NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Laczka Sándorné: Mezőgazdasági összeírások Magyarországon, 1895-2000

Az összeírás adataiból 1900-ig öt vaskos kötet (közülük az ötödik egy „regiszter", az ún. Gazda címtár) jelent meg. A legfontosabb adatokat az eszmei időpontot követően 20 hónap múlva községsorosan is publikálták. A felvétel eredményeinek elemzése a statisztikai módszerek korabeli fejlettségéhez képest mestermű, amely a magyar mezőgazdaság akkori viszonyairól hű képet adott. Ezzel az összeírással Magyarország számos nyugat-európai ország statisztikai hivatalát megelőzte. Az első világháború után a századforduló időszakához képest lényegesen megváltoztak a magyar mezőgazdasági termelés feltételei. Megváltozott az ország területe és közigazgatási beosztása is. Ismét indokoltnak látszott egy új helyzetfelmérés. A Statisztikai Hivatal már 1923ban javaslatot tett egy mezőgazdasági összeírásra, majd 1928-ban a javaslatot megismételte, de megvalósítására főleg pénzügyi okok miatt nem kerülhetett sor. Az összeírást csak 1935-ben, a mai FAO elődje - a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet (IIA) - javaslatára hajtották végre. Az 1935. évi összeírásnak - bár egyes részletei nem sikerültek kifogástalanul - mind a mai napig nagy jelentősége van. Az összeírás feltárta, hogy a két összeírás közötti időszakban (1895-1935) a mezőgazdaság csak szerény mértékben fejlődött. Az adatok segítségével megítélhetővé vált a magyar mezőgazdaság nemzetközi elmaradottsága, láthatóvá vált, hogy a stagnálás oka a tőkehiányon kívül a birtokrendszer. Az 1935. évi összeírás is kiteijedt a földbirtokok számára, területére, felmérte a gazdaságok üzemi és termelési adatait, a munkaerővel való ellátottságot, a gépesítés helyzetét, a gyümölcsfaállományt és az állattenyésztés számos adatát. Az összeírás keretében külön birtokstatisztika is készült tudakolva a gazdaságok eladósodásának mértékét. Az adatokat öt kötetben publikálták, az első kötet az adatfelvételt követő 22 hónap múlva jelent meg. 1942-ben történt még egy kísérlet a mezőgazdaság helyzetének az előzőeknél szűkebb körű statisztikai felmérésére. A felvétel az állatállományra, a mezőgazdasági gépekre és berendezésekre terjedt ki. Az összeírás adatainak publikálására a háborús események miatt nem kerülhetett sor, a főbb eredményeket az 1943-1946-os statisztikai évkönyv közölte. 237