Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

dívik,

519 a gyakorlatban a mi szempontunkból is igazat mondott. Az egységesítés a kereskedelmi mértékeknél is befejezó'dött. Summázva azt mondhatjuk : az abszolutizmus idején a bécsi rendszer elterjesztésével 10 év alatt befejezó'dött a mértékegységesítés. A parancsszó diktátuma azonban voltaképpen csak azért érvényesíthette egységesítő akaratát, mert erre már megérett az idő, minden tényező együttállt. Csakhogy erre az időre a bécsi rendszer már meghaladott volt, ekkor már sokkal alkalmasabb és nemzetközi rendszer indult útjára Európában. 2.4.5.3. A méterrendszer. Nem tartom feladatomnak, hogy e rendszer létrejöttének történetét tüzetesen vizsgáljam, csak a legfontosabb tények megállapítására szorítkozom. Csillagászati — fokmérési — igény indította útjára francia földön a 17. század közepén azt a természetes — mert a Föld délkörének 40 milliomod részét reprezentáló —, nemzetközileg alkalmazható mértékegységet, amely a rendkívül praktikus tízes számrendszer alkalmazásával építi fel rendszerét. 1790-ben a francia alkotmányozó nemzetgyűlés megbízta a francia tudományos akadémiát nagyságának pontos meghatározásával. A vizsgálatok elvégzése után 1795-ben, kiegészítve 1799-ben, törvényes mértéke lett Franciaországnak a — görög metrón (mérték) szóból lett francia mètre, vagyis — méter, amelynek prototípusát — etalonját —, az ősmétert a nemzeti levéltárban helyezték el (ezért a neve mètre des archives), együtt az ugyanakkor a tömeg egységének választott grammot képviselő kilogrammetalonnal. A törvényben pedig meghatározták az összefüggéseket, megállapították a hossz-, a tér- és az űrmértékrendszereket.

520 Ezzel megkezdte nemzetközi pályafutását a méterrendszer; 1815-ben Luxemburgban, 1816-ban Hollandiában, 1849-ben Spanyolországban, 1853-ban már Kolumbiában is törvényesített rendszer. Ausztria 1816-ban kezdett tudományosan érdeklődni a rendszer iránt; Joseph Jâckel, a bécsi hitelesítő intézet vezetője 1836-ban javasolta bevezetését. A Mária Terézia-féle, Franz kidolgozta alsó-ausztriai mértékrendszer azonban jól funkcionált, így hátráltatta a méter átvételét, amellett 1858-ra az egész monarchiában elterjedt. Csak 1867 után mozdult újra az ügye, de 1871-ben már törvényesült a méterrendszer.

521 Hazánkban a tízes számrendszer propagálásával kezdődött az ismerkedés: az 1807. évi országgyűlés javasolta is ennek alkalmazását a mértékeknél.

522 A rendszerre Jâckel nyomán Pethe Ferenc hívta fel a figyelmet az 1829-ben megjelent Európai mértéktár c. művében.

523 Foglalkozott vele 1836-ban Kossuth, s az 1839. évi országgyűlés ismét szorgalmazta a tízes számrendszer bevezetését.

524 A méterrendszert azonban részletesen csak 1841-ben ismertük meg, amikor a francia kormány annak ismertetését Bécsnek megküldte, s másolatát a kancellária továbbította a helytartótanácsnak,

525 aki azt igen alkalmasnak ítélte.

526 Az abszolutizmus időszakában azután a bécsi rendszert terjesztették el, visszaszorult a méter ügye, de ott maradt példának. Vele hasonlították össze a bécsi rendszert, s a pest-budai iparkamara már 1859-ben fejtegette „azon helytelen-