A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
I. A nagykárolyi uradalom
Ezen lakott házas gazda _ házzal biró zsellér_ . hazátlan zsellér 49° 755 310 Egy egész sessio itt 26 hold szántóföldből és 12 hold rétből állott, holdja 1100 • öllel számíttatván. A mezővárosnak az urasággal közös legelője 22i2 IS Aioo hold volt, továbbá volt még 195 hold szőlleje. Az uraságnak volt: remanentialis, vagyis az osztáskor visszamaradt földje 1137V16 hold majorsági szántóföldje „ ii33 I2 Aő « majorsági kaszálója 667"AÍ « azonfelül a szántóföldek közti kaszálója . 134V16 « és majorsági szőlleje „ 26 « Az urasági erdők ezen határban: a Szamos erdő 35o 7IO Aeoo hold a Nyires erdő i46 456 /i6oo « a Haraszt erdő I6 io3S /I6OO « a Fekete erdő 296 7I3 AÓ 00 (( Szabadpuszta (prsedium) a nagykárolyi határban nem volt. Évi tiszta jövedelme 12.421 frt 45 x /»o kr. értéke 207.116 frt 40 VŐ kr. pp. Története. 1264-ben Ördög András fia Simon visszaváltja hat márkáért Nagy-Károlyt, akkor még csak terrát a Sápyaktól, kiknek zálogba adta. Már akkor templom is állott itt. 1 1346-ban Lajos király heti vásárjogot ad Károlyi összesen 8io II7 A6oo hold
