Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

ségeket, melyek a tizenketted-rendszer alkalmazásából felmerülnek", 1862-ben hozzátette: „Nem titkolhatjuk el, hogy mi a mértékrendszer átalakításánál mindenek felett a francia tizedrendszernek adnók előnyt, a mi ennek általánosan elismert kitűnőségében, s abban leli magyarázatát, hogy az minden nemzet tudósai által vizsgálataiknál már most is használtatik, és hogy ez nem önkényes, mint a világ legtöbb mérték- és súlyrendszere, hanem a tudománytól kölcsönzött, s a természet- és mértan törvényeihez mért változatlan alappal bír."

527 Nem ez volt az egyetlen ilyen javaslat, és nemcsak nálunk, hanem Ausztriában is szorgalmazták az ügyet. Mégsem ezek a törekvések mozdították meg az osztrák kormányt, hanem a német szövetségből fakadó egyenlő mérték alkalmazásának a követelménye, és már 1861-ben megkezdte az előmunkálatokat, amelyből minket sem hagytak ki.

528 A frankfurti tárgyalás javaslatait a kancellária a helytartótanácson keresztül véleményeztette az iparkamarákkal, gazdasági egyesületekkel,

529 e véleményeket egyesítette a helytartótanács 1862-ben: helyeselte az egységesítést, de csakis a francia méterrendszer alapján, melyet viszont csak a törvényhozás útján lehet alkalmazni.

530 A további frankfurti tárgyalások folyamán azonban az osztrák bizottság a méterrendszerhez a kilogramm helyett a vámmázsát és vámfontot akarta alkalmazni,

531 de mire ezt a szándékát az újabb tárgyalások során feladta, elhúzódott az ügy a kiegyezésig. És itt egy pillanatra álljunk meg. Sándor Vilmos — aki e témával foglalkozott, ezen előzményeket nem ismeri, mert levéltári anyagot nem használt — úgy fogalmaz, mintha az osztrákok akarata ellenére, a pest-budai iparkamara szorgalmazásának eredménye lett volna, hogy egy bizottság foglalkozott a méterrendszer bevezetésével.

532 Láthattuk, ez nem felel meg a valóságnak. Valamivel jobban megközelíti a valóságot a témával szintén foglalkozó Verő.

533 1867-ben tehát az új politikai helyzetnek megfelelő körülmények között folytatták a munkát. A király személye körüli miniszter megküldte a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak a frankfurti tárgyalások alapján összeállított, a törvényhozás számára készített osztrák törvényjavaslatot,

534 mivel az az évben kötött vámszövetségi megállapodás szerint a mértékegyesítésre mindkét fél egyenlő törvényjavaslatot készít.

535 Ezt a tervezetet a minisztérium megküldte az Akadémiának, a Műegyetemnek, a gazdasági egyesületeknek, az iparkamaráknak — véleményt kérve.

536 Az egyesületek, az iparkamarák helyeselték és sürgették a méterrendszer bevezetését, csupán a mértéknevekről, s a határidőről voltak eltérő vélemények;

537 a pest-budai kamara még azt is megjegyezte: „Egyedül a föld- hossz- tér- és a birtok egységi mértékét ohajtandók az eddigi szerint meghagyatni, mint ezt a velünk közölt V. szakasz is említi, azért mert ez nem képezvén a külföldeli kereskedési cikk tárgyát, változtatni legkevésbé szükséges, főleg mert jogi szempontból is birtokviszonyaink nagyon is eme mérték rendszeren sarkalván, annak megváltoztatása részint nem szükséges, részint igen nagy bonyodalmat idézhetne elő."

538 Az Akadémia okt. 12-i válaszában közli, hogy elfogadta matematikai és természettudományi osztályának véleményét — amelyet Kruspér István (elnök), Szily