Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-30 / 31. szám

MELLÉKLET a „N Y I R V I D É K " 31.ik 8ZÁMÁHO Z. Folytatás. A nyereménytárgyak, a nagylelkű ajándékozók ne­veivel, a népünnepélyen egész napon át közszemlére lesz­nek kitéve. Összesen 28 különböző verseny lesz 264 nyeremény­uyel. Mindegyik versenyre 10 dij esik. Tehát mindegyik versenynél 10 egyén nyerhet, Magától értetik, hogy mind­egyik versenyben, a 10 dij közül, a legszebb és legérté­kesebb dijat a 10 nyertes közül a legérdekesebb nyeri, amit a versenybíróság fog meghatározni. A diadalmenet­ben csak az első dijat nyerők vehetnek részt. A 27 versenybíróság az ünnepély területének külön­böző pontjain, szabad ég alatt fognak működni, akiket a »Szeretetházi Egyesület* választ. A győztesek nevei az ünnepélyeu legott trombita harsogás mellett, hírnökök által fognak kihirdettetni. A dijakat a főváros 50 legszebb hölgye osztja ki. A látványosságok és mulatságok közöl kiemeljük a következőket. 1. Nagy ökörsütés délután 2'/ 2 órakor. Aki hozzá jut, ingyen fog Ízletes pecsenyét és hozzá bort kapni. 2. Tánczmulatság a szabad ég alatt; közreműköd­nek a főváros összes katonai zenekarok. 3 Népdalok és karok fognak előadatni a »Szeretet­ház* 34 árvagyermeke által. 4. A versenygyőztesek nagy diadalmenete délután 7 óra előtt kezdődik, pompás 4 lovas, virágokkal feldí­szített diszfogatokon, magyar indulók hangjai mellett. 5. A tó kivilágítása, rakéták, tűzgolyók, bengáli és görögtüzek, tüzjátékokkal sat. 6. A falusi zenekarok országos versenye, melyből a czigányzenekarok kizáratnak. Kezdete délután 3 V2 óra­kor. A győztes zenekar díszoklevelet, ezüst érmet és egy ezüst serleget nyer. A versenyben részt venni kívánó zene­karok írásbeli jelentkezései anguszt. 16 ig elfogadtatnak (Mária Valéria utcza 4 sz. a.) az országos ünnepély közpon­ti irodájában. 7. Fris viz ivás verseny 10 díjjal. 8. A legszebb hölgyek szépség versenye 10 dijjal. 9. A legszebb női szemek versenye 10 dijjal. 10. A női kis kezek versenye 10 dijjal. 11. A legkövérebb nők suly-versenye 10 dijjal. 12. A legmagasabb nők versenye 10 dijjal. 13. A legszebb férfiak férfiszépség versenye 10 dijjal. 14. A legerősebb férfiak erőversenye 10 dijjal. 15. A legkövérebb férfiak suly-versenye 10 dijjal. 16. A legmagasabb férfiak versenye. 17. A legnagyobb férfi kezek versenye. 18. A nagy fejek versenye. 19. A nagy orrok versenye. 20. A nagy fülek versenye. 21. A legszebb figyermekek versenye. 22. A legszebb leánygyermekek versenye. 23 Nemzetközi dalnok verseny. 24. Futás verseny. 25. Póznamászás verseny. 26. Zsákfutás verseny. 27. Ugrás-verseny. 28. Velocziped-verseny. 29. Csolnak-verseny. 30. Csárdás táncz verseny. A belépti jegyek férfiaknál a kalapokra, nőknél és gyermekeknél a ruházatra tüzendők fel. Az állatkert, és a labyrinth (útvesztő) szintén rendel­kezésére állanak a közönségnek. Végre lesz még egy nagy verseny, amelyen minden, az osztrák és magyar birodalom területén született és ne­velt szamár futhat délután 3 órakor. A dijat az a szamár nyeri, amelyik utóisónak érkezik a kitűzött czélhoz. Min­denki csak a más szamarán futhat. Ez országos népünnepély anyagi eredménye a fővá­rosi Szeretetház javára fordittatik. Ez eredménytől fog függni, hogy hány elhagyott árva gyermek juthat még be ez intézetbe s lesz megmenthető az emberiségnek ? Adja Isten, hogy ez eredmény minél fényesebb legyen! Jelenleg 34 szegény gyermek ápoltatik és neveltetik ez intézetben. Csak nemes dolgot müveinek tehát mindazok, akik eme ünnepélyre felrándulnak és abban részt vesznek. (z.) A sóstói nyári mulatság. (1882. juliushó 22-én.) Vakítón süt a tüzes nap a földre, hogy elvegye vi­rágai szinét s elhervaszsza a még alig kinyílt rózsabim­bót. Mégis akad egy kert, melynek élő-virágait nem her­vaszthatja el a nap heve; de éltető szint lehel bájos ar­czácskáikra. Jer velem nyájas olvasó ! elvezetlek e szép kertbe s ha csak ki nem halt még belőled végleg a szép iránti érzék, bizonyára meglepetve kiáltasz fel, ennyi báj, ennyi kellem láttára. Robogó fogatok végtelen sora felkorbácsolja a sós­tói ut porát s e fellegből csak itt-ott tűnik fel egy-egy csoportozat egy pillanatra, vendégségre siető Istenekhez hasonlóan beburkolva az Olymp felhő-fátyolába. Végre czélhoz érünk. A kertajtónál ügyes kertészek fogadják az érke­zőket s veszik át a virágok gondozását; kellő helyet ta­lálván mindenik számára. Ahol pedig ennyi szép virág van egy csomóban, hogyan hiányozhatnának ott a lepkék? Nem is hiányoznak ezek. Sötét színű ruhájokban mindenütt látjuk őket a virágok között s szinte látszik sóvár tekintetükről: mennyire óhajtanának megtelepedni a rózsák mellett. Nézd mily gyönyörű két gyermek! Utánuk a méltó büszkeségtől áthatott mama megy. Mily kecsesen köszön­getnek jobra-balra s mosolygó korai piros ajkuk közölt látni engedik a legigazabb gyöngyöket. Amott egy Junói termet van, körül rajongva az ifjak csoportjától. Most bizonyosan ítél valamely gonosz felett; hiszen összevont szemöldöke alól villámokat lát­»xik szórni a két fekete gyémánt. Ajkai mégis megha­zudtolják tekintetét. Mily boldog lehet, akinek most ítéletit hirdeti! íme most egy pajzán leány-csoport közeledik ; tarka ruhájokban Flóra kíséretéhez hasonlítanak. Hihetőleg valamely általában ismert ifjú óriás leg­újabb felsüléséről értesité őket a soha nem szunnyadó Fama s a kis gonoszok nem engedik el azt a mulatsá­got, hogy meg ne szekírozzák egy kissé a »/tösí.« Ott a terem egyik szegletében visszavonulva ül né­hány egyén. Talán őket nem ragadta meg az általános vidámság s jókedély? Dehogy nem ! Csakhogy ők a magányt keresik, a tömeg magányát, (ha ugyan szabad ily visszás kifejezést használni). Hiszen az ifjú s a hölgy arczárói sugárzik a gyönyör s ajkuk mégis csak néha-néha nyilik fel pár szóra. Mig a mama körül van véve csintalan úrfiak ál­tal ; nehogy ő, is bele találjon szólani a téte a téte-be. Pedig tudja ő azt jól, mi játékot űzuek vele; de uem rontja kedvöket, hiszen édesebb az, ami tiltva van. Végre megszólal a Magyari testvérek hegedűje s a kitűnő talp alá való csárdás hívogató hangjainak ugyan ki tudna ellent állani? Hol szép leány s jó zene vau együtt, ugyan melyik itju tudná leküzdeni magában a vágyat, hogy mog ne forgassa e bájos lényeket. Folyik is a táncz tűzzel hévvel ugy, hogy a barna fiuk alig győznek eleget tenni a felhevült fiatalságnak. A szegény mamák pedig nyugodtan ülnek helyei­ken, gyönyörködve szemlélik gyermekeiket s nézik — múltjaikat. Nem egynek szeméből csillan fel a tüz egy pilla­natra, hogy ismét elhamvadjon — talán hosszú időre. Igy folyik ez tovább, mig a szünóra el nem jő s bár békétlenkedve, engednek a visszavonhatlan »pa­rancsnak.* No de ez a szünóra csak azért van, hogy a nyug­talanság tetőpontján levő ifjúság annál nagyobb hévvel járja a souper csárdást. De ki is tettek magukért s egy álló óráig járták lankadatlan hévvel s bizony akkor is csak a rendezőség könyörgésének engedve hagyták abba, azzal a vigasztaló tudattal, hogy »lesz még más is.* A diszes társaság nem is oszlott el előbb, mig a pirkadó hajnal s a kelő nap első sugarával be nem mo­solygott a tánezolók közé; kívánván mindenkinek sze­rencsés jóreggelt s boldog álmokat a kellemesen el­töltött éj után. A mulatságban részt vettek a következő úrnők és úrhölgyek: Andráscsik Józsefné, Bodnár Istvánné, Da­láryné, Gyurcsány Ferenczné, Krasznay Gáborné. Kovács Somáué, Kovács Lajosné, Kafka Gyuláné (Szathár), Ke­resztessy Istvánné (Királytelek), Maár Adolfné, Moesz Adolfné, Nádassy Lajosné, Palicz Mihályné, Rácz Fe­renczné(Buly), Sztárek Ferenczné, Szeszich Lajosné, Szopkó Alfrédné, Soltész Gyuláné, Szalánczy Ferenczné(Bogdány), Dr. Trajtler Sománé, Thuránszki Károly né, Vandrák Mik­sáué (Bogdány), Weinberger Bernátné, Zoltán ÖdönDé (Apagy), Andráscsik Auna, Bégányi Gizella, Bartkó N., Greuerczy Gizella, Horváth Emma (Buly), Jassik Jolán (Bogdány), Kálnay Erzsi, Kovács Irén, Kovács Ilona, Kele­men nővérek, Kriston Erzsi (Kemecse), Kafka Ilona (Mis­kolcz), Maár Margit, Maár Etelka, Moesz Irén, Nádassy Blanka, Nádassy Irén, Palicz Lenke, Palicz Gizella, Palu­gyai Éva (Hugyaj), Rácz Piroska (Buly), Reisz Ida (Eper­jes), Sztárek Margit, Szeszich Ida, Soltész Zsuzsó, Szőke Zsuzsika (Szatmár), Vandrák Jeanette (Bogdány), Wein­berger Lotti. —y. Fürdői levél. Szolyva-Hársfalva 1882. jul. 24. Tekintetes szerkesztő ur! Hajnalban Munkácson kocsira ültem a vadregényes és sokaktól dicsért szép fekvésű Hársfalvát meglátoga­tandó. Az országút baloldalán a történelmi nevezetes­ségű Munkács vára fekszik egy hegy csúcsán. Az uta­zót különös érzelem foglalja el, midőn arra a földre lép, hol ősatyáink legeslegelősször összegyűltek a ván­dorlás és annak viszontagságait kipihenendő. A várnak alapitója Koriavits Theodor litváni herczeg volt 1352-ben, akit első Lajos munkácsi herczeggé tett. 1632-ben Mun­kács Rákóczy család birtokába jött. Itt tartotta menyeg­zőjét özv. Rákóczy Ferenczné Tökölyi Imrével 1682-ben. 1688-ban Caraffa bevette a várat és Zrínyi Ilonát fogoly­ként vitte Bécsbe. 1703-ban II. Rákóczy Ferencz hatal­mába ejté. Munkács és környéke, a várat kivéve, — 1726-ban Schönborn Lothar Ferencz gróf birtokába ju­tott és mai napig a Schönborn család uradalmát képezi. A vár most állami fegyház. Ennyi Munkács és vá­rának történelméből. Munkácsról kiindulva észak-felé az ut Hársfalváig hegyek közt vezet, melynek alján a Latorcza habjai hömpölyögnek. A hegyszoros, mely a vereczkei szorosnak kezdetét képezi, minél tovább haladunk, annál szűkebbé vállik. A Palonina Borsva hegységről lezuhanó Latorcza a völgyben fölveszi a habzó Vicsát és a hegység zeg-zug alján Munkács felé siet. Abban a majdnem kerekded völgyben, hol a Latorcza a Vicsával egyesül, fekszik Hársfalva fürdő. Hársfalvától északra fekszik a szolyvai hegység, melynek legmagasabb csúcsa a Stoy 1679 mé­ter, ez örökös hóval fedett. Hársfalva vadregényes fekvése, égfelé nyúló kékes hegységeivel, melyeknek csúcsai a hótól csillognak, fölül­multa várakozásomat. Egy ösvény a Latorczán keresz­tül vezeti az utast a közel hegységben lévő szolyvai sa­vanyúvíz forráshoz. Itt láthatjuk a palaczktöltés mani­pulációját és megkísérelhetjük a ki akarja, hogyan történik a megfulás a szénsavban, ha fejüuket azon kád­szerü nyílásba dugjuk, mely a forrást fedi. A vereczkei uton nem mesze Zsdenyovától láthat­ni Válker angol tábornok sirját. A fürdőhely sétányait su­dár és terebélyes hársfák képezik, melyeknek üditö illatja balzsamként hat a betegre. A viz kellemes és jó. A főrdői élet olyan, mint rendesen fürdőben szokott lenni. Tarka-barka csoportozata a vendégeknek magára vonják az ember figyel­mét. Itt diskurál és gesztikulál egy csapat vereczkei, marina­rosi ezopflis, kaftános zsidóatyafi, egy másik helyen sá­padt fiatal emberek nagjban udvarolnak sápadt kisasszo­nyoknak annyira, hogy el is felejtik a vízivást. A sétányokon némán csendesen kísértetekként járnak a betegek téli ká­bátokban, kendőkben, fel és le, kezökben kétfülü lábatla­pohárral. Reggel itt a levegő hideg 6—7 órától, aztán élén­kül a fürdőhely. Gönczi jól szervezezet bandája rákezdi az örök szép zengzetes magyar nótákat ugy, hogy a betegek léptei is sebesednek. De azért ne higyje az ember, hogy itt csak betegek vaunak. Jönnek ide a vidékről életre va­ló piros pozsgás képű kisasszonyok és fiatal emberek is. Rendezuek jótékony bálokat, tánczmulatságokat. Ilyenkor a beteg is kirúg a hámból és eljárja a kállói kettőst. Persze, hogy arra aztán a fürdő derék orvosa — kissé szemet huny, míg tudja, hogy meg nem árt. A lakások, az élelmezés általában jó, úgyszintén a fürdő adminisztrácziója is mindenben kielégítő. Most rendeznek tánczmulatságot a szolyvai kisdedóvó javára; a t. szerkesztő ur szíves engedelmével majd közöl­ni fogom eredményét. Kiváló tisztelettel Schönbrunn Zsigmond. ÚJDONSÁGOK. X A földmiv. ipar ós keresk. | ügyi minisztérium értesité S;-.abolcsmegye közönségét, hogy az állami mének kiselejtitése az idén, augus/.tushó 14-én Turia-Remetén fog megtartatni, az országos lótenyésztés-ügyi osztály főnökének vezetése mellett. (!) A szabolcsmegyei lótenyésztés emelésére engedé­lyezett lótenyésztési dijosztás, f. é. augusztushó 29-én Nyíregyházán fog eszközöltetni, gr. Dessewffy Aurél ló­tenyésztési bizottmányi elnök ő méltósága részvétele mellett. X Az e folyó juliushó 23 án ós 24-ón megtartott közséejegyzői szigorlatra, előlegesen összesen 15-en jelentkeztek, u. m : Galgóczy István, Pap Béla, Dankó Pál, Varga Gyula, Kálmánczhelyi László, Laskai István, Komáromy Miklós, Csernyiczky József, Deák János, Ne­mes Imre, Csengeri Károly, Kabay József, Ifj. Karap Imre, Ragány Sándor és Heiszler Jenő. Miután a4 első meg sem jelent, a vizsgán csak 11 egyén vétetett vizsgá­lat alá, kik közül képesítettnek csak 8 jelentetett ki; u. m. Laskay István, Komáromy Miklós, Deák János, Nemes Imre, Csengery Károly, Kabay Imre, Ragány Sáudor és Heiszler Jenő ; 3 pedig u. m. Kálmánczhely László, Csernyiczky József, (aki már a karászi jegyzői ségre meg is választatott) és ifj. Karap Imre vissza­vettetett. Nyilvános köszönet. Özvegy Groák Zsigmoudné úr­hölgy boldog emlékezetű férje elhalálozása alkalmából a nyíregyházi nőegylet árvaháza javára 50 0. é. forintot adományozott. Midőn e nemes sziv sugalta adományért egyletünk s az árvák nevében hálás köszönetet monda­nánk, legyen szabad abbeli óhajtásomat is kifejeznem, hogy az árvák áldó fohásza szolgáljon balzsamul a kegyes adományozó nemes szive fájó sebeire, mely bánatában is a szenvedők és elhagyottak sorsának enyhítésén buzog. Nyíregyháza, 1882 jul. 26-án Bodnár Istvánné nőegyleti elnök. Dr. Meskó László e. főjegyző. & Magán uton értesültünk, hogy néhai Groák Zsigmond elhalálozása alkalmából özvegye Bleuer Berta asszony által a helybeli nőegylet árvaháza részére küldött s jelen rovatunkban is jelzett 50 frton kivül, a nyíregyhá­zai városi szegények részére szintén 50 frtot nyújtott; eze­ken kivül a háznál 100 frtot osztott ki a temetésen jelen volt szegények között. Oly szép és nemes lelki vouásra mu­tató tett, amelyhez üres dicsérő szavak nem illenek. (bp) A magyar északkeleti vasut-társulat, mint ér­tesülünk, úgy a közérdek, mint az e tekintetben a m. kir. közm.- és közi. minisztérium által kiadott rendelet intentióihoz képest, sürgősen intézkedett, hogy a netaláni feltorlódó gabona küldeményeknél, forgalmi akadályok föl ne merüljenek E czélból a nevezett társulat kocsi­jait 210-zel szaporította. Amennyiben raktárai szintén nem lennének elegendők, a szállítmányok befogadására, pajta-állományának szaporítása iránt is megtette a szük­séges intézkedéseket. (e) Gelse községben, mint onnan írják, a napokban a villám egy házba lecsapott, s egy a konyha ajtóban volt 50 — 60 éves ismeretlen koldust iszonyúan eltorzítva, a földre sújtott. A villámcsapás következtében a ház is kigyuladt és minden oda égett. A koldus holttestét a leégett ház romjai közt találták meg. =• A Nyíregyházán f. é. májushó végével föllépett vörheny-járványban megbetegedett összesen 61., elhalt 21., megyógyult 37., ápolás alatt van 3. — Felhívom azon egyetemi polgárokat, valamint, a »Szabolcs megyei kör* jelenlegi és leendő tagjait, akik az »egyetemi nyári mulatságot* létrehozni akarják, hogy az e czélból tartandó értekezletre, folyó hó 31-én dél­után 6 órakor, a Gredig kávéház külön helyiségében megjelenni szíveskedjenek. Többek megbízásából: Polyák Lajos. (ó) A földmivelósi-, ipar és keresk. miniszter felhívja a megyék alispánjait, hogy a közigazgatási bizottságba felveendő »közgazdasági előadók* kiszemelésénél legin­kább figyeljenek arra, hogy azok lehetőleg tekintélyes és önálló egyének legyenek annálinkább, mert a rendelke­zésre álló pénzerő nem engedi, hogy az illetők fárado­zásai kellőleg jutalmazó javadalmazásban részesittessenek; hanem a nekik nyújtandó tisztelet-dij iukább csak tény­leges kiadásaik fedezésére szolgáland és az ő jutalmuk leginkább azon erkölcsi elismerésben álland, amelyet ők általában a közjó előmozdítására irányzott tevékeny­ségük által fognak kivívni maguknak. A közgazdasági előadók rendszeres feladatuk csak abban álland, hogy a közigazgatási bizottság üléseiben részt veendenek és a miniszter részéről egyes kérdésekben teendő felszólításra jelentést adnak. (kk) A vadászatról szóló 1872. évi VI. t. cz. mó­dosítása iránt, a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel tárgyalásokat iuditott meg. A törvényjavaslat, a törvény­hozó testületnek lehetőleg már az őszi ülés szakán, tár­gyalható lesz és pedig a fegyver adóról és a vadászali adóról szóló törvény módosítását czélzó törvényjavaslat­tal együttesen. — Borászati vándortanítók. A földmivelés, ipar­és kereskedelmügyi m. kir. minisztérium a szőlőmivelés és pinczekezelésben elméleti és gyakorlati ismeretekkel biró egyéneknek alkalmat kiván nyújtani arra, hogy ma­gukat borászati vándortanítókká és vinczellórképezdei ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom