NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Laczka Sándorné: Mezőgazdasági összeírások Magyarországon, 1895-2000

Laczka Sándorné MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895-2000 1. A mezőgazdasági összeírások története Magyarországon A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves. A mezőgazdasági adatgyűjtések a múlt század első felében természetesen csak a termelés néhány alapvető mutatójára terjedtek ki. Az 1828-tól végzett megfigyelések a bevetett területre, a termelésre és a haszonállatok számára vonatkoztak. A földterületi statisztika alapjául szolgáló első földnyilvántartást, az úgynevezett ideiglenes katasztert 1853-ban, a szőlőterületekre és szüretekre vonatkozó adatgyűjtést pedig 1873-ban vezették be. Ezek az adatgyűjtések a mezőgazdaság egy-egy részterületére vonatkoztak. A múlt század végén Európa-szerte jelentkezett az igény a mezőgazdaság helyzetének és termelésének alaposabb, szélesebb körű felmérésére is. A magyar statisztikai szolgálat Keleti Károlynak, a hivatal első elnökének személyes irányítása mellett szinte elsőként dolgozta ki egy széleskörű mezőgazdasági megfigyelés programját. A megvalósításra - anyagiak hiányában - csak Keleti Károly halála után kerülhetett sor. Az első részletes mezőgazdasági összeírást az 1895. évi VIII. törvénycikk rendelte el. Az adatgyűjtést a törvényhatóságok tisztviselőinek felügyelete alatt részben számlálóbiztosok, részben bizottságok végezték. Munkájukat törvényhatósági bizottságok vizsgálták felül. Az összeírás valamennyi önálló gazdasági egységre kiterjedt. A kérdőívek a gazdálkodók személyi adatait, a gazdaság munkájában résztvevők számát, a megművelt föld területét művelési ágak és tulajdonformák szerint, a növények vetésterületét és termésmennyiségét, az állatállományt fajta, kor és ivar szerint, a gyümölcsfák számát gyümölcsféleségenként tudakolták. A feltett kérdések száma több mint 500 volt. 236