A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

András fiainak Károly nevű faluj okban az ő hu szolgálataikért, vérüket is hullatván és sebeket is nyervén a királyi szolgálatban. A hetivásár minden szombaton volt.

1 1387-ben febr. 2-án Zsigmond király pallosjogot, (jus gladii-t vagyis szabadispánságot) ad Károlyi Merhárd fiainak Lászlónak és Andrásnak, kik ép a horvátországi lázadók elleni hadjáratban tüntették ki magukat s kiveszi okét minden megyei hatóság alól.

2 Ugyanakkor ápr. 24-én országos vásárjogot ad ugyanazoknak az ő Károly nevű falujukban, ahol a Mindenszentek tiszteletére templom állt,

3 ép Mindenszentek napjára. 1394 aug. 7-én Mária királyné Károlyi Simon fia Lászlónak és Mihály fiai Lászlónak és Bertalannak szabadispánságot ad.

4 1398-ban Károlyi Merhárd fiai és a többi Károlyiak megosztják maguk között a Károlyi Uj-utcza nevű utczát,

5 mely addig nagy pereskedésekre adott okot. A Károlyi ménesnek már 1402-ben hiresnek kellett lennie, mert ez évben panaszkodnak Károlyi Merhárd fiai, hogy az ő károlyi ménesükből a néhai Drágh máramarosi vajda 1399-ben a lovaikat elhajtatta és még akkorra sem kapták vissza.

6 Még 1411-ben is folyik a per miatta, elmarasztalván Szatmármegye Drág vajda fiait, Györgyöt és Sándort.

7 1418 febr. 14-én Zsigmond király a Károlyiak károlyi falujára országos vásárjogot ad Szent Háromság napjára.

8 1418-ban Bálint napján Konstánczban Zsigmond király Károlyi Mihály fia Bertalannak a sok hires cselekedetiért, bátor tetteiért és jelesen véghez vitt dolgaiért, 1 Lad. 1. No. 10a, 2 Lad. 1. No. 51. 3 Lad. r. No. 52. 4 Lad. 1. No. 62. 5 Lad. 1. No. 72. 6 Lad. 1. No. 100. ? Lad. 1. No. 110. 8 Lad. 1. No. 136.