Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-30 / 31. szám

„N Y t B V I T> É: K." nitókká kiképezzék. Az érintett minősítéssel bíró egye nek kiképeztetése az érdiószegi vincellérképezden az e régre berendezett s folyó évi október bó l-étől egy evre terjedő tanfolyamon, államköltségen történik. Az illető tanítójelölt a kiképeztetés tartama alatt G00 írt o-zton • díjban és 150 forint lakbér átalányban részesül. A tanfolyamot kellő sikerrel végzett tanítójelöltek mint vinczellérLépezdei tanítók és vándortanítók alkalmaztatnak, a mennyiben ily állomások üresedésbe jönnek, vagy újból szerveztetnek. Megjegyeztetik azonban, hogy e reszbeu a miuiszterium mi kötelezettséget sem vállal, ellenben a tanfolyamot államköltségen végzett tanítok köteleztetnek arra, hogy -- ha kívántatnék - szakmájukba vágó állomást elfogadjanak. A pályázni obajtok felhívatnak, hogy végzett tanulmányaikat ésgjakorlati ismereteket igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványukat legkésőbb folyó évi augusztus bó 15-éig a földmivelés.. ipar- és kereskedelemügyi magyar kir minisztériumhoz nyújtsák be. Az okmányok alapján elfogadott tanítojelöltek azonnal, tehát már augusztus hó folyamában az érdiószegi intézeten jelentkezni, s ott augusztus és szeptember hónapokat tölteni tartoznak. E két hó_ próbaidőnek tekintetik, melynek végeztével, ha az illetők megfelelő haladást nem tettek, vagy a pályára nezve kellő képesseget nem tanusitauak, a' ösztöndíj élvezetetői elesnek. E két hóra nézve havi 50 frt élelmezési dij engedélyeztetik. X Nyíregyháza és Fehértó közt, az úgynevezett • Kapitány-tanyán, folyó julius hó 22-én a cséplőgép, egy a gépnél alkalmazott leány lábát térden felül leszelte. A leányt azonnal Nagy-Kálióba a megyei kórházba szállították, ahol másnap lábát amputálni kellett. A műtét végezte utáu a nagy vérvesztés következtében rövid időn ki is múlik. X Gyermekgyilkossági bűntényben tartatott bonczvizsgálat e hó 28-dikán Nagy Kállóban. A vizsgálatnál dr. Lórencz szabolcsmegyei közkórházi orvos és Bodó Pál járásbirósági jegyző vettek részt. A gyilkos anya csakugyan beismerte, hogy gyermekét összevagdalva dobta az emésztőbe. (I) M.-Pócson folyó juliushó 28-án egy férfi lábát hoi zsolta le a cséplőgép. A baj nem nagyon veszélyes. (§) Geszteréden a Maudel-féle tanyán hasonló szerencsétlen eset fordult elő a cséplőgépnél. A sérült fiatal leány lába szintén amputáltatott. Ez azonban még él a felgyógyulása valószínű. (k.k.) A zsidó ellenes izgató nyomtatványok elárusitása ellen a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz, melyben felhívja őket, hogy az oly tartalmú olvasmányok elárusitását, melyeknek félre ismerhetlen czéljuk az ország keresztyén vallású lakosait a zsidóság ellen gyűlöletre, sőt tettleges támadásra izgatni, nem véve ki a hírlapok izgató közleményeit sem, rendőri közegek által akadályoztassa meg 8 az eladásra szánt páldányokat foglaltassa le s azokat törvényes megtorlás czéljából, a további intézkedések megtétele végett, terjessze fel a belügyminisztériumhoz. X Az orvosok és természet vizsgálóknak Dabreczeuben augusztus hóban tartandó gyűlése alkalmából, a gyűlésre utazó tagoknak, a magyar-gácsországi vasút 26%-nyi ármérséklést engedélyezett. A A magyarországi gyarmatáru kereskedők országos szövetkezetének f. évi julius 25-re hirdetett közgyűlése, a megjelent tagok csekély száma miatt, nem volt megtartható". Ujabb batáridőül aug. 21-nak délutáni 3 óráját tűzték ki, amely alkalommal, tekintet nélkül a megjeleuendő tagok számára, a közgyűlést megfogják tartani. (!) Kereskedők figyelmébe. Az 1882 évi XVIII. t. cz. 4 §-a értelmében, amint tudva van, a folyó évi augusztushó végével fenmaradó petróleum-készlet, ha az 100 kilogrammot meghalad, szeptemberhó 1-én köteles a kereskedő bejelenteni s az 6 frt 50 kr. megadóztatás alá ke rül. A kereskedőkre nézve tehát nem előnyös az, ha magukat előre túlságos mennyiséggel ellátták; mert e czikkro nézve nem forog fenn azon előny, amely a kávé• adónál, a készletek pótadóztatása tárgyában, a törvényben kimondatott. A túlságos petróleum mennyiség, anélkül, hogy hasznot hozna, az illetőt a raktár költségeivel is fogná terhelni. (I!) A főváros vásárnapjai. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a budapest főváros területén fennálló országos vásárok, a jelenleg gvakorlatban levő ösiszes határnapok megszüntetése mellet, ezentúl állandóan a következő időpontokban tartassanak meg, és pedig olyképen, hogy a József-napi vásár: márczius hó második vasárnapján. a Medárd-napi: május hó utolsó vasárnapján. a János-fejvételi: augusztushó harmadik vasárnapján. és a Lipót-napi november hó l-ső vasárnapján kezdődjek, s hogy mindegyike két hétig, azaz bezárólag a második hét szombatjáig tartson, mely vásárok alkalmával a marha- és lóvásárok, a jelzett "vásári időtartam közepén, azaz a második vasárnapon és hétfőn lesznek inegtartandók. Az 1880 évben engedélyezett májusi és októberi két külön lóvásár közül a májusi, az eddigi határnap megszüntetése mellett, ezentűl az április hó 24-ét (Szent-György napot) ma-ában foglaló hét vasárnapja előtti vasárnapon, hétfőn és kedden, az októberi pedig az eddigi időpontban, azaz október hó l-ső vasár napj&u, hétfőjén és keddau tartat ik meg. Irodalom. Egy rendkívül érdeke* atai&si munka magyar nyelven. Stauley II. >1. .Utazásom Közép-Afrikában. czimú becses műből, melyről már egy alkalomnul megemlékeztünk, folytatólagosan jeleut meg a 4—9-ik füzet. E műben Stanley, a hires afrikai utazó maga irja le az 1874—77-ben végrehajtott korszakot alkotó expeditiójának lefolyását. A munka rendkívül nagy érdekű es pedig nemcsak azokra nézve, kik kivilolag foglalkoznak a földrajzi tudományokkal, hanem minden olvasni szerető emberre né<ve is. Annyira vonzó és szép irálylyal van az egész Írva s e mellett annyi tanulságot lehet meríteni belőle, műit egyikéből sem azon munkáknak, melyek ez ideig Közép-Afrikáról megjelentek. Stanley m

Uvében egy oly nagy eseméuyek és fontos probl emáuik megyését! találjuk, melynek kiderítése évszázadok, sót évezredek hosszú során keresztül az emberiség egyik legkiválóbb óhaját képezte. E nevezetes probléma a Nílus-folyó forrásának a felfedezése. Stanley utazásait a .New-York Herald, és .Daily Telegraph. hires lapok tulajdonosainak költségén vegezte. Azon számtalan néger országok közül, melyeken utazisa alkalmával keresztül haladt, agyik legérdekesebb Uganda tartomány — egy valóságos tejjel-mézzel folyó ország. A most megjelent fűzetekben e tartománynak és érdekes embereiu.jk leírását olvassuk. Legérdekesebbek azok a fejezetek, melyekben Mtésát, Uganda most is élő hatalmas császárját, rajzolja le, ki Stanley szerint a legérdekesebb ember Afrikában A nagy Niauza-tó körülhajózása, az uton átélt fáradalmak, nélkülözések és érdekesnél érdekesebb viszontagságok eleven és hú leírása, valóban gyönyörködtető és megragadó olvasmánynyá teszik e müvet, melynél érdekesebb nti leírás nemcsak magyarul, de m ás nyelven sem jelent meg az ujabb időben. A külső kiállítás rendkívül díszes i a mü magyar kiadása gazdagabban van illusztrálva, miut az angol vagy uémet kiadás és mindamellett felével olcsóbb amazoknál. Megszerzése bárkire nézve könnyű, a mennyiben 30 kros fttzetekbeu jelenik meg. Az egész munka 30—82 füzetben fog gyors egymásutánban megjeleuni. Előfizetni lehet rá minden honi könyvkereskedőnél cs egyenesen a kiadóhivatalban Révai Testvérek könyvkiadóhivatalábau Budapesten, a honnan kivánitra részletes előrajz is küldetik bárkinek. 1 .Képes Családi l.apok" 43-lk számának tartalma: Lidérczfény Elbeszélés; irta Szépfaludi ö. Ferencz. (Folytatás.) — Rózsák és pillangók. (Greif.) A koszorú. (Schmidt.j Költemények ; fordította Fehér L. — Bois-Joly asszony. Beszély; Píerrede Chatillontól ; francziából fordította Bérczy Gyula (Folyt.) — A gyöngyvirág. Rajz; irta Lévay Sánlor. — Ténus asszony. Beszély. Irta Gaudy Ferencz, fordította Edvi Illés László. — Melyik az igazi ? Bűnügyi elbeszélés; irta Phillantrop. — A bór ápolásáról. Irta Sgauareile. — Séta a magyar Tempevölgyben. Uti jegyzetek, irta Bánfi János. (Vége.) Képeinkhez — Mindenféle. — Képeink. Pihenő. — Látogatás. (Munkácsy Mihály képe). — Villamos vaspálya. — Melléklet A .Tavasz és nyárutó, czimü regény 49—64. oldala. Előfizethetni: Mehuer Vilmosnál, Budapest, IV. ker., papnövelde-utcza. 8. sz. Egész évre ö frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt. 50 kr. Ifj. Nagcl Ottó budapesti könyvkereskedésében (a nemzeti színház bérházában) megjelent az .Öniigyvéd. 111-ik kiadásának 6-ik füzete, irta Knorr Alajos. E füzetben szerző a szolgálati viszonyokból származó szerződéseket ismerteti, nevezetesen a kereskedő és segédszemélyzete közti szolgálati viszonyt, a tanonczokuak fönökükhezi viszonyát, a cseléd, mezei muükások, napszámosok és gazda közti szerződéseket és ezzel áttér a társasági szerződésekre. A társasági szerződések általános ismertetése után közli az alkalmi egyesülések, a kereskedelmi társaságok, nevezetesen a közkereseti, betéti és részvénytársaságok szabályait, és megkezdi e szövetkezetek ismertetését. Ez érdekes tartalmú füzet ára 30 kr. Közgazd.aság. A .felsó tiszavidéki gazdasági egyesület" gazdaságában termelt eredeti francziaországi Moatagne-i roz3, Szent-Iván és SzentJános rozsok vető magul eladásra bocsáttatnak. — Egyesületi tagok a Montagne-i rozs métermázsáját 9 frton, a Szent-Iván és Szent-János rozs méter-mázsáját folyó piaczi áron szerezhetik meg. — Nem tagok a piaczi ár 10%-ával többet fizetnek. A montagnei rozsból 50 klgr. a Szent-János és Szent-Iván rozsból 100 klgramnál kisebb mennyiség nem adatik. Bejelentések augusztus 15-én tul nem fogadtatnak el. — A megrendelt készlet csakis készpénz fizetéssel, — vagy vasúton szállítva — utánvétellel adatik ki. Megrendelések a .felső tiszavidéki gazdasági egyesület, titkárságához Nyíregyházára intézendők. Nyíregyházán 1882. julius 27-én. Szentkirályi János, [e. titkár. Nyilt-tér*) Nyilatkozat. Szemben azon aljas rágalmakkal, melyeket bizonyos Diecz Sándor nevü napdijas városszerte ellenem természetéből merített meggondolatlan könynyelmüséggel terjeszt: kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy nevezett napdijas piszkos rágalmazó, minek folytán a vele való érintkezéstől mindenkit óvok. Hudák Károly. „Nincs semmi más alap existentiánkra, csak a Jordán üldözése." Igy van ez megírva vastag betűkkel az e hó 20-áu megjelent »Szabolcsmegyei Közlöny c-ben. Kérem, nem tréfálok. Akármennyire fellázad aesthetikai érzésünk, akármennyire hihetetlennek látszik, hogy egy újság képes l^het igy szembeköpni a vidéki hírlapirodalom tisztességét, ez mégis tény, valóságosan megtörtént tény. Méltóztassanak megvásárolni a nevezett lapot az említett keletről—ez által »existentia«-ját is elősegítjük a szerencsétlennek — és ott fogják találni a jellemző mondatot, mely czáfolhatlanul megmutatja, hogy a »Szabolcsm. Kőzi.. mennyire meg érdemli hirét, mely e lapnak gúnyolt szennyes pamphletet a magyarországi vidéki hírlapok szemétdombjának mondja. Nincs semmi más alap existentiánkra, csak a Jordán üldözése! Menynyire hűséges arczképe e mondat a felelős szerkesztőnek ! mily találó kinyomata lelkének, vagy inkább lelketlenségének! E mondatban itt áll előttünk az egész ember, ráismerhetünk vonásról-vonásra: Az otromba ügyetlenség, a már-már pirulni nem tudó szemérmetlenség, a czinikus piszkosság, a durva tudatlanság, a pórias betyárság s a meggyőződés nélküli, saját érdekiért mindent elkövetni kész, utálatos rut önzés, mindez és még sok más ki van fejezve e mondatban: »Nincs semmi más alap existenciánkra, csak a Jordán üldözése. Tehát ez az a hatalmas rugó; azexistentia, a kenyér, a megélhetés! hiszeu ez egészen más! *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős Szerk. Be szörnyű kár, hogy nincsen szerkesztő urnák kis tudománya meg egy kis lelkiismerete, biz Istók beválnék sémitának. De igy is nagy gyanúm van, hogy szerkesztő ur a zsidók zsoldjában áll és antisemitismusával zsidó érdekeknek szolgál. Hisz ön tudja legjobban, azaz: csakis ön tudja >mily hosszura nyúlnak a zsidó intéző körök kezei:. Bérökben vannak a vasutak, a sürgöny-hálózatok, a népek és nemzetek, lekenyerezik az elemeket, megvesztegetik a természetet s íme most is mit csináltak ! megvették az angolokat, hogy bombázzák Alexandriat, hogy tullármázzák a »Szabolcs« és a »Közlöny« égrekiáltó igazságait. Csak hogy ám nem sikerült. Az ágyuk elhalgattak, de vadul üvölt még, bömböl és ordít az antisemitismus öblös torka Nyiregybázáu. Igen ám, csak bogy ez nem egyéb szemfényvesztésnél s ezzel engemet nem vakít. Éu azt hiszem, hogy keresztül látok a szitán s hogy a fondorkodó és mindenható zsidók megvették Maurert lapjával egy ütt. A zsidók t. i. igy okoskodtak, s roppantul helyesen és ravas ul; az antisemitisbau nagyobb kárt nem tehet seuki és semmi, mint az ilyen lapok, ilyen szerkesztővel; jól kiszámították, hogy ezek mint az autiseinitismus szószólói, azt rövid idő alatt unalmassá, utálatossá söt gyűlöltté tenni képesek ; tudták, hogy az antisemitismus ilym viszonyok közt a hara jobbjai előtt teljesen elveszti hitelét s a társadalomra nézve veszélyesnek fog feltűnni; s a zsidók az ilyen kárttevő és az áltatok képviselt ügyet agyongorombáskodó lapokat és szerkesztőket rendre megvásárolták, hogy működjenek — ellenök. Hogy a legjobb aquisitiot a nyíregyházi zsidók csinálták azt rögtön belátja minden ember. Csak azt kell el beszélnünk, hogy »Szabolcs« és »Közlöny. antisemitikus lapok, szerkesztőjök Maurer Károly. Ezen páratlan szerkesztő, ha szid, ha gorombáskodik, ha hazudik (rendesen csak ezeket miveli) akkor még hagyján; azt sok más ember is tudja, de utánozhatlan megfizethetlen ő, ha a tudóst játsza, midőn tudományos argumentumokkal él. Nevetést előidéző hathatósabb szer alig létezik, mint Maurer czitatu mai bibliából és talmudból. Ezek az idézetek olyan kimondhatlanul furcsák, s oly végtelenül komikus nak veszik ki magokat az ő szájában, hova ugy illenek miut kakasra a cseugetyü, hogy az embernek akaratlanul is csinadrassza komédiákban látott bajazzok merész bakugrásaira kell gondolnia, midőn ezeket elolvassa. íme egyik a legszebb közül :»Ha a talmud Baba Macziája, Johanan Hasandler által, vagy Popel rabbik által a Snéder előtt saját egyéni javukra szolgálló végzés által erősíttetett meg, miért ne védhető egy saját gustus, saját érdekből mint ma a rituális bűntény egy moréni által.?. Ha van ebben összefüggés,értelem vagy észszerüség, én akkor akár Maurer Károly legyek! Tulajdonképen mit akar mondani? Baba Macia (talált tárgyakról szóló törvénykönyv) egy traktatumnak a neve, Sneder, ez semmi : ezzel valami tréfás kedvű zsidó felültette, a mint felültetett valaki nemrég egy képviselőt a >Khagal« szóvól. »Khagal»nak nincsen semminemű értelme, s a zsidók legelőször ezen képviselőtől hallották e szót kiejteni, mely tulajdonlapén au • nyit jelent mint— Sneder. Johanan Hasandler, annyit jelent mint Johanan a czipész, miutha pl. azt mondauám : Maurer a csizmadia, Popel, ezzel megint bolonddá tetto valaki ; no mondják meg most már; bogy az idezett czitatum nem a legfurcsább bakugrás-e ? Egy másik alkalommal azt mondja roppant tudományos és fontos arczczal, hogy a zsidók a keresztény lelkészt »galmaj« nak hivják, ez pedig még borzasztóbbat jelent, minta »goj«; hivatkozott pedig etjy becsületes, most a kátét szorgalmasan tanulmányozó zsidóra, kinek ő (Maurer) lesz a keresztatyja. Ugyan, ugyan már miért téteti magát bolonddá ? Minek is fog olyan dolgokhoz, mikhez hozzá sem konyít? Maradt volna szatócsnak; a 3 szögű skarmitzlikhez a héber nem szükséges. No hát várjon egy kicsit, felvilágosítom. Galmaj ennek egyáltalán nincsen értelme, hanem vau mégis egy héber szó, melylyel a régi zsidók a katholikus lelkészt megnevezték, t. i. »gallach« szóval; ez pedig anuyit jelent mint: a lenyirt hajú, vonatkozva a tonsurára Goj, annyit jelent mint nemzet, melynek többese gojim, s inegkülömböztetésül a zsidóktól, kik nemzetet nem tesznek, a régi zsidók a nemzsidókat, mintegy elismerésül azok hatalmasabb voltát, >gojim»-nak nevezték. Máskép ezt csak a roszakarat vagy a felültetett tudatlanság magyarázhatta. Most önhöz fordulok óh mézesajku Demosthenes! Ne féljen, ne rettegjen, önnel nem fogok oly keményen elbánni mint főnökével. Ön annyira tetszik magának, czikkétől annyira el van ragadtatva, mint ön mondja, saját férfiasságáról, előadásának módjáról, hogy majdnem véteknek tartanám elrontani ártatlan örömét, felvilágosítván önt, hogy czikkei tulajdouképen roppant korlátoltságról, alapos tudatlanságról, és szörnyűén feuhéjázó heuczegésről tesznek tanúságot. Ön szerelmes magában kedves görögöm, czikkeit roppant hatású, epochalis müveknek tartja; pedig látja, Apollora és Pyt iára mondom! azokban roppant sok a bolond gomba, a sületlen, fületlen- és fülességek. Nem jó, Ligyje el uram. nem jó, és nemis szép, ha az ember, ha sokat is tart magáról, azt ugy leplezetlenül ki is mondani; ez undort kelt és utálatot. A henczegő szerintem, a társadalom majma. Csak egy szemernyi szerénység, egy kis alapos miveltség, kis elfogulatlanság, kis komolyság, de főleg hozzánem szólás a oly dolgokhoz, mik oly távolra esnek öntől, mint, — mit is mondják hát, mi egymástól nagyon, nagyon távolra fekszik ? — mint Maurer Károlytól a szerkesztői képesség és tisztesség, és ön még meglehetős czikkeket fogna Írhatni. No de hagyjuk most az ügy személyes oldalát és lássunk hozzá egy kicsit magához a dologhoz. Ön azt kérdezi, — ha akarta volna megtalálhatta volna a választ czikkemben — miért gyűlölik a zsidókat ? Mindjárt kérdése helytelen; önnek igy kellett volna kérdezni: a proletárság, a foglalkozás nélküliek, a vagyonokat pazarlás és tivornyák által elvesztett emberek, miért gyűlölik ezek a zsidókat? Mert látja a birtokos osztály, a munkálkodó kereskedők, a dolgozó parasztság, a szorgalmas munkások, szóval mindenki, aki nem henyél, kinek valami veszteni valója van s ki a jövőről komolyan gondolkodik nem gyűlölheti az ország legtevékenyebb, legszorgalmasabb legjózauabb osztályát, nem gyűlölheti azon osztályt, mely óriási léptekkel halad a miveltaég és tudományok mezeiu s mely a magyarsághoz rohamosau közeledik, melybe Folytatása a főlapon