Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-24 / 39. szám

alatt minél komolyabban viselkedjenek s igyekezzenek a vitatkozások közben tárgyilagosak maradni. Első helyen ősi szokás szerint az alispáni évnegye­de* jelenté* olvastatott. A jelenté* szerint * közegé*zségi és közbiztonsági illaputok kielégítők. A jelentéinek legszebb re*zétke­arról 4rte*iti a közgyűleet. pezte az a passzus. amely ­hogy gr. D«s«wffy Mikló* őméltósága a nyíregyházai gymua-inmoál, annak 8 osztályúvá leendő emeléee ese­tében, 1000 frt alapítványt tesz. A neme* grófnak e nép tettét a közgyűlés jegy­zőkönyvileg határozta megörökíteni. KálUy János az alispáni jelentéit örvendete* tu­domásul vette; sajnálja azonban azt, hogy a karászi törvénytelen jegyzőválasztásról említés nincs teve a jelentésben Szóló szerint az alispánnak ezen választást azonnal meg kellett rolua semmisíteni, az eljáró segéd szolgabírót pedig fegyelmi vizsgálat alá vouni: miután a jelöltük kőit oljan ia volt, és pedig épen a megvá­lasztott. akit oklevél hiányában jelölni sem lett volua szabad Alirpdn eljárása rédelmeül azt hozza fel. hogy miután a választás ellen több fölebbezés adatott be: fölösleges­nek találta a részéről való beavatkozást annál i* inkább, mivel nem akarta a közgyűlés ebbeli jogát megsérteni. Fóitpán ur ó méltósága abban a nézetben van, bogj a dolog érdemében itt nem határozhat a közgyűlés ; az eljárást nem helje*ü ugyan : mind az által Kállay tói elvonja a szót, miután már háromszor szól a dologhoz. Kdllay János nem találja a 'őispán-elnöki eljárást korrektnek, mert ha a szóló beszédébe egyik is, másik is bele Mól, * a szóló lolytatja beszédét, ez nem uj fölszó­lalás szerinte, csak folytatása a megkezdettnek. Igy akár­kitől el lehet a szót vonni. FBitpdn azzal tereli a közgyűlés folyamát a ren­des mederbe, hogy e tárgy a sorozat 24-ik tétel száma alatt különben is előfordul; hagyjuk tehát a vitát ak­korára s fejtsUk ki nézeteinket ott. Ez után főjegyző az árvapénzek elhelyezése tár­gyában készített küldöttségi javaslatot olvassa Miután a nyíregyházai és a kállói takarékpénztárak felelősséget vállalni vonakodnak a uáluk elhelyezendő árvapénzek biztosítására n.-zve, a java lat csak az 1000 frtot megha­ladó árvatömegi cselekvőséget kívánja takarékpénztáriig elhelyezni. Főit pán ur ő méltósága ez elhelyezési módozatot nem találja czélszerünek; mert ez által a legtöbb árva­péuz nem volna biztosítva, amennyiben 1000 frtos árva­tömeg minM kevesebb akad megyénkben. O azt indítvá­nyozza, hogy bizassék meg e tekintetben az alispán ur egy czélszerü javaslatnak kidolgozásával s terjessze azt be a legközelebbi novemberi gyűlésre. Az elnök által előterjesztett indítvány elfogad­tatok s megbizatik az alispán, hogy tisztviselő társaival egyetértőleg, készítsen egy javaslatot az árvapénzek el­helyezése tárgyában. Bleuer Miklós a kállai takarékpénztár igazgatója, reflektálva főispán ur szavaira megjegyzi, hogy a takarék­pénztár nem azért nem vállal felelősséget az elhelyezen­dő árvapénzekórt, mert nem akar ; hanem azért, mert a biztosítás szükségességét nem láthatja be. Ilyenre sze­rénte nincs szükség. Főispán nem akarja a takarékpénztárak hitelét kétségbe vonni; do miután itt oly pénzek elhelyezéséről van szó, amelyekért a közgyűlés minden egyes tagja va­gyonával felelős: viszon-biztositék tehát nélkül nem helyez­hetők el. Olvastatott az 1882-ik évi költség előirányzat. Minthogy azoubau az miuden bizottsági tagnak megkQldetett: annak felolvasása szükségtelennek talál­tatott Alispán a költségelőirányzatot hiányosnak találja, amenyiben a csendőrség felállítása miatt, a csendlegé­nyek már nem vétettek fel e költségvetésbe: holott a szolgabirákat nem lehet ilyenek uélkül hagyni. Egy-egy lovas legényre égető szükség vau. Ezek fentartási költ­ségét pótlólag be kell hozni a költségelőirányzatba. „jy Y i R v i i) É ic " Az alispáni észrevétel belyeseltetik s e tekintetben felirat intózeudő a miniszterhez. Olvastatott a megye közönségének a nyíregyházai 6 osztályú ágost. hitvallású gimnáziumnak 8 osztályú állami gimnáziummá való átalakítása tárgyában felterjesz­tett leiratára kelt miniszteri leirat. A miniszteri leirat értesiti a megyét, hogy a felirat tárgyalásába a minisztérium nem bocíátkozhatik mind­addig, amíg a közép iskolákra vonatkozó törvéuy ja­vaslat le nem tárgjaltatik. A leirat tudomásul vétetett s arról az illlető egy­házi és városi hatóság értesíttetni határuztatott. A megyei ügyviteli renlszabálynak a segédszolga • bírákra vouatkozó pontja módo-ítása, amely szerint a segédszolgabirák csakis a szolgabirák meghatalmazása folytán kezelhetnek hivatalos pénzeket, és azon esetben, ba az illető segédszolgabiró az egész hivatal önnálló vezetésével bizatik meg, a belügyminiszter által helyben hagyatván, e pótlán közhírré tétetni határoztatott Élénk vita tárgyát képezte az állandó választmány­nak a közmunka-váltság-díj felemelése tárgyában elő­terjesztett javaslata. A javaslat szerint az eddigi 1 frt 50 kr. váltságdíj minden igás fogat után 2 frtra emel­tetnék. Az e kérdés feletti vitába befolytak: Kállay János, Fráter Sándor, Székely Benedek, Főispán ur őméltósága Bleuer Miklós, Pscherer József közgazdasági előadó, Bencs László, Szunyoghy Bertalan szolgabíró és Zoltán János alispán. Végre is abban történt megállapodás, hogy marad­jon meg a megye a régi szokásos gyakorlatnál. (Folyt, köv.) A szabolcsmegyei felekezet nélküli tanitó­egylet közgyűléséből. (Szeptemb. 9). 5. Továbbá a nyitramegyei tanitó-testület által a magas képőiselőházhoz benyújtott azon kérvényt, mely a kisdednevelést az országos törvény szerént óhajtja rendez-, tetni, pártolólag teijeszté a mélyen tisztelt közgyűlés elé. 6. Nemkülönben pártolólag ^bocsátja a választmány a közgyűlés határozata alá Pazár István egyleti alel­nöknek az országos tanítói nyugdíj törvény egyes pont­jára vonatkozó következő módosításait: a.) A nyugdíj törvény 45 és 6 §-§-ait, mely szerénti a tanitó végkielégítésben is részesülhet, akkép módosí­tandó, hogy végkielégítésben részesüljenek azon rendes és segédtanítók is, akik néhány évi működésűk után, a tanítói pályát elhagyva más pályára lépnek, főleg ha azok mell-és torokbetegségük miatt hivatalukat nem ké­pesek folytatni. b.) A nyugdij-törvény 7-§-a, amelybe a teljes nyug­díjban részesülés föltételei foglaltatnak, akkép módosít­tassák, hogy: azon tanitó, kisdedóvós sat., aki életének 60-ik évét betöltötte, vagy 30 évig viselt rendes tanítói hivatalt, habár munkaképes is, saját kérelmére, élethosz­sziglan teljes nyugdíjjal láttassák el. c.) A nyugdíjtörvény 9 §-a szerént az újonnan be­lépő tanítok 300 forint nyugdíjra vétetnek fel, mig a 41 §-ban azoknak, akik a törvény szentesítésekor már rendes tanítók voltak, 250 forint nyugdíj rendeltetik. Minthogy a rendes tanítók ugyanazon állásban, épen oly hasznos tagjai a társadalomnak, mint az újonnan belépők; és sokan közülök, évek hosszú során át, a népnevelés terén érdemeket szereztek és még sem részesülhetnek oly nyug­díjban sem, mint a 7 §-ban előszámlált rendes és segéd­tanítók : sem méltányosnak, sem jogosnak nem tartjuk. Ugyanazért kérjük, miszerént a törvény keletkezése előtt hivatalban volt tanítók is 300 forint nyugdíjban részesit­tessenek. 7. Az » Eötvös-alap* érdekében a választmány szintén meg tett minden lehetőt, amiről az egyleti gyűjtő bizottság elnöke által részletes jelentés tétetik. 8. A nyíregyházai takarékpénztár által segélyké­pen adott 10 forintból, a választmány a következő szak­könyveket szerezte meg: ;»Vezérkönyv a méréstan földrajz tanításában* Dr. Emericzztől; »Neveléstan és a nyelvoktatás módszertan* Erdődy Jánostól ; »Az olvasás tanmódja* Bárány Ignácztól; »A természettan természetrajz, földrajz, és történelem módszere, Erdődy­től; >Népiskoláuk felszerelése és a tanszermúzeum * dr. Yerédytől; »Irály feladványok tára* Knopfler Sán­dortól; végre »Az egyszerű és kettős könyvvitel* Ha­mar és Nováktól. E 12 darab könyvön kivül gyarapo­dott még az egylet könyvtára két kötet könyvvel, s igy az egyleti könyvtár jelenleg 40 kötet könyv, 7 fü­zet és a »Tanügyi Közlöny* 1881 és 1882-ik évi folyama. 9. Az egyleti pénztár hanyatló állapotát tekintve, szintén intézkedett a választmáuy. Különösen az évi 1 forint dijakkal hátralékban levő egyleti tagokat szor­galmazta kötelességük teljesítésére; aminek azonban még a helybeli tagok közt is csak akkor volt eredmé­nye, amidőn Stoffan Lajos ügybuzgó kartársunk nem kímélve az egylet érdekében való fáradtságot, magára vállalta a hátrányban levő tagsági dijak behajtását. Saj­nálattal kell tebát jelenteni a választmánynak, hogy egjleti pénztárunk évről-évre hauyatlik, mivel az évi 1 frt tagsági dijak egyátalabau be nem fizettetnek. Az egyleti pénztár jelenlegi összes követelése: 447 frt. 83 kr. Ebből bevétett 217 frt. 71 kr. Marad tartozásban 230 frt 12 kr. A bevételből kiadatott 67 tr 62 kr. Takarék­pénztári betéti könyvecskében 150 frt. a pénztárban 9 kr. Tagsági díj-bátralék 162 frt. 50 kr, Igy az összes egy­leti vagyon, a tartozás befizetésével, 312 frt. 58 krt. tesz. 10. A járáskörökre vonatkozólag a következőket van i szerencsénk előterjeszteni: Egyleti közgyülésüuk, azon elvből kiindulva mi­szerént hazai tanügyünket, csakis a tanítók tömörülése teheti virágzóvá, 1879 évi augusztus 14-én hozhott hatá­rozatánál fogva, Szabolcsmegyét 4 járáskörre osztotta s az egyes járáskörök szervezésével küldöttségeket bízott meg. Jelesen a nyíregyházai járáskör szervezésévél Var­ga Antal, a tiszamelléki jár. kör. szervezésével Székely József, a kisvárdai jár. kör szervezésével Beke Márton, a nyírbátori jár. kör szervezésével Sándor Albert tani­tó urakat bizta meg. Sajuálattal kell jelezni, hogy mindeddig csak két járáskör, u. m. a nyíregyházai és kisvárdai alakult meg. E két járás kör, megalakulása óta, az alapszabá­lyok értelmében, pontosan megtartja gyűléseit. Működé­sükről szóló jeleutéseiket a közgyűlés elé terjesztik. 10. Végre bejelenti a választmáuy, hogy a ,,Sza­bolcsmegyei felekezet nélküli tanitó egylet"-nek jelenleg 2 alapító és 60 rendes tagja van. Egyszersmind előter­jesztetik, minszerént Szabó István varjulaposi tanitó, Kontra László nyíregyházai hitelemező, Veisel Anua bátori tanítónő, Dudás Mihály királyteleki tanitó, Erdős Endre berezeli, Szokolay Miklós turai, Sípos Mihály buji tanítók és Gierl Karolina nyíregyházai nevelőnő ujabban rendes tagokul jelentkeztek. (Vége következik.) Utasítás a közgazdasági előadók számára. II. 3. Az állattenyésztést (szarvasmarha, juh, sertés) illetőleg, feladatát képezi odahatni, hogy az okszerű te­nyésztés előmozdítását biztosító törvényhatósági szabály­rendeletek alkottassanak és hogy a tenyésztésre nem al­kalmas apaállatok a tenyésztésből kizárassanak. Felügyel arra, hogy csak a tenyészkerület jellegé­nek és az ottani helyi viszonyoknak megfelelő fajta álla­tok terjesztessenek. A minisztérium által, gazdasági egyesületek vagy törvényhatóságok közvetítésével tenyészanyagnak kedvez­ményes feltételek mellett való átengedésénél, a miniszté­riumot a részesülők vagyoni és gazdasági viszonyai ir ánt tájékoztatja, mivégből az erre vonatkozó és neki kiadott felterjesztések és kérvények iránt véleményt ad. Folytatás a mellékleten. ,n és •zerint. Minde/en adatok azon véleméuy mellett bizo­nyítanak, miszerint a nfortnáczió csakugyan Kisvárdán é* vidékén, tehát Szabolcsmegyének északkeleti részén terjedt é* eröeódött meg leghamarább. De azt, hogy Szabolcsmegyében mindjárt kezdet­ben 11 ,'i jfi— 1550 ) nagv mi'-rv.'ket öltött a reformáczió terjed- se. adatok igizoljik Révész Imre szerint: »a fel­•A szabolcsi egyházmegyének volt oly jegyzőkönyve, mely­ben mír 1547-ben voltik eredeti bejegyzések*®) E/.en jegy­zőkAnw azonban mai napság az egyházmegyei levéltár­ban fel nem található. Révész Imre ezeu állítását maga is Sinai Mikii* következő rae rjegyzésére alapítja: >De Anno 1547 haec in protocollació invenitnr: Salarium I'autons Keresztoth Flór. 40. Extract e*. matric. Trac'.u«» *»). Smai Miklós tette e»eu jegyzést 1781. ju­li'n 2l-én, mnl'm a már akkor s jelenben >zólva még akkor N'. Kállón a megye házában elhelyezett vármegyei levéltárat átkutatta. Keresztutb, ma Kótaj, mint ref. egytiáz m.s is létezik. A vasúti hálózatok készítését előzó időkben. Kótaj, a Tokaj-Kis-Várda és Tokaj Beregszász illetve Tokaj -Szathmán országúiban jelentékeny közleke­dési hely volt Sxabolcsruegy* reformációjára befolyással lehetett a fejedelmi Báth >ri . «*lád. melynek ősi fe«ke Nyir Bi­thnr ma i» jelentékeny bely itt s törtéuelmi emlékben gazdag; fóként csúcsíves ref. temploma nevezetes régé­ueii tekintetben. A Báthory családnak azonkívül is nagy terjedelmes birtokai voltak Szabolcsban Egy családtag Snmlyaí Báthori Anna, ép*n neje volt a reformáczió egvik védőoszlopa Drágfi Gáspárnak, ki saját várában, Erdődön, 1545. szepL 20 án az ela<5 protestáns zsinatot összehívta és meg is tartotta. Ugyancsak Somijai Bit­bori Anna második férje, Ecsedi Bubori György tar­») »A levéltárak renJetiiéről.. Révéit Imre Debreczen. 1868 év. 38 I. ") Sinai Miklós: .Kenni gyüjwménye.. Debreczen Xl-ik kot. 61. lapján. totta neje birtokán Óváriban, 1544. márczius 3-án a harmadik, Erdődön 1555 február 24-én, (a második er­dődi g) a negyedik prot. zsinatot "). Az 1552. év deczember 1-én tartott beregszászi zsi­naton (Beregmegye), többek közt jelen volt egy Kállay Lukács") nevű lelkész is, kiről Balogh Ferencz, debre­czeni tanár s jeles egyháztörténelmi iró azt véleményezi, hogy: „lehetett kállói fi. sőt talán kállói lelkész is*") De e véleményt okmánynyal igazolni nem tudjuk. Hanem az igenis való, hogy az 1567 év február 24--26-ra Debreczen­be összehívott zsinaton, a betuliai vagy nyiri 1 4) (most felső­szabolcsi) egyházmegye is képviselve volt. Ugyanezen nyíri, vagy betuliai") tractusból az 1569. év. október 10-én tartott váradi zsinaton jelen voltak Kéri Péter sza­mosszegi. Varsányi Nikoderaus, varsányi lelkészek' 6) Azt, hogy a reformáczió lassan, majdnem észrevét­lenül terjedt és csak nyomról-nyomra, lépésről lépégre baladva tette bódításait, az egyháztörténelmi irók kimu­tatták s a XVI-ik században tartott első prot. zsinatok végzései igazolják. Ha itt a reformáczio indokairól s tér­foglalásáról futólag megemlékezünk, azt cakis a törté­nelmi fejlődés és az összefüggés kedveért teszszük. A reformáció indokai hazánkban is, mint Európa ") A XVI- században tirtott magvar ref. zsinatok végvései Kiss Áron. Budapest 1881, 4., 27, 32. «) Hist. Eccl. Reform in. Hang et Lampe 1728. 104 1. ") Balogh Ferenci sajátkezO levele irataim kOtt. O. P. ") A XVI-ik szitádban tartott magyar ref. zsinatok végzé «ei. Kist Aron Budapest 1881. 613 1. ") At egyházmegye ellenvetésére nézve az egyházmegyei levéltárban ilyen feljegyzést Utálunk : .Pro memória. Nomen Suum arcepit St>nioratus Bentliensis ie u Szabolcsiensis, a Castro olim per Lod iluc. Ilungarornm e Scrthia egressornm aedificato. et de »aue noram* Ziholu cognominato llabnit ab olim Ecck-sias 76, nunc Anno 1-8.S numerát Uö, prter Fili.lea Primns Senioratus huius Senior: Joannes C.engeri, Anno 1596 „ Egyházmegyei levéltár, ». köt. 1. lap. '«) Ui»t. Ecc«l. ttcft in Iliiog, 248 1. többi államaiban, ugyanazok valának. >A vallási szer­tartások üres formákká aljasultak ; a tudomány és az erkölcs elevenségét értelmi homály, erkölcsi romlás vál­t.á fel 1 7). A püspökök nagy része — moud Horváth Mihály , 9) — a világi urakkal fényben, pazarlásban, világi kedvtöltésekben vetélkedve kéjelgett s hogy költ­séggel győzze, kincsszerzésben fáradozott. Az alsóbb rendű papságról Balogh Ferencz után azt mondja Zsil­linszki M. idézett müve előszavában, hogy: »Gosztonyi János, győri püspök (150—1525.) keserű hangon pana­szolja egy franczia tudós barátjának, hogy a papok kö­zött alig találtatnak már olyanok, akik teljesen értenék azt, a mit olvasnak és énekelnek. Innét van—úgymond —hogy közöttük legtöbbnek szive száraz, lelke rideg, mint a jég, g a lelkészi szent cselekményekben oly közö­nyös, hogy mig az ajkakon a szent énekeket mondják, szivök. melyben többé nem ég az isteui lélek heve, nem érti ajkaik szózatát* '•). Egy püspö : pedig abból a kor­ból igen elfogadható tanú. A szerzetrendek zárdai életéről pedig a reformá­cziót előzött századokból igy ir egy másik történetíró : »A szerzetrendek a hajdani szigorú fegyelemmel egészen felhagytak. A kegyes életnek egykori szent helyei, a zárdák, az erkölcstelenség, dorbézolás, henyeség és más rut bűnök tanyáivá váltak. A szomszédos férfi és női zárdák lakói, minden szemérmet levetkezve, nyilvánosan szőtték bűnös viszonyaikat* 3 0). >A reformácziónak tulajdonképeni oka nálunk is — irja Zsilingzki M. — az avignoni pápák idejétől fogva •") Magyar országgytllések vallásügyi tárgyalásai. Zailinszki Mihály. Budapest. 1880, 3. 1. '•) Horváth Mihály kisebb tört. munkái, Pest. 1868. év III. 11. 1. ") Zsilinszki M. Magyarorsz. gytll. vallásügyi tárgyalás. Budapest, 1880. 4, 1. Balogh Ferencz, »A magyar prjt. egyház­történet részletei, után. Desr. 1872. 20. 1. ") A keresztvén egyház történelme. Warga Lajos. Sáros­patak 1880. I. k 438. 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom