyámhatósági intézkedés alá jutott hagyatéki ügyek elintézésének előhaladását kitüutető kimutatásokat, a megyei a városi és községi árvaszékektől kiváuják be, s azokat, a netalán létező hátralékokra nézve tett intézke­déseiknek bejelentése mellett, folyó évi októberhó 30-ig terjeszszék be. (b) A tisza löki körorvosi állomásra dr. Kovács Árpád hajdu-nánási városi alorvos választatott meg egy­hangúlag. (m) A szabolcsmegyei kórházi választmány folyó hó 28-án gyűlést tart a megyeház nagy termében. (h.) A nagyváradi kir. postaigazgatóság értesiti Szabolcsmegye alispáni hivatalát, hogy ujabb kormány­intézkedés szerént, a körjegyzőségek kötelesek a rabtar­tási pénzeket bérmentve küldeni be az illető hatóságokhoz valamint az ajánlati dijt ia fedezniök kell. + Az egyenes adóhátralékok után járó késedelmi kamatok, egy legújabban kibocsátott pénzügyminiszteri rendelet szerint, épen ugy igénylendők, mintha a csődel­járás közbe sem eset volna A késedelmi kamatokat a bejelentéskor tényleges kiszámítása tekintetében, elégséges, ha a csődtömeg ellen, a szám szerint kimutatandó egye­nes adóhátralékon felül, az 1876 évi XV. t. cz. 41. §-a által biztosított késedelmi kamatkövetelés jelentetik be. (k) A póttartalékban álló védkötelesek fölraentése, illetőleg elbocsátása fölött ezentúl mindig uovemberbóbau fognak határozni. Ha a védköteles és ennek szülői, avagy ér­dekelt rokonai többszöri személyes felszólítás után sem adják be novemberig a védtörvény utasítás 167-ik §-ában előirt igazolványokat: a községi elüljáróság bizonyítványt állit ki hivatalból, mely bizonyítvány alapján az illető védköteles fölmentési igényeinek elvesztése határozatilag fog kimondatni és szolgálati kötelezettsége a törvény sze­rént foganatba vétetik. Igy rendeli ezt az 1877-ik évi augusztushó 22-én 4572 szám alttt kiadott közös had­ügyminiszteriumi körrendelet. (kk) Az izralita anyakönyvek egyöntetű vezetése tárgyában, a vallás és közokt. miniszter által készített szabályrendelet, a belügyi és igazságügyi miniszterek­kel egyetértőleg fogván kibocsáttatni, az ez iránt való tárgyalások már nem csak folyamatban vannak, mint már jeleztük, hanem azok befejezése még ez év vége előtt re­mélhető s a jövő év kezdetén valószínűleg életbe is lép. A szabályzati tervezet, a hitközségek jogait és kötelessegeit, a törvéuyhatóság jogait és kötelességeit szabatosan előirja ; végül szól az eljárásról, az átmeneti és különleges intéz­kedésekről. Pecsenye János tisza-löki lakos saját, valamint Géza, Lajos, Kálmán, Etelka és Gizela kiskorú 'gyerme­kei vezeték nevét közelebb Szilágyira változtatta, minisz­teri engedély mellett. ! Az antiszemita kongresszus e hó 10- és ll-én nagy érdeklődés mellett tartatott meg Drezdában Szász­ország fővárosában. A kongreszusban 3 magyar ország­gyűlési képviselő is részt vett, u. ui. Istóczy Győző, Óno­di Géza és Simoni Iván. Körül-belül 600-an vettek részt a kongreszusban. A megalakulás után Istóczy Győző manifesztuma fogadtatott el. A manifesztum lényege a következőkben foglalhalható össze: »A manifesztum első része felhívja a kormányok figyelmét ama titokban mű­ködő hatalomra, mely az »Alliance Israelite Universelle« hivatalos név alatt ismereretes 8 állítólag az elszegénye­dett zsidók felsegélyezésére és a zsidóügynek ugy mivelő­dési, mint társadalmi tekintetben való fölkarolására törek-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom