Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-24 / 39. szám

,N Y 1 B V ID É K." nik. a a kereszténység által tényleg annak bvAnja ma­cát tekintetni, mig tulajdonképeni titkos létcxélja az egyletnek egeszen más termée«tO. I.tóexy szerint nem áll egyébből, mint a zsidók álul évszáradók óta UplAlt remén, va!ó«ti«Abál a ..IA« feletti uralom eléreseből és a kereszténység elnyomásból. A oien.lesxtum exen állítás indoklásául adatokat sorol fel ax államok politi­kai és Ur.adalmi • letébóL A manifesztum továbbá azt állítja, hogy a «sid-ág a talmud és a r.bbtnixmus ta­naiból kifolyólag tényleg és igazáu csak a Cremieux ál­tal alapított említett xsidóegvletet tartja egyes egyedül kompetens feuhatósiginak, melynek parancsait köteles jes.Un.e, mig ama* . r-zág. kormán,ba-óságinak és tör­vényeinek, melyben laknak. c*.k kénrsxerből, színleg és lOlsől'g tartoznak eug delme.kední. A manifesztum égj másik pontja ax öngjilkoló álhumanizmui elvei alapján b*hoxott xsidó emáucxipácxió ve,xélyeiről sxól Nagyon vesz lyexeltnek tartja amaz országok helyzetét, melyeibe® a zsidók a bennszülött l»ko«-ágg*l egyenlő i.»gu honpolgárokká tétettek, mielőtt az európai nemzetek kshlsb* brolvodUk. miellótt uaxatiakká lettek volua. U'al Lengyelország •< r.ara, melyet a legzaaruokabb hatalom évaiáxadok al»tt nem tudott megölni, de melyet pár évtized aUtt a z-idók ax örvény fenekére juttattak. Nagy részbeu oka eunek a köxönyóe kormánypolitika, mel, tétle­nül uéxte hogy HZ ország vagyonának értékesebb része b< koltoxtött zsidók kezére szálljon, a nemes lelkű, nemxete ax bad«ágá-rt b-lke edui tudó lengyel n'm­zet ke/éröl a a k >zm .p-dita, hazát nem ismerő zsi­dóra. K lejtó felé siet, Istócxi szerint, rohamos léptek­kel Német és Magyarország is. Még most lehet talán segítem a bajon. De sietni kell, sietve kell a kor­mányoknak törvényes megoldást keresni, ha nem akar­ják, h»gy u. peik i'.gerOltsége végre az oroszországhoz hasonló drasztikus és törvényellenes eszközhöz kénysze rüljón fordulni. Az or zágok lako-aihoz intézett részben a manifesztum ajánlja a nemzeteknek, hogy tartózkodó álláspontot foglaljanak el, s a népképviseleti testületek­be oly férfiakat, válaszszanak, kik a zsidókérdés czélszerü megoldását oly törvények alkotása által elősegíteni haj­landók, mint azt a keresztyénség érdeke megkívánja. A raauifesztuw végül népgyűlések tartását, a népnek a zsi­dókérdés felett való megszavaztatását s a zsidóktól ugy Ursadalmi, mint üzleti tekintetben való ineghuzódást ajánlja.* — A községi pénzügyek rendezése tárgyában Ta­kácay Jéuaf, i postatakarékpénztárak egyik rendezője, emlékiratot dolgozott ki. Ez emlékirat folytán Pest-Pilis­Solt Kukuntnegye alispánja egy 200 tagból álló bizott­ságot hiv össze, amely a felett fog tanácskozni, hogy mi­ként lehetne a községi pénzügyek kezelését javítani ? Mindenesetre fontos és érdekes dolog. Kívánatos, hogy Sxabolcsmegye alispánja lépéseket tegyen annak idejében a ponti megállapodás megtudása iránt. * A szivarozóknak azt a kellemes hirt sugjuk, hogy a szivarokat most mindenütt uj rendszer szerént készítik Néhány hét múlva már Magyarországban is legalább oly jó szivarokat fogunk kapui, mint Ausztrában. A ma­gyar kincstárt e reformra az is késztető, mert Ausztriá­ból nagymenyíségben csempészték át Magyarországba az osztrák gyártmányú szivarokat a magyar dobányjöve­dék nagy kárára Igaz, hogy roszaság tekintetében a magyar szivar igen hires volt. E hírességről aeonban szívesen lemondunk. (ph) A posta mint pénzbehajtó. Folyó évi november- I hó elsején fog oletba lépui a p.ista-inkasso ugy Magyar­országon, mint Ausztriában. Az öss/.es posrák átveendik t i. elfogadványoknak a m tgánosok számlaköveteléseinek behajtását. Mig az elfogadványoknak idegen helyen való beváltásánál valamely bank közvetítését kellett a magán egyéneknek igénybe venni s a közvetítésért arányiig J nem csekély províziót fizetni, ezentúl elég lesz az elfo­gadváoyt vagy számlát a levéllel együt egyszerűen borí­tékba tenni. A czimzéssel ellátott nyílt levelet, vevény mellet, a po.ta átveszi s a behajtást hivatalból végzi el. Ha a mámla vagy elfogadvány kifizettetik, postautalvány- í nyal rrtnsitik róla a küldőt s csekély provizió levonása után megkapja pénzét. — A magyar államvasutaknak augusztusban 358,000 szállított személy- és 589,5000 tonna továbbított áru : ntan 2.123000 frt, klm.-ként 772 frt s e szerint 181 . 91 frt kim.- ként 33 frttal több bevétele volt, mint az előző év ugyanazon havában. F. évi január 1 étől augusz­tus Ji é.g 0 vasutak bevételei 12 167, 565 frtott kim ­ként 4431 frtot tettek s igy az előző év rae-felelö idő­sxakaihox képest 834,800 forint kim. ként 184 frttal •melkidtek. (bi A vásári viszonyok rendezetlensége egész rídrg­s.g-.leu nyilvánul Bécsben és Budap-sten, a marhahús gyors megdrágulása miatt Helyben jelzi meg egy bécsi lap, bogy a piacx, amely hivatva vau a közönség érde keinek kielégítésére, ma egyesek spekulácziójának enged­tetik át pilyatérM; minek végkövetkezménje az, hogy a la.osság táplálkoxása egyéni indokoktól van függővé téve Figyelmébe ajAnljuk ext a mi hatóságunknak ia. X Öngyilkosságok Franciaországban A franczia igaxságűgyt minisztérium a napokban tett közxó egy tU­tmtikai kimutatást a büntető és polgári tórvénykezé-i uszonyokról. Ax öngyilkosságok ijeextö mérvben! szapo­rodásról a kimutatásban .xomoni adatokat olvasunk. E •xerint mig 1830-ban 100.000 franczia kőxűl csak 5 — addig 1350 ben már 10, 1360-ban 11, 1370-ben 13 lb30 ban 15 en lettek öngyilkosok: 1830-ban az öngyil­kosok ima összesen 6650-re rúgott, ami 1830 hoz vi­uonyitva több, mint 200* °o« növekedést matat 100 öngyilkos közöl : 9 f é rfi éí 3 l Tolt De a legborxasx­* f i» u l ^KJ'lkosok szaporodása 1376-tól 30-ig 103 tuenöt, 66 tixennégy, 40 tizenhárom, 21 tizenkettő, r tn. 4 k'lencx^ J nyolex és 1 hét éves gyermek oltotU kl saját keiével eletét. (ml Figyelmeztetjük lapunk olvasóit Burger Hermann nyíregyházai rövidáru kereskedőnek hirdetési rovatunkban megjelent értesítésére. Irodalom. , ~ \ " P í" U H,r UP" » kH'lgó aj évnegyedben Miksaith Kiln.iu«6l fa,[kwólni regén,l A gyorsan nagy hírnévre kapott . . kOifoldl kritika által i. egyhsngul.g „^un kilU n„ j r, nak e i. tó nagyobb szabiin m ű,e es, melyre joggal kíváncsiak lehelnek miodaiok, kik Mikssith ipró, mesteri rajzait ismerik. Az ország­gyűlés (kurdiéit útin a „Psiti Hirlip" mindennap kél teljes iven fog megjelenni Kötólai fog illuitrálc beszélyeket, további mint ed­dig ia, k*p*k-t él sene jtrsbokst Politikai irinyínil fogrs, mely tel­jesen fttgetlen, s ..P«»ti Hirlsp" minden irányban megmondhatja u igsxst, a konainynsk ugy, mint a kO.önbasó pártoknak A ki­tttní poblkiitikai és tzépirodslmi erók, melyek a „P<-sti Hirlap"­ot timogstjik. további is me„-mir dnsk A „Pe.ti Hirlsp" nsgy Urrjrd^lois és mindenre kit-rj»-skedí Urtslma dscairs a legolciobb politikai nspilap. Héflsetési irs egy évre 14 frt. félévre 7 forint, három hónapra S irt 50 kr. eg, hónapra 1 frt ÍO kr. As elóazo­tisek a hó birmrly napjin ttriéohetnek s a pénzek postautal­ványon a . P-sii Hírlap" kiadó hivaialihos, Budapeit, nidor-atci 7. uia ksldendók. i „Képes családi lapok" 51-ik Hám tartalmi : Porba hullt babér. Klbessélii; (Végi kör.) irts Erdélyi C.yula — Árnyak költemény. Irta Peréoyi Kálmán. — Ósxi napsugár! raji (vége), irta Ciiklay Lijos. — A f*l u b .londja ; b 'i'-élyke, irta Rozgonyi Tihamér, (Vége kjv.) - A pilisi eset; rajz irta Sas Emil. — Kínos órák (Egy orvos naplójából), irts Philantrop. — A» olvasás ••gészséguni szempontból irta dr. Z'ffer Károly. — Felhivii a ne­m szivekhei, a szerkesztóiégtál. — Képeinkhez. — Mindeuféle. Képeink: Találkozás a kútnil. — Nyári csendélet — A fedélze­ten. Melléklett: A „Tavasz és nyárutó" czimü regény 177 -192 oldala. Előfizethetni : Méhn-r Vilmosnál, Budapes IV. kee. papnö­relde utca 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt negyed évre 1 frt 50 kr. ifj: Nagel Ottó Budapesti kftnyrkereskedö kiadásiban m-gjelent az „Öuügyvéd" 3-ik kisdisán^k 9-ik fttz^te. E füzetben a szertó a váltó szerződés»ket tárgyalja; ismertetvén a váltókat és váltói személyeket, a váltó kip»sséget, az idegen váltók kellékeit, a forgatmányt, és az elfogadás végetti bemutatást, az elfogadást, lejáratot, fizetést, a váltóból eredó kereseteket, különösen a váltó éB vU'.keresetet, a biztosítási és fizetési viszk. resetet, a névbecstl­lési elfogadást és fizetést a váltó kezességet, a váltó másodlatokat és másolatokat, nz elveszett, hamis és hamisított rá tokát, a váltó elévülést, a váltó a vá'tójógi mulasztásokat és gazdagodási kerese­tet, a váltó hitfllezó jogait, a váltókra vonatkozó külföldi törvény­hozást, a válti cselekvények teljesítésének idejét, a hiányos aláí­rásokat, a váltó zálog és megtartási jogot, s a saját viltó kellé­keit, végre közli a váltók bélyegére vonatkozó szabályokat, s ezzel áttér a kereskedelmi ügyletekre, ismertetvén a kereskedés kölöu­bözö nemeit és a kereskedőket, a kereskedelmi forgalom tárgyait, milyenek az áruk, a munka, a pénz, az értékpapírok és hitel ; is­merteti továbbá a kereskedelmi ügyleteket és a kereBkede Imi ügy­leteket tárgyazó általános határozatokat, a kereskedelmi ügyletekre vonatkozólag a zálog és megtartási jogot, a kereskedelmi ügyle­tek megkö'ésének módját, a kereskedelmi ügyletek teljesítését, éa bélyeg illetékeit; ezzel áttér az egyes kereskedelmi ügyletekre, ismertetvén a bizományi ügyletet. Ezen dúsUrtalmu füzet ára 30 krajezár. KÖZGAZDASÁG. A méhes?azda foglalkozásai és gondjai szeptemberhóban. A növényzet sok vidéken e hónapban már alig nyújt m szet. Jó időben meglehet, tisztes fűről még hordhatnak, egyes vidékeken ; leginkább azonban már csak virágport hoznak. Amint a mézhordás ideje megszűnik, rendesen jelent­keznek raéhtolvajok, méhrablók, amelyek főképen gyengébb népekre törnek és azok készleteit elviszik; és ha a méhes­garda kellően nem figyel, megtörténhetik, hogy kárt szen­ved. Tanácsos tehát, hogy akisok száját felülről szakítsuk. Sokkal könnyebb a rablás kitörését jókor megakadályozni, mintsem ha mar kitört megszüntetni. Ha netalán valamely nép rendkívüli időben, péld. este ég regei n<gyon élénken repülne, akkor nézzünk utánna, vájjon az elrepülő, vagy a hazajövő méhek mézzel vannak e megrakodva? Első eset­ben, ha t. i. az elröpülő méhek mézgyomra tele van, kö­pünk raholtatik meí; ellenben a második esetben ha t. i. a hazatérő méhek tele mézgyoraorral jönnek, a mi kasunk raéhei csaptak föl rablóknak. Alkalmat a rablásra legin­kább anyátlan népek adnak. A méhesgazda tehát figyelem­mel legven arra, hogy anyátlan kasai ne legyenek. Most is még estefelé kopogtasson kasain és figyeljen jól, hogy adnak-e méhei oly tompa jajjató hangot, araelylyel anyát­lanságukat el szokták árulni ? Ha az ilyen vizsgálatnál ne­talán az anyátlansás; gyanúja merülne föl. akkor m*g egy­szer szedjük «z st a kast. és ha van, tartalék királynét, vagy ha nincs, egvesitsűk valamely más néppel; mert tudtunkkal anyátlan kőpüt télire berakni n em szabad. Némely években, amelyek a darazsak kifejlődésére kedvezők, ezek erősen alkalmatlankodnak a méheknek. A darazsak & hideg ellen kevésbbé érzékenyek levén mint a méhek, már akkor is repülnek korán reggel, mi­dőn a méhek még összehúzva élnek és a lépek alját meg széleit üresen hagyják. A darazsak ilyenkor a köpűbe ha­tolván. sok méx»t visznek el. A mint tehát észrevesszük, hogy a darazsak reg­gelenként számosan hatolnak kasainkba . zárjuk el a kő pűk száját, a köpűre magára pedig szűk nyilásu üvegeket, péld. Eau de Cologne-üvegeket akaszszunk, amelyekbe me­leg mézes vizet tetttlnk. A gax darazsak az üvegekbe behatolván az édesség get élyezendök, az uUt kifelé többé nem találják me­é« ott vesznek. Természetes azonban, hogy azután délfe­lé, midőn a nap már jól kisütött, a kas száját ne feled­jük ismét kinyitni, hogy a méhek kiröpülhessenek, az alatt pedig, amig a méhek röpülnek, a köpükre akasztott űvegecskéket onnan el kell távolitanunk; mert különben méheink ugy járnak, mint a darazsak. A gyenge, tehát kevés néppel biró méhcsaládokat, amelyek kitelelésrc nein alkalmasak, egyesíteni semmi eset­re el ne mulaszszuk. M. L. Nyilt-tér*) Értesítés. A több oldalról hoxzám intézett kérdezősködésre 8 a közóhajnak tuegfelelőleg, van szerencsém a nagyér­demű közönség becses tudomására hozni, miszerint tnu­intézetemben egy okleveles franczianyelvmesteruő nyervén a legközelebb megnyílt tanévvel, alkalmazást: ez oknál fogva a nyelvtani tanórákou kívül, a franczianyelvnek helyes, könuyű és gyakorlati módon való elsajátítása czéljáből, társalgási tanfolyamot nyitok, a felnőtt mind­két-nemü ifjúság, különösen azon leányok részére, kik különben tanintézemet nem látogatják. A tanfolyam oktober hó ehején nyilik meg, heten­ként 3 alkalommal, 4 órától 5 óráig. Tandíj havonként 1 frt. Nyíregyháza. 1832 évi szopt. 16. Pachmayr Fául, tanintézet-tulajdonos. 413 szám. 1882. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. cz. 102 § a értelméb»u, ezenuel közhirré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járis bíróság 3067/80 számú végzése által, özv. Inczédy Ferenczni végre­hajtató javára, özv Kovács Dánielué és ifj. Kovács Dániel ellen, 100 frt tőke, ennek 1878 év márcziushó 24. napjától ssimitindó 6«/s kamatai és eddig ö<szesen 34 frt 70 kr. perköltség követelél erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmival, bíróilag felül foglalt és 751 frt 70 krra becsült házibútorok, ágynemák és laka­tos-szerszámokból álló ingóságok árverés utján elidatnik. Mely árverésnek a 6360/82 sz. kiküldést rendelő végiéi foly­tán a helyszínén,vagyis Nyíregyházán alperesek lakisin leendő eszköz­lésére 1332-lk évi októberhó 7-lk napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok eien ár­verésen, az 1881 évi LX. t cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet igérónek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára, az 1881. évi LX. t.ci. 108. §-ában megállapított feltételek szerint, leaz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán 1882-ik évi szeptemb. hó 20. napján. (229—1—2) Tay Andor, kir. biróiigi végrehajtó. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a iserk. ÜZLET, szeptemberhó 23-án. A gabonacsarnoknál bejeqyzett árak. Buza lOO kl. 8.25 8.60 Hozs > » 5.75 5.30 Árpa » » 5.45 5.30 Zab > » 5.20 4.80 Kukorica*—.— —. — Köles » » —. — —•— Paszuly » —.— 7.— Szesz lit. k.40— n. 37— Piaczi árak. Borsó » » 20. .— Leucses > 20. .— Mund-liszt 21—21.— Zsemlye » 19. •— Buza » 16. .— Barna k.» 14.50—.— Burgny. » uj 2 fr. 40 Marha hús 1 kl. f>2 Borjú hűs 1 kl 62 Sertés » » » 52 Juh » » Háj 1 Disznózsír » Szalonna > Fagyú (nyers) » Zöldség » Paprika > írós vaj 1 liter 60 Eczet > <10 Széna 100 kl 3.50 Szlm. (tak)» > 1.— Bikfa 1 köbmtr. 3.10 Tölgyfa » » 2.85 » 40 > 90 > 96 » 1— > 33 > i > 60 Küzlekedéis, A m. k. állam-vasutak vonalán. Á.llomJÍHoli Személy­vonat !. 2.3. Vesyei­vonat 1. 2. 8. 4 r. t Személy vonat l.í. 3.' i 1 Budapest m. i. v. Szolnok Debreczen Hadház Téglái Ujfehértó Nyíregyháza Unfair feli Desewffv Kirilytelek Rikamai Tokij Tirczal Mád-Zombor Szerencs M.-9sl(*t f«U Harkány Tiiza-I ucz Hernád-Némethi Zsolcza Miskolcz Miskolci Ziolcza Hernád-Némethi Tiixa-Lucs Harkány Szerencs M -Sil««t <« PrMmjil Mid Zombor Tarczal Tokaj Rikamaz Hirilytelek Desewffy Nyíregyháza Oflfrir Ml' Ujfehértó Téglás Hadház Debreczen M.- s*i|íel f«U Szolnok Bndapest m. á. v. indul érkcsik Indnt 9.45 12.18 3 45 ( tfrkMlk V IBdol irkttlk indul Srkailk Indul i érkezik ( Indnl 7.57 840 8.49 9.11 9 36 10.08 10.27 10.42 11.02 11.24 11.38 11.52 11.58 13.10 12 29 1247 12 59 118 1.30 2.25 2.36 2.51 3.04 3.20 3.37 3.51 3.59 4.13 4.28 4 40 5.00 5 13 6.30 8.00 11.30 3.19 3 39 4.23 4.33 4.58 5.27 660 "T7T 6.39 7.04 7 46 802 8.23 8.32 9.25 9.47 10.09 10 26 10 46 10.59 6 00 6.40 7.09 7.25 8.07 3.16 , —TTT 6.00 6.13 6.33 6.59 7.09 7.21 7.43 7 52 8.08 8.29 8.43 9.07 9.22 9.42 9.58 10.30 10.55 11.06 11.42 4.30 TÖÖ 4.06 4.22 4.32 4.46 6.00 Tár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom